Édes és keserű

BARA MARGIT IGAZSÁGA

Read

A Bakaruhában próbafelvételén (1956) by ismeretlenHungarian Theatre Museum and Institute

Ki látott engem? - Egy derékba tört karrier

Bara Margit Éva (Kolozsvár, 1928. június 21.) Kossuth-díjas magyar színész. Székely eredetű családnevének eredeti formája Barra volt, édesapja változtatta meg Barára. 1955-ben települt át Magyarországra. Állandó szerződései (Petőfi és Jókai Színház 1955–1957, Nemzeti Színház 1957–1966, József Attila Színház 1966–1977) azt jelzik, mintha folyamatosan jelen lett volna színházi életünkben. Már első filmszerepe országos és nemzetközi ismertséget és népszerűséget hozott. Sikerei csúcsán, 1964-ben,  egy politikai kirakatper hátsó kertjéből alaptalan pletykahadjárat indult ellene, mely lelkileg megtörte, a színpadon elbizonytalanította. A hatalmon lévők meg sem hallgatták, a szakma nem állt mellé, a Nemzeti Színházból kitették, a filmek elmaradtak, a József Attila Színházban  méltatlan feladatokat kapott. 49 évesen, 1977-ben úgy döntött, hogy végleg visszavonul a színészi pályáról. Többen nem értették, vajon miért?

Illés Endre-Vas István: Trisztán/ Petőfi Színház - Fehérkezű Izolda (1957-09-21)Hungarian Theatre Museum and Institute

"Sok olyan tulajdonságom van, ami talán nem is tesz alkalmassá erre a pályára. Szemérmes vagyok, nehezen tárulkozom ki. Alapos vagyok, és nem tudom a dolgokat könnyen venni."

Bara Margit by Gink KárolyHungarian Theatre Museum and Institute

Megmaradt Barának (1928-2016)

1964-ben minden jel arra mutatott, hogy pályája csúcsára ért: Magyarország legnépszerűbb színésznőjének választották a nézők a Filmintézet felhívása nyomán. A Nemzeti Színházban ő kapta a Farkas-Ratkó-díjat a társulat tagjainak titkos szavazatai alapján.  1964 őszén azonban láthatatlan szálakon elindult egy folyamat, mely Bara életére is beláthatatlan következményekkel járt. (És bontani kezdték a Nemzeti Színházat a Blaha Lujza téren...) Ami az első életszakaszban nem adatott meg, a következő évek elhozták: szerető férj, biztonság, gyermek, unoka. A pályáért cserébe? Életéről egy 1966-ban készült film címe jut eszünkbe – ebben még játszhatott –: Édes és keserű. Így, párban, mindig egyszerre.

Kolozsvár belvárosa az 1930-as évekbenHungarian Theatre Museum and Institute

Kolozsvár, az éden 

Édesanyja, Gáll Terézia Gyergyóremetén született, kilenc gyermekes székely családban. Huszonhét évesen ismerte meg Barra (később Bara) Isvánt. Gyermekük, Margit 1928-ban született a kolozsvári Kerekdombon. "Apám a híres Dermata Bőrgyár munkása volt, igazi kétnyelvű, félig román, félig magyar. Hat évesen árván maradt, román rokonokhoz került, tizenkét évesen – 1911-ben – jött Budapestre, cipészinasnak. Az első világháború után ment vissza Kolozsvárra. Apukám nagy színházrajongó volt, engem már gyerekkoromtól mindig vitt színházba, moziba." Az apa rendkívüli színházszeretete, a figyelem és finomság, ahogy lányával bánt az embernek kijáró természetes tiszteletre tanította, édesanyjától még a konokságot, a kitartást, a munka szeretetét örökölte. Életre szóló muníciót.

