És akkor jött a Tenkes kapitánya

Zenthe Ferenc (1920-2006)

További információ

Inkey Tibor: Zenthe Ferenc, 1970-es évekHungarian Theatre Museum and Institute

Életrajz

Zenthe Ferenc – Rameshofer Ferenc néven – Salgóbányán született 1920. április 24-én. Erdőmérnöknek, majd közgazdásznak készült. Közgazdaság-tudományi tanulmányait félbeszakítva 1941-ben a Színművészeti Akadémiára iratkozott be, de 1942-ben, másodéves korában, behívták katonának. A második világháború után nem folytatta a színiakadémiát, hanem Pécsre szerződött. A Pécsi Nemzeti Színház (1945–1948), a győri Kisfaludy Színház (1948–1949), a debreceni Csokonai Színház (1949–1952) után 1952-ben lett a budapesti Madách Színház művésze.

Szinte minden elismerést megkapott: 1954-ben és 1968-ban Jászai Mari-díjat 1975-ben Érdemes Művész, 1989-ben Kiváló Művész kitüntetést, 1997-ben Kossuth-díjat. 1998-ban örökös taggá választották a Halhatatlanok Társulatában. 2005-ben a Nemzet Színésze lett és életműdíjat kapott a 36. filmszemle megnyitóján.

Budapesten hunyt el 2006. július 30-án. 

Zenthe Ferenc, 1980-as évek, Inkey Tibor, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Zenthe Ferenc, 1986, MTI / Ilovszky Béla, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Zenthe Ferenc (forrás: borsonline.hu), Ismeretlen fényképész, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Zenthe Ferenc és Krencsey Marianne a Gábor diák című filmben (R.: Kalmár László) (1956)Hungarian Theatre Museum and Institute

Első filmes sikerek

Zenthe Ferenc népszerűségét elsősorban az 1950-es évek filmjeinek köszönhette – játszott a Rákóczi hadnagya (1953); a 2x2 néha 5 (1954) és a Mese a 12 találatról (1956) című alkotásokban. Zenthe szinte mindenben különbözött az őt megelőző művészgenerációtól: nem volt szálfatermetű, hangja nem ívelt át több regisztert – mégis hitelesen, manírok nélkül, eszköztelenül formálta meg szerepeit. Míg Kabos Gyula az 1930-as évek pesti kisemberét játszotta utánozhatatlanul, addig Zenthe a kisemberek hősévé vált. Akárcsak a népmesékben a legkisebb fiú, megformált jellemei minden helyzetben feltalálták magukat, s igazságot szolgáltattak. Talán ennek a jellemvonásának köszönhette, hogy gyakran kapott munkát a rádióban és a televízióban. 

Zenthe Ferenc sztárképe, 1950-es évek, Gerhard Puhlmann, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Zenthe Ferenc sztárképe, 1950-es évek, Gerhard Puhlmann, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Zenthe Ferenc sztárképe, 1950-es évek, Magyar Film Fotó, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Zenthe Ferenc a 2x2 néha 5 című filmvígjátékban (R.: Révész György) (1954)Hungarian Theatre Museum and Institute

„[…] jött a 2 x 2 néha 5. Ott már végképp rólam szólt a történet. Szinte minden snitt Kerekes András pilótáról. Nyüzsögtek körülöttem, amit én már akkor sem szerettem. Amolyan szépfiúra sminkeltek. Azóta már nem festünk. A trafikokban is árulták a fényképem. Lépten-nyomon autogramot kértek tőlem. Emlékszem, a filmpremier szilveszterkor a Szikra moziban volt. A vetítés végeztével jöttünk le a lépcsőn, mi, a szereplők. Ott vártak minket a diáklányok: Nézzétek, ott a Zenthe! Jaj, a Zenthe!... És hallom, hogy az egyik kislány azt suttogja: Szegény, milyen kicsi! Ettől megmelegedett a szívem, ez olyan rokonszenvesen hangzott. Igen, ez van. Kicsi vagyok.”
/Bogácsi Erzsébet interjúja – Népszabadság, 1998/

Zenthe Ferenc a Gábor diák című filmben (R.: Kalmár László), Ismeretlen fényképész, 1956, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Partner: Krencsey Marianne

Zenthe Ferenc a Csendes otthon című filmben (R.: Bán Frigyes), Magyar Film Fotó, 1958, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Galambos Erzsivel

Hubay Miklós: Egy magyar nyár / Madách Színház, készítette: MTI / Várkonyi László (1953-03-26)Hungarian Theatre Museum and Institute

Fél évszázad a Madách Színházban

„Jobb színész lett volna belőlem, ha nincs bennem ekkora gátlás. Talán a papok nevelték belém a szüntelen kétkedést, mert aki ott kiegyenesedett, annak a fejére ütöttek. […] Amikor 1952-ben Horvai István szerződtetett a Madách Színházba, micsoda görcs volt! Hogy jövök én ide! […] úgy éreztem, ezer karom lóg, nem tud lépni a lábam. A próbák kegyetlenek, amíg föl nem szabadulok. Mint amikor a hidegtől elgémberedik az ember, beül a meleg vizes kádba, s idő kell hozzá, amíg a tagjai felengednek. És hogy a másik bizonyára nálam jobban tudná eljátszani.”