Oláh János felvételénHungarian Theatre Museum and Institute

"Ha sérült facsemetét láttam valahol, azt biztosan hazavittem és a kertben kerestem helyet neki. (...) A kerekdombi hatalmas kert tele virággal, sárga futórózsával, ember magas dáliával, jázminbokorral, melynek lombjai közt "énekelgettem, szavalgattam órákon át". (1991-ben Bara Margittal készült interjú-részlet)

Kolozsvári Nemzeti Színház, Fortepan, 1940, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

"Nincs a világon város, ahol úgy szeretnék, úgy magukénak vallanák az emberek a színházat, mint Kolozsvárott. Minden kolozsvárinak a szívéhez van nőve a színháza. Ezért fájt úgy az elvétele." (Janovics Jenő feljegyzéseiből) 1919. szeptember 30-án játszott utoljára a magyar társulat a gyönyörű épületben. A Hamletet adták. Ezután majd a a Janovics Jenő által építtetett Séta téri színkörben, a későbbi Kolozsvári Állami Magyar Színházban játszanak tovább. (Kivéve a visszacsatolás éveit: 1941 és 1945 között a Hunyadi téri színházépületbe visszaköltözhet a társulat.) A magyar előadásokon a sétatéri színkörben esténként ezer néző is tapsolt, köztük Baráék...

Bajor Gizi vendégjátékát hirdető plakát, 1943-06-14, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Bajor Gizi mint az öreg és fiatal Ásvayné, Ismeretlen fényképész, 1942, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

"Apukám nagy színházrajongó lévén, engem már gyerekkoromtól mindig vitt színházba, moziba. Jó volt akkor a kolozsvári színház. A háború alatt Bajor Gizit is láttam."
Alig négy évvel később ugyanebben a darabban Bara Margit Zelmányi Lenke szerepét játszotta szép sikerrel a kolozsvári Magyar Színház színpadán.
A képen Bajor Gizi Harsányi Zsolt A bolond Ásvayné című színművének címszerepében/Nemzeti Színház 1942.

A Janovics Jenő által építtetett színházépület a SétatérenHungarian Theatre Museum and Institute

A színház szerelmese - 1944-1949   

  Bara Margit tizenhat éves korától, a gimnáziummal párhuzamosan, a színművészeti intézetben is tanult. Míg 1944. augusztus végén szőnyegbombázás tarolta le Kolozsvárt, ősszel már bent vannak a szovjet csapatok a városban, de az iskolák zavartalanul működnek, a magyar többségű város tovább élhette "békebeli" életét. (A román kiugrás gyümölcse: nincs több bombázás.) Az alig tizenhét éves Bara Margit első szerepét a Szendrő József vezetésével megalakult Szabad Színpadon, Tömörkény István Barlanglakók című darabjában játszotta. A kritikák tanúsága szerint művészi hitellel. Az élet úgy hozta (mivel a színművészeti intézet Marosvásárhelyre költözött), hogy diploma nélkül szerződött le az 1944–1945-ös évadra a kolozsvári Magyar Színházhoz. Előbb segédszínész karkötelezettséggel; majd színész státuszba került. A később sokat emlegetett kitűnő alkati adottságai: szépsége, büszke tartása kevés lett volna olyan szerepek eljátszásához, mint Ledér (Csongor és Tünde), Roxane (Cyrano), Diana (A kertész kutyája), Özvegy (A medve), Mása (Három nővér), Raschel (Vássza Zseleznova), Marianna (Tartuffe). Eleinte "fejlődőképes tehetségnek", "az előadás mentőkörülményének" írták a kritikák, fiatalos kiforratlanságát emlegették (tizennyolc-húsz éves ekkor!), hogy nem sokkal később már intelligens, őszinte, közvetlen játékát dicsérjék.