/Bogácsi Erzsébet interjúja – Népszabadság, 1998/

Alekszandr Alekszandrovics Kron: Halott völgy / Madách Színház, MTI / Várkonyi László, 1953-01-14, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Teimur szerepében Váradi Hédivel (Kláva)

William Shakespeare: Tévedések vígjátéka / Madách Színház, Magyar Fotó / Várkonyi László, 1954-09-18, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Zenthe Ferenc (Syracusai Antipholus) és Körmendi János (Ephesusi Antipholus)

Barta Lajos: Szerelem / Madách Kamaraszínház, MTI fotó / Farkas Tamás, 1955-11-20, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Ifj. Biky szerepében Váradi Hédivel (Lujza)

G. B. Shaw: Sose lehet tudni / Madách Kamaraszínház, MTI / Farkas Tamás, 1956-10-12, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Philip szerepében Váradi Hédivel (Dolly)

G. B. Shaw: Sose lehet tudni / Madách Kamaraszínház, MTI / Farkas Tamás, 1956-10-12, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

... és Horváth Jenővel (McComas)

Eduardo De Filippo: Milliomos Nápoly / Madách Kamaraszínház, MTI / Bartal Ferenc, 1957-10-04, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Mezey Mária (Amalia), Zenthe Ferenc (Amadeo), Kőmíves Sándor (Gennaro Jovino) és Váradi Hédi (Maria Rosaria)

Bertolt Brecht: Courage mama / Madách Színház, készítette: Kotnyek Antal (1958-01-24)Hungarian Theatre Museum and Institute

Zenthe különösen szerette a Brecht-szerepeket, mert gondolkodni tanították: a Kurázsi mamáét, a Puntila úr és szolgája Mattiét, a Kaukázusi krétakörét. Viszont a Simon Machard látomásaiét következetesen Simon Machard rémlátomásainak nevezi. „Szinte legendás, hogy Pártos Géza rendező egyszer, úgy fél kettő körül felszólt a színpadra: »Miért nem folytatják tovább?« Kérem, tanár úr, a darabnak vége van. »Jaj, bocsánat, nem vettem észre« – felelte. Megjegyzendő: mi sem nagyon.”

/Nagy Judit riportja – Film, Színház, Muzsika, 1967/

Bertolt Brecht: Courage mama / Madách Színház, Wellesz Ella, 1958-01-24, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Frankovits Péter (Félszemű), Zenthe Ferenc (Stüsszi), Bagyinszky János (2. Őrmester), Kiss Manyi (Courage mama)

Bertolt Brecht: Puntila / Madách Színház, Wellesz Ella, 1959-03-06, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Matti szerepében Greguss Zoltánnal (Puntila úr)

Bertolt Brecht: Puntila / Madách Színház, Wellesz Ella, 1959-03-06, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Frankovits Péter (Szánalmas munkás), Zenthe Ferenc (Matti, Puntila sofőrje), Greguss Zoltán (Puntila úr) és Békés Itala (Kata, a szobalány)

Bertolt Brecht: Puntila / Madách Színház, Wellesz Ella, 1959-03-06, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Váradi Hédivel (Éva, Puntila lánya)

A kaukázusi krétakör próbáján / Madách Színház, készítette: Kotnyek Antal (1961-02)Hungarian Theatre Museum and Institute

"A férfiak élén Zenthe Ferenc Simon katonája volt a maga egyszerűségében kimagasló."
/Possonyi László – Vigília, 1961/

"[…] az ezúttal kitűnő Zenthe Ferenc a katona alakjában mértéktartó, pontos kifejezését adja a megpróbált férfi érzelgősségtől ment, mélyen élő érzelmeinek, élethittel teli derűjének." /Hámori Ottó – Film, Színház, Muzsika 1961/

"Az előadás meglepetése: Zenthe Ferenc. Egyszerű katonát játszik, puritán tisztasággal; nem a játékában bízik, hanem egyéniségében. Sallangtalan, emlékezetes figurát teremtett."
/Ungvári Tamás – Magyar Nemzet, 1961/

A népi figurák sokaságából okvetlen külön is ki kell emelni még Zenthe Ferenc finoman egyszerű Simon katonáját.
/Rajk András – Népszava, 1961/

Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör / Madách Színház, MTI / Bartal Ferenc, 1961-03-24, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Simon, a katona szerepében

Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör / Madách Színház, MTI / Bartal Ferenc, 1961-03-24, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Varga Zsolt (A gyermek), Zenthe Ferenc (Simon, katona), Psota Irén (Gruse, cselédlány) és Lelkes Ágnes (Szakácsnő)

Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör / Madách Színház, MTI / Bartal Ferenc, 1961-03-24, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Psota Irénnel (Gruse, cselédlány)

Bertolt Brecht: Švejk a második világháborúban / Madách Színház, készítette: MTI / Bartal Ferenc (1962-12-01)Hungarian Theatre Museum and Institute

"Švejk nélkül úgy látszik nincs háború. Brecht viszont nem nyugszik ebbe bele. […]
Igazi színházat láttunk. Vámos László rendezői munkája kulturált, könnyed és találó. Pontosan érzi és érvényesíti a játék többszólamúságát. A népi-humoros hang sohasem harsány itt, a tragikum mély, s még egy cseppnyi lírát is elrejt ott, ahol erre szükség és lehetőség van. És milyen sikerültek az élcek, a nevettető fordulatok. […]
Az egész együttes végtelen könnyedséggel váltogatja a humort, tragikumot és lírát. Psota Irén például úgy játssza el a Kehely tulajdonosnőjét, hogy pénz- és sörszeretetén keresztül pontosan érezzük ember és hazaszeretetét is. Songjaiban szenvedély és filozófia van, egyéniségében asszonyi tűz és okos higgadtság. Zenthe Ferenc Balounja rokonszenves jókedvvel birkózik élete hamleti kérdésével: enni, vagy nem enni?!"

/Sándor Iván – Film, Színház, Muzsika, 1962/

Bertolt Brecht: Švejk a második világháborúban / Madách Színház, MTI / Bartal Ferenc, 1962-12-01, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Baloun fényképész, Švejk barátja szerepében Körmendi Jánossal (Švejk, prágai kutyakereskedő) és Psota Irénnel (Kopeckáné, a Kehely tulajdonosa)

Bertolt Brecht: Švejk a második világháborúban / Madách Színház, MTI / Bartal Ferenc, 1962-12-01, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Körmendi Jánossal (Švejk, prágai kutyakereskedő)

Bertolt Brecht: Simone Machard látomásai / Madách Színház, MTI / Bartal Ferenc, 1963-10-18, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Georges szerepében
Partnerek: Szigeti András, Szénási Ernő, Pécsi Sándor, Gyenge Árpád

Augustín Moreto y Cabaña: Donna Diána / Madách Színház, készítette: Wellesz Ella (1959-10-02)Hungarian Theatre Museum and Institute

„A Madách Színház és benne Ádám Ottó, Pártos Géza, Pécsi Sándor – akivel közösen döntöttük el, hogy színésznek állunk –, valamint a velem egy időben a Madáchhoz szerződő Psota Irén, Váradi Hédi életemet és pályámat alapvetően meghatározó személyiségek voltak. Hiába volt jó az indulásom a különböző vidéki társulatoknál, amit a színházról és a szerepről tudni kell, főleg a Madách Színház tagjaként tanultam meg. A színészt nem a főiskolán képezik, hanem a jól működő színházaknál. Nem azért hangsúlyozom ezt, mert mindössze fél esztendeig koptattam a színművészeti főiskola padjait, hanem mert – miként nem egy pályatársamat, engem is – az élő, eleven színház érlelt színművésszé.”

/Lőcsei Gabriella interjúja – Magyar Nemzet, 2005/

Gergely Márta: Száz nap házasság / Madách Kamaraszínház, MTI / Bartal Ferenc, 1958-12-19, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Feri szerepében Gyurkovics Zsuzsával (Ica)

Augustín Moreto y Cabana: Donna Diána / Madách Színház, Wellesz Ella, 1959-10-02, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Don Gaston, Foix grófja szerepében Ilosvay Katalinnal (Donna Fenesszia)

J. B. Priestley: Veszélyes forduló / Madách Kamaraszínház, MTI / Keleti Éva, 1960-12-16, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Váradi Hédi (Freda, Caplen felesége), Zenthe Ferenc (Robert Caplen) és Vass Éva (Betty, Whitehouse felesége)

Kállai István: Élni tudni kell! / Madách Kamaraszínház, MTI / Bartal Ferenc, 1963-11-15, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Kertes Antal szerepében Váradi Hédivel (Pintér Andrea)

Bródy Sándor: A szerető / Madách Kamaraszínház, MTI / Tormai Andor, 1963-12-21, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Ágost, osztrák herceg szerepében Váradi Hédivel (Eőz Anna)

Bródy Sándor: A szerető / Madách Kamaraszínház, MTI / Tormai Andor, 1963-12-21, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

... Szemere Verával (Ágost herceg anyja)

Bródy Sándor: A szerető / Madách Kamaraszínház, MTI / Tormai Andor, 1963-12-21, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

... Márkus Lászlóval (Kostitz udvarmester)