Machiavelli: Mandragóra by ismeretlenHungarian Theatre Museum and Institute

"Amikor először megláttam őt, tudtam, hogy itt van közöttünk valaki. De mindenki így volt vele. Sima, középen elválasztott frizurát viselt, olyan volt az arca, mintha rajzolták volna." (László Kató, Bara Margit növendék-, majd színésztársa, haláláig barátnője)

A kolozsvári Állami Magyar Színház plakátja - részletHungarian Theatre Museum and Institute

Színház és szeminárium: 1949-1953 

1949-ben Romániában is győzött a "népi demokrácia". Elszántan folyt a kultúrélet megtisztítása a színházakban is, a műsorterv új neve: műsorpolitika. Sematikus szovjet darabokat adtak, kolhozpropaganda tombolt, talán még nagyobb lendülettel, mint Budapesten.  Az orosz klasszikusokért rajongó Bara a nevelési célzattal bemutatott művekben nem lehetett igazán meggyőző. Játékából hiányolták "a forradalmi tüzet", "az erkölcsi nagyság felmutatását", "a proletárlány öntudatosságát"; és azt is a szemére vetették, hogy nem érzékeltette eléggé egy különösen ellenszenves "burzsoá-lány" fékevesztett gonoszságát.

A kolozsvári Magyar Színház plakátja, 1950, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
A kolozsvári Magyar Színház plakátja - részlet, ismeretlen, 1950-10-25, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

"Margit […] egész életében gátlásos volt. Ez onnan is adódott, hogy a szocialista realizmus idején állandóan pozitív fiatal nőket kellett alakítania." (Kányádi Sándor, az ifjúkori barát)

Kányádi Sándor költő, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Kányádi Sándor 1951-ben a szocialista realizmust magyarázta neki erősen a szemináriumra fölkészítendő, amikor Margit váratlanul azt mondta: “Tudja, kedves Kányádi, ha férfiról van szó, akár párttitkár, akár igazgató, tőlem mindig csak egyet akartak… Sohasem az ideológiát.” (Kocsis L. Mihály: Bara Margit tekintete. Budapest, Kairosz, 2008)

Kányádi Sándor (1929–2018) költő zsenge ifjúként egy évet a kolozsvári Zene- és Színművészeti Konzervatórium hallgatója volt, de belátván, hogy nem alkalmas a színészi pályára, átiratkozott a Bolyai Tudományegyetemre, ahol 1954-ben szerzett magyar nyelv- és irodalom szakos tanári diplomát. Pályakezdő éveiben hittel hirdette az új eszmék létjogosultságát, örök optimizmusa tette erre alkalmassá. Margit kortársa és jó barátja volt - egyébről szó sem lehetett, magázódtak is.

Bara Margit műtermi portréjaHungarian Theatre Museum and Institute

"Bara Margit a képviselőnő szerepében nem érzékeltette eléggé, hogy a személy, akit alakít, egyszerre munkásnő és a Legfelsőbb Tanács tagja."
Részlet a Moszkvai jellem című előadás kritikájából

Dedikáció egy kolozsvári barátnak (1951-03-15)Hungarian Theatre Museum and Institute

Bara Margit sorait az előző fotográfia hátoldalára írta egy nevezetes, bár abban az időben - és még nagyon sokáig - nem ünnepelhető napon.

Páger Antal vendégjátéka Kolozsvárott (1944)Hungarian Theatre Museum and Institute

Egy nap a világ (Páger Antal Muráti Lilivel Vaszary János színművében), 1943, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Egy nap a világ - Vaszary János műve színpadon és filmen egyaránt a háborúba lépett ország egyik legnagyobb sikere volt a hátországban.
A film főcím dalát máig a korszak egyik jelképének tartják.

Dani. Rendező: Szemes Mihály (1957) by Új Élet SzerkesztőségHungarian Theatre Museum and Institute

A Bara-család imádott moziba járni; így Margit számos film főszerepében látta Páger Antalt, aki az 1940-es évek első felében Jávor Pál mellett a legtöbbet foglalkoztatott filmszínész volt Magyarországon. Az Egy nap a világ című Vaszary János-darab a kolozsvári Nemzeti Színház színpadán is nagy sikert aratott...
Bara Margit visszaemlékezései szerint a legmerészebb álmaiban sem szerepelt, hogy a nagy Págerrel együtt játszik majd, sőt kétszer is házastársakat alakítanak a kamerák előtt. Összesen hét játékfilmben szerepeltek.