Bródy Sándor: A szerető / Madách Kamaraszínház, MTI / Tormai Andor, 1963-12-21, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

... és Kőmives Sándorral (Ágost, osztrák herceg apja)

Michael Sayers: Kathleen / Madách Kamaraszínház, MTI / Keleti Éva, 1964-04-24, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Christy Hanafey szerepében Halász Judittal (Kathleen)

Németh László: Mathiász panzió / Madách Kamaraszínház, MTI / Keleti Éva, 1965-02-13, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Áfra Mihály szerepében Domján Edittel (Hanna)

William Shakespeare: Szentivánéji álom / Madách Színház, készítette: Wellesz Ella (1966-09-17)Hungarian Theatre Museum and Institute

„– Jó szezonom van – szabadkozik Zenthe Ferenc. – Ennyi az egész. Zuboly szerepének úgy örültem, mint egy gyerek. Rég kedvelem már Shakespeare tündérvígjátékát. Debrecenben annak idején a Vámos László rendezte előadáson én voltam Puck. A szabadtéri játék a Nagyerdőben folyt, kis fészkem is volt a fán, és én másztam fel s alá. Zuboly szerepét nyáron tanultam a Balaton-parton, Szepezden. Úgy érzem, egyre inkább szükségem van a csendre, a gondolatokra, hogy felkészülhessek. Mert ha csak a próbán rögzítem a helyzeteket, a szerepnek szinte csak a „vastagjával” készülök el. Ez természetesen egyénenként változik. Szakáts Miklós azt mesélte, hogy ő eszpresszóban is kiválóan tud tanulni… A lényeg: a színpadi alakításhoz jó emberi közérzet szükséges. Ha fáradtak vagyunk, vagy iszunk előadás előtt, megszületik a görcs, leromlik a színészi közérzet, közöny, bágyadtság lep el: fantáziaölő bacilus…”

/Nagy Judit riportja – Film, Színház, Muzsika, 1967/

William Shakespeare: Szentivánéji álom / Madách Színház, Wellesz Ella, 1966-09-17, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Garas Dezső (Vackor) és Zenthe Ferenc (Zuboly)

Tennessee Williams: Amíg összeszoknak / Madách Kamaraszínház, MTI / Keleti Éva, 1966-10-19, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Ralph Bates szerepében Domján Edittel (Isabel Haverstick)

Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon / Madách Színház Stúdió Színpada, készítette: Wellesz Ella (1967-01-06)Hungarian Theatre Museum and Institute

"Érdekes: amikor ő volt a fiatal, népi hős egyenruhában vagy anélkül, történelmi színtéren vagy a jelenkor színpadán, akkor is mindig foglalkoztatta a színészi szereplés különös kettőssége. Gyakran feltette magának a kérdést: vajon az vagyok-e én, akinek a szerepeim után gondolnak az emberek? S bizony, egész életvitelével felelt rá Zenthe. Színészi lényétől messze esik a magánéletben élő, cselekvő ember, aki szereti a balatoni esték csendjét, a baráti beszélgetések hangjait, a főzések kalandját."

/Illés Jenő – Film, Színház, Muzsika, 1986/

G. Scarnicci–R. Tarabusi: Kaviár és lencse / Madách Színház, MTI / Keleti Éva, 1967-05-06, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Antonio szerepében Pécsi Sándorral (Leonida Papagatto)

Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romulus / Madách Színház, MTI / Tormai Andor, 1967-12-08, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Titus Mamma szerepében Pécsi Sándorral (Romulus)

Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romulus / Madách Színház, MTI / Tormai Andor, 1967-12-08, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

... és Huszti Péterrel (Aemilianus)

G. B. Shaw: Olyan szép, hogy nem is lehet igaz / Madách Színház, MTI / Keleti Éva, 1968-03-15, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Ajtay Andor (Tallboys ezredes) és Zenthe Ferenc (Pinch, közlegény)

Lengyel Menyhért: A waterlooi csata / Madách Színház, Wellesz Ella, 1969-04-18, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Zenthe Ferenc (Végh) és Körmendi János (Kőnig)

Fejes Endre: Vonó Ignác / Madách Kamaraszínház, MTI / Keleti Éva, 1969-12-12, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

A Zászlós szerepében Garas Dezső (Vonó Ignác) és Deák B. Ferenc (Második baka) partnereként

Görgey Gábor: Noé / Madách Kamaraszínház, MTI / Keleti Éva, 1970-04-21, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Garics János (Első ácssegéd), Horesnyi László (Második ácssegéd), Zenthe Ferenc (Noé), Pádua Ildikó (Sára) és Uri István (Sanyi)

Móricz Zsigmond: Groteszk / Madách Stúdió, Ismeretlen, 1970-11-14, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Az asztalos szerepében Káldy Nórával (Ida)