Halász Géza műtermi portréja (1946) by Fekete MűteremHungarian Theatre Museum and Institute

Egy házasság vonzatai

Bara Margit 1955-ben szerelmi házasságot kötött kalandos sorsú, egy házasságból már kilépett kollégájával, a "szívdöglesztően jóképű", nála kilenc évvel idősebb Halász Gézával, aki 1949-ben került Kolozsvárra egy államközi szerződés révén. Ennek előzményei: a különlegesen jó megjelenésű fiatalembert a színiakadémia elvégzése után, 1942-ben, az Új Magyar Színház, majd a Vígszínház szerződtette. A német megszálláskor, 1944 áprilisában frontszolgálatra vezérelték, de ősszel már a Nemzeti Színház színpadán játszott Kiss Ferenc igazgatása alatt. A háború után a Művész Színház társulatában  szerepelt. A színházak államosításakor került Kolozsvárra. Előbb epizódszerepeket kapott, majd főszerepek sorát játszotta, de a  sikerek nem csillapították honvágyát; s 1954-től kérvényekkel  bombázta a román hatóságokat, hogy visszatérhessen Magyarországra. A kolozsvári színházban csak szerepre szerződött, s végül 1955-ben kapta meg az engedélyt. Gyors távozásában az sem akadályozta meg, hogy alig néhány hónapja vette feleségül Bara Margitot. Bara, élete legnehezebb döntését meghozva – imádott szüleit hátrahagyva, protekcióval áttelepülési engedélyt szerezve – pár hónap múlva követte férjét. Halász, ígéretéhez híven, "előkészítette a terepet": eljuttatta a feleségéről készült fotókat régi ismerőséhez, Ranódy László filmrendezőhöz... 

Halász Géza egyik utolsó szerepe Kolozsváron (1954)Hungarian Theatre Museum and Institute

Halász Géza Christian után még eljátszotta Versinyint – Bara Margit Másája mellett – a Három nővérben. Az előadásban fütyült dallam életük végéig titkos jelük maradt.

Az első filmszerep a Szakadék című Ranódy László alkotásban (1956) by Magyar Film FotóHungarian Theatre Museum and Institute

Minden megváltozik - 1955

 "Kolozsváron soha nem képzeltem, hogy Magyarországon fogok élni. Amikor idekerültem, nekem legalább olyan idegen volt minden, mintha Belga-Kongóban lennék,  Itt minden nagyon más volt, mint otthon, Gézán kívül senkit nem ismertem, de nem tudtam ezen rágódni, mert rögtön elkezdtem filmezni Ranódy Lászlóval. A filmgyárban rengeteg emberrel találkoztam: ott volt Ajtay [Andor], Bihari [József], Balázs Samu, Dajka Margit, akiket még Kolozsváron láttam."

A Szakadék című film plakátja, 1956, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

"Az emelvényre lépett Darvas József népművelési miniszter, a Szakadék írója, Ranódy László Kossuth-díjas rendező és Bara Margit, a film női főszereplője. Ranódy néhány szóval elmondotta, hogy mi volt a célja a Szakadék alkotóinak. Majd kihunytak a fények, s megkezdődött a Szakadék vetítése. A feszült csendből, a figyelő, meghatott arcokból, s az előadás végén felcsattanó, őszinte tapsból úgy éreztük, sikere volt a filmnek." Tudósítás a IX. Karlovy Vary-i filmfesztiválról, ahol a Szakadék című film az Egy pikoló világossal együtt nagydíjban részesült (1956).

Szakadék. Rendező: Ranódy László, ismeretlen, 1956, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

"Bara Margitot indulás előtt nem ismertem. Néhány ismerősünk festette meg a portréját, olyan meggyőzően és hatásosan, hogy a hálókocsiban töltött első éjszakánk felét inkább kint ácsorogtam át a folyosón, csak hogy minél későbbre halasszam a kötelező ismerkedést. Az első külföldi felfedezésem ő volt, ez a csendesen szemlélődő, nagyon érzékeny, jól látó, gondolkodó, sokat olvasott fiatalasszony. Azért említem éppen őt, mert róla hallottam a legtöbb rosszat. (...) Jaj, kedves, szép, rosszmájú Budapest! (...) Hány folt esik benned emberek hírnevén egy jó csattanó vagy egy jó kis disznóság kedvéért?" Máriássy Judit: Őszinte jegyzetek Karlovy Varyról, Irodalmi Újság, 1956. augusztus 11.

Műtermi portré (1957) by Inkey TiborHungarian Theatre Museum and Institute

"Született filmszínész"

"Azon is meglepődtem sokszor, hogy engem úgy látnak, hogy jól nézek ki. Kezdtem figyelni magam, és ez adott egy kis önbizalmat, hogy engem szépnek látnak. De nem ezért mentem erre a pályára, hogy én magamat mutogassam."

Zápor. Rendező: Kovács András (1960) by ismeretlenHungarian Theatre Museum and Institute

"Margit sugárzó asszonyiságának teljében volt. Gyönyörűség volt a közeli felvételeit nézni! A Záporban van egy jelenet – a kiváló Hegyi Barna volt az operatőr –, van benne egy premier plán Margitról: amikor először láttam a vetítőben, egyszerűen elállt tőle a lélegzetem. Minden együtt volt azon a képen. A szépség harmóniája." (Részlet Kovács András rendező és Kocsis L. Mihály beszélgetéséből, a Bara Margit tekintete című kötetből)

Dani. Rendező: Szemes Mihály (1957)Hungarian Theatre Museum and Institute

"Amikor egy alkalommal öten-hatan mentünk próbafelvételre, Págerre bízták, hogy válasszon, és ő engem választott. Azt mondta, hogy született filmszínésznő vagyok. Ez nem szégyen."
(Bara Margit. 1991)

A Bakaruhában próbafelvételén (1956) by ismeretlenHungarian Theatre Museum and Institute

"Milliószor elmondtam, hogy a legkedvesebb filmem a Bakaruhában, mert Kolozsvárt idézi, és édesanyámat játszottam el benne. Ő eszményi anya volt, csak a családjának, a gyerekeinek élt, nem járt társaságba. Aktív volt, munkabíró, sokban hasonlítok rá. Ha rágondolok, mindig az jön elő, hogy mennyire szeretett engem. A szüleim egyszerű emberek voltak, de mindent megadtak nekem és a testvéremnek." (Bara Margit, 1991.)

Bakaruhában, Jakab Vilma szerepében Darvas Ivánnal, 1957, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

"Felálltam, átkaroltam a derekát, magamhoz vontam… Hát nekem azelőtt is, meg azután is, sokat volt dolgom asszonyokkal. De soha életemben olyan tisztaságot és drámai erőt nem éreztem még ölelésben. Semmi volt az én erőm ahhoz, ahogy izmos karját a nyakamba fonta az a lány." (Részlet Hunyady Sándor Bakaruhában című novellájából)

Keszi Imre: Törvényen kívül /Jókai Színház (1956) by Farkas Tamás/ Magyar FotóHungarian Theatre Museum and Institute

Törvényen kívül - a Petőfi Színházban

Bara Margitot áttelepülése után néhány hónappal Apáthi Imre szerződtette a Petőfi Színházba. Tehetséges, fiatal társulatba került. Halász Géza mellett ott játszott a fogságból éppen haza került Somogyvári Rudolf, Bitskey Tibor, Szabó Gyula, Görbe János, Bánki Zsuzsa, Inke László, Rozsos Isván, Molnár Tibor is. Bara Keszi Imre Törvényen kívül című színművében mutatkozik be a budapesti közönségnek, 1956 elején. A kritikusok azonnal felfigyelnek sajátos ízű, szép beszédére, kellemes hangjára. 

Keszi Imre: Törvényen kívül/ Jókai Színház, Farkas Tamás/ Magyar Fotó, 1956, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

A Jókai Színház (a mai Újszínház épültében) a