A. P. Csehov: Sirály / Madách Színház, MTI / Keleti Éva, 1972-01-28, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Samrajev szerepében Piros Ildikóval (Nyina)

Tamási Áron: Csalóka szivárvány / Madách Kamaraszínház, Ikládi László, 1974-01-25, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Virág úr szerepében Bessenyei Ferenccel (Czintos Bálint)

Tamási Áron: Énekes madár / Madách Színház, készítette: MTI / Keleti Éva (1973-02-08)Hungarian Theatre Museum and Institute

"Zenthe Ferenc […] Bakk Lukácsot, a szép kis Magdóra áhítozó öreglegényt alakította. Mint az irodalomtörténészek kimutatták, ebben a figurában kicsit öregedő önmagát írta meg Tamási. A férfit, aki még sóvárog a fiatal szerelmesre, de már azt is tudja, hogy nem egészen neki való. Megszerezni vágyik, de fél is tőle, annyira azonban mégis hiú, hogy ezt be ne ismerje. Zenthe, miközben komédiás jókedvvel tréfálkozik, mesebeli cselszövőként ármánykodik, Magdót szédítgeti, s vénleány kedvesét bolondítja, ki tudja fejezni az öregedő férfi megfoghatatlan szomorúságát, a belátott kudarc elkerülhetetlenségét. Alakítása nem egyszerűen annyi, hogy egy nagy tapasztalatú, kellemes színész találkozott egy alkatára illő szereppel. Több annál: tréfásan mondott halálos igazság. Kivételes színészi tehetség."
/Berkes Erzsébet – Kritika, 1973/

Móricz Zsigmond: A murányi kaland / Madách Színház, MTI / Keleti Éva, 1974-09-27, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Kádas várnagy szerepében Sztankay Istvánnal (Wesselényi Ferenc)

Bródy Sándor: Mátyás király házasít / Madách Színház, MTI / Keleti Éva, 1975-09-26, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Zenthe Ferenc (Öreg legény) és Schütz Ila (Petronka)

Charles Dickens: Karácsonyi ének / Budapesti Gyermekszínház, készítette: MTI / Kerekes Tamás (1980-01-26)Hungarian Theatre Museum and Institute

"Rengeteg dolga van előadás alatt a színésznek. amit csak hideg fejjel és tisztán tartott emlékezettel tud elvégezni. Pontosan kell tudnia szövegeit, és mindazokat a szövegeket, amik a színpadon elhangzanak. Nemcsak a végszót, amire a saját soros szövegét elmondja, hanem mindazt, amit színpadi jelenlétében elmondanak, és amikre figyelni kell. Meg kell hallania, amit partnere mond. Emlékeznie kell pontosan a járásokra. Honnan jön, hová megy, hova ül le, honnan veszi elő a kellékeit, vagy színrelépés előtt felszerelkezett-e valamennyi játékhoz szükséges tárgyával, zsebkendővel, revolverrel, pénztárcával stb.
Annyi az elvégzendő dolga előadás közben, hogy az átélés csak akadályozhatja a szerep lebonyolításában. A jól előkészített (alaposan próbált) játék során a szerep váratlanul megérintheti a színészt. Ilyenkor gyönyörűség fogja el a játszót és a nézőt egyaránt. Ilyenkor öröm színésznek lenni."

/Molnár Gál Péter: Zenthe – Budapest, Duna Könyvkiadó, 2005/

Ronald Harwood: Az öltöztető / Madách Színház az Egyetemi Színpadon, MTI / Pólya Zoltán, 1980-12-05, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Mensáros László (A művész), Zenthe Ferenc (Geoffrey Thornton) és Haumann Péter (Norman, öltöztető)

Molnár Ferenc: Játék a kastélyban / Madách Kamaraszínház, készítette: MTI / Ilovszky Béla (1984-02-25)Hungarian Theatre Museum and Institute

"Két szmokingos úr egy olasz Riviérán lévő kastélyban. Márkus László és Zenthe Ferenc. Turai rámenős. Gál szelíd ember. Turai vezetésre termett. Gál szolgálatra. Turai mindig felül marad, minden sikert besöpör. Gál szerényen sértett. Turai tutista. Gál nimolista. Tökéletes páros. A színháztörténeten perlekedve végigvonuló duó. Két elegáns úr. Turai elegánsan zsarnok. Gál elegánsan sértődött. A két szerepet mintha Márkusra és Zenthére szabták volna."

/Molnár Gál Péter: Zenthe – Budapest, Duna Könyvkiadó, 2005/

Molnár Ferenc: Játék a kastélyban / Madách Kamaraszínház, MTI / Ilovszky Béla, 1984-02-25, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Gál szerepében

Molnár Ferenc: Játék a kastélyban / Madách Kamaraszínház, MTI / Ilovszky Béla, 1984-02-25, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Ádám, Gál és Turai: Csernák János, Zenthe Ferenc és Márkus László

Száraz György: Hajnali szép csillag / Madách Színház (1985-02-08)Hungarian Theatre Museum and Institute

„Szerencsém is volt – egész életemen át azt éreztem, és azt érzem ma is, hogy Isten a tenyerén hordoz – és nemet is tudtam mondani. Vakmerően? Szorongva inkább. Debreceni színész koromban, amikor igen-igen kedvemre való szerepeket játszhattam, Puck voltam a Szentivánéji álomban, Scapin Molière darabjában, Várkonyi Zoltán azzal az ötlettel keresett meg, hogy Budapestre szerződtet, ha eljátszom A harag napja című darab párttitkárszerepét. Nem tudom, hogy az ilyen szerepet hogy kell alakítani, ezt válaszoltam Várkonyinak. Igazat szóltam, én ugyanis elképzelni sem tudtam, mit kellene csinálnom a színpadon, hogy párttitkár legyek. […] Debreceni kollégáim persze riogattak. Nagy bajod lesz még ebből, hogy egy ilyen szerepet visszautasítasz, mondták. De nem nekem lett bajom, hanem annak a kollégának, aki eljátszotta A harag napja párttitkár­szerepét: nagyot bukott szegény. Én pedig kisvártatva mégiscsak felkerültem Budapestre. […] Papírforma szerint 1981 óta nyugdíjas művésze vagyok a Madáchnak, de a nekem való szerepekre azóta is rendszeresen visszajárok.”

/Lőcsei Gabriella interjúja – Magyar Nemzet, 2005/

William Shakespeare: Szeget szeggel / Madách Kamaraszínház, MTI / Ilovszky Béla, 1985-11-24, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Tuskó, az együgyű rendőr szerepében Székhelyi Józseffel (Angelo, helytartó)

Szakonyi Károly: Ki van a képen? / Madách Kamaraszínház, MTI / Ilovszky Béla, 1986-03-08, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Lőrinc szerepében Moór Mariann-nal (Ila, Lőrinc felesége) és Haumann Péterrel (Péter)

Szomory Dezső: Takáts Alice / Madách Kamaraszínház, MTI / Ilovszky Béla, 1987-04-29, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Horeb Homér szerepében Spolarics Andreával (Helvét Cica)

Moldova György: Malom a pokolban / Madách Színház, MTI / Ilovszky Béla, 1989-03-24, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Mácsai Pál (Flandera János), Zenthe Ferenc (Deseő) és Horesnyi László (Noszter)

Webber–Rice: József és a színes, szélesvásznú álomkabát / Madách Színház, Ismeretlen fényképész, 1991-01-11, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Jákob szerepében Paudits Bélával (József)

Szép Ernő: Kávécsarnok / Irodalmi Színpad, készítette: Ismeretlen (1967-05-18)Hungarian Theatre Museum and Institute

Egy csodás partner: Tolnay Klári

Tolnay Klári és Zenthe Ferenc több alkalommal játszott együtt. A legérdekesebbről, Szép Ernő Kávécsarnok című egyfelvonásosának bemutatójáról (Irodalmi Színpad, 1967. május 18.) csak a Film, Színház, Muzsika című lap felvételét ismerjük. A lap kritikusa, Csík István elragadtatással írt a premierről: „A Kávécsarnok annak ellenére, hogy a színlap öt szereplőt tüntet fel, valójában kétszemélyes darab. A kávécsarnok tulajdonosát Fanny »nagysádot« Tolnay Klári formálta meg, kitűnően, tökéletesen érezve minden egyes mondat súlyát, és érvényre juttatva a helyenként modorosnak tűnő, hajdan sikkes nyelvi fordulatok bájos költészetét. Partnere, Zenthe Ferenc ugyancsak hibátlan teljesítményt nyújtott Alajos úr, az ötvenkét éves nagy gyerek szerepében.” 

J. B. Priestley: Veszélyes forduló / Madách Színház, MTI / Keleti Éva, 1962-01-10, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Szemere Vera (Freda, Caplen felesége), Zenthe Ferenc (Robert Caplen), Márkus László (Charles Trevor Stanton), Tolnay Klári (Olwen Peel) és Lőte Attila (Gordon Whitehouse)

G. Scarnicci–R.Tarabusi: Kaviár és lencse / Madách Színház, MTI / Keleti Éva, 1967-05-06, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Tolnay Klári (Valeria, Leonida párja), Pécsi Sándor (Leonida Papagatto) és Zenthe Ferenc (Antonio)

Fotó a mohorai Tolnay Klári Emlékház kiállításábanHungarian Theatre Museum and Institute

Tolnay Klári megjegyzése a fénykép alatt

Zenthe Ferenc A Tenkes kapitánya című tévésorozat felvételén, készítette: MTI / Keleti Éva (1963-07-04)Hungarian Theatre Museum and Institute

Tévében, rádióban, filmvásznon

Zenthe Ferenc hihetetlen népszerűségét nem pusztán hatalmas színházi életművének köszönhette. Először a rádió, később a televízió segítségével beköltözött az emberek mindennapjaiba. Egy egész ország felhördült, amikor Balla Tiborként vízbe fulladt a Szabó család című rádiójátékban. Bár az alkotók Ballát nem tudták feltámasztani, de Zenthe – mint Kárpáthy Zoltán újságíró – ismét a sorozat szereplője lett. Mellesleg azért kellett kiírni Balla Tibor figuráját, mert a színész A Tenkes kapitánya című, nagy sikerű, számtalanszor ismételt történelmi kalandfilm forgatásán vett részt. Később a Tüskevár, a Princ, a katona, a Bors, a Rózsa Sándor, a Felelet, a Beszterce ostroma és a Mire megvénülünk című sorozatban is szerepelt.

A Szomszédok című teleregénynek köszönhetően, melyet 1987-től 1999-ig sugárzott a Magyar Televízió, még a legfiatalabb generáció tagjai is ismerik Zenthe Ferencet. A sorozatot hétről hétre követők szinte családtagként tartották számon Takács István taxisofőrt.

Zenthe Ferenc hatvanhárom éves korában jelentős alakítással lepte meg pályatársait és a közönséget. Kabay Barna és Gyöngyössy Imre 1983-ban bemutatott, Jób lázadása című filmjének főszerepében a legnagyobbak közé lépett. „Jób bácsija a tökéletes külső-belső azonosulás mintapéldája. Mozdulataiban, szavaiban, járásában – egyszerre ott él a földjéhez, vagyonkájához ragaszkodó magyar parasztság minden féltése, szenvedélye és a zsidósors évszázados szorongatásból sarjadt bölcs belenyugvása…” – írta a Népszavában Gantner Ilona.

Zenthe Ferenc A Tenkes kapitánya című tévésorozatban (R.: Fejér Tamás), Progress, 1964, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Partner: Vajda Márta

Zenthe Ferenc karikatúrája, készítette: Fehér Tibor (1951)Hungarian Theatre Museum and Institute

"Amikor Debrecenben a Ludas Matyi címszerepét játszottam, nagyon sokan a magánéletben is Ludas Matyinak neveztek. Gyakran hallottam az utcán a halk megjegyzést: »Itt jön a Ludas Matyi!« Később a budapesti Úttörő Színházban, a mai Tháliában is játszottam Ludas Matyit, de itt nem vált be a debreceni trükköm. Ott ugyanis huszonöt botütés helyett csak ötször, hatszor sújtottam Döbrögi uramra. A számolással csaltam. A második ütésnél hatot, a harmadiknál tizenegyet mondtam, és így tovább. Budapesten azonban, az Úttörő Színházban, a gyerekek kórusban számlálták az ütéseket, és így egytől huszonötig rá kellett ütnöm Döbrögire. Az Úttörő Színház kis nézői azután, amikor a kiskapuban autogramért várakoztak, nem elégedtek meg a nevemmel, a Ludas Matyit is le kellett írnom.
Még inkább azonosultam a szerepemmel, amikor a Tenkes kapitánya lettem. Mindenki és mindenhol Tenkesnek nevezett. Hiába voltam Mátyás király a színpadon – Tenkes maradtam. Amikor például azt kérdeztem Mátyás király szerepében, hogy »Ki tesz itt igazságot?«, többen felkiáltottak a nézőtéren: »A Tenkes kapitánya!« A Naszreddin Hodzsa címszerepében hosszú szakállal jelentem meg a színpadon, mire a nézőtéren megszólaltak: »Itt jön a Tenkes kapitánya!« Sőt, leveleket is kaptam a Tenkes kapitányának címezve. A magyar postáról régen tudtam, hogy feladata magaslatán áll, mégis meglepett, amikor egy olyan levelet kaptam, amelyen az utca neve sem volt feltüntetve. Ez a címzés állott a levélen: »Naszreddin Tenkes Hodzsa kapitány úr részére.«
Kézbesítették…"

(Zenthe Ferenc: Ludas Matyi emlékkönyvébe. Ludas Matyi, 1967. 23. szám 7.)

A Tenkes kapitánya kellékcsizmája, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
A Tenkes kapitánya kellékcsizmája, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
A Tenkes kapitánya kellékcsizmája, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Zenthe Ferenc A Tenkes kapitánya című tévésorozatban viselt csizmája a mohorai Tolnay Klári Kulturális Egyesület és Emlékház tulajdona

A Szabó család, készítette: Varga Zoltán (1969-01-21)Hungarian Theatre Museum and Institute

A Szabó család az 500. adás felvételén 1969-ben
Elöl: Petrik József (Ferkó)
Középen: Gobbi Hilda (Szabó néni) és Rajz János (Szabó bácsi)
Hátul: Balogh Erzsi (Irén), Benkő Gyula (Bandi), Mednyánszky Ági (Icu), Zenthe Ferenc (Kárpáthy Zoltán), Sütő Irén (Angéla), Garics János (Laci)

A rádió stúdiójában Szacsvay Lászlóval és Törőcsik Marival (forrás: Fortepan), készítette: Szalay Zoltán (1978)Hungarian Theatre Museum and Institute

Zenthe Ferenc a Jób lázadása című filmben (R.: Kabay Barna, Gyöngyössy Imre), készítette: Gáspár Miklós (1983)Hungarian Theatre Museum and Institute

Zenthe Ferenc talán örökre a Tenkes kapitánya – csak a Tenkes kapitánya maradt volna a magyar filmtörténetben, s ez igazán nem csekély rang, ha nem talál rá Jób bácsi szerepe. A színész – minden mozdulatából kitűnik – fölismerte a nagy lehetőséget; ereje és önuralma teljében összpontosított az alakra. Zenthe a színpadon vérbeli realista, humorral megáldott komédiás – most van megújuló energiája ahhoz, hogy jelképes sorsot, jelképes személyt teremtsen.

/Tarján Tamás – Jelenkor, 1984/

Zenthe Ferenc a Jób lázadása című filmben (R.: Kabay Barna, Gyöngyössy Imre), készítette: Gáspár Miklós (1983)Hungarian Theatre Museum and Institute

Zenthe Ferenc és Komlós Juci a Szomszédok című tévésorozatban (R.: Horváth Ádám), készítette: MTI / Hámor Szabolcs (1987-09-02)Hungarian Theatre Museum and Institute

Takács István, „Taki", a Szomszédok című tévésorozat főszereplője. A Lantos utca 8. szám alatt lakik, a 2. számú lakásban. A szereplőt Zenthe Ferenc játssza. Felesége Takács Lenke, unokája Niski Alma. Lányuk és vejük autóbalesetben meghalt. 1960 vagy 1963 óta nem iszik kávét. 1957 óta felhagyott a dohányzással.
A sorozat elején a Magyar Rádiónál dolgozott sofőrként, később taxis lett. Először magántaxisként szállított utasokat, majd csatlakozott a Buda taxihoz, utána a 6×6 taxihoz. Egy piros színű Ladája van.
Taki bácsi aktív korában a Magyar Rádió kórusában énekelt, társadalmi munkában pedig bírósági ülnök is volt.

/forrás: Wikipédia/

Ismeretlen fényképész: Zenthe Ferenc (forrás: szinhaz.org)Hungarian Theatre Museum and Institute

"Jób a szekéren. Makacsul néz előre, nem akarja látni a gyereket, akit haragos mozdulatokkal kerget el maga mellől, vissza az életbe. A gyermek nem érti. A világ gonoszságba dermedt.
Jób a szekéren: Zenthe Ferenc. Mi volt a titka ennek az angyali embernek? Mitől csengetett olyan ellenállhatatlanul a nevetése? Élt köztünk valaki, aki teljesen különbözött ettől az olvadó színházi világtól; egy ember, aki mindig azonos tudott maradni önmagával; egy ember, aki - mint a kő - kő a legközepén is, aki emberi méltóságát olyan magától értetődően viselte, mint a jó királyok meg az angyalok.
»Iszonyú a kísértés a jóra« - énekli A kaukázusi krétakör mesélője. Vagy mégsem? A kor, amelyben élünk, elég hitványnak tűnik. Több a mutatvány a kelleténél, sok a hamis hang. De az ember, az lehet különb, mint a kor, amelyben él. Zenthe Ferenc ilyen különb ember volt. Minél erősebb lett körülöttünk a zavaros mormolás, annál szebben szólt az ő csillogó nevetése. A nagyképűség és az úri pimaszság csak kiemelte tiszta tehetségét, emberi hangját, személyisége varázsát."

/Ádám Ottó: "Nevetése bearanyozta az életünket" – Nők Lapja, 2006. augusztus 16./

Közreműködők: történet

A kiállítást a PIM-Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet készítette Zenthe Ferenc születésének 100. évfordulója alkalmából.

Kurátor: Gajdó Tamás
Munkatárs: Sipőcz Mariann

Köszönetet mondunk Balla Istvánnak és a Tolnay Klári Emlékháznak, valamint Salamon Istvánnak a kiállítás elkészítésében nyújtott segítségükért.

A tárlatban megjelenő képek a PIM-OSZMI Fotótárának gyűjteményében találhatók. Az ettől eltérő forrásokat jelöltük.

Közreműködők: az összes médiatartalom
A kiemelt történet egyes esetekben független harmadik féltől származhat, mely nem feltétlenül tükrözi az alábbiakban felsorolt, a tartalmat szolgáltató intézmények véleményét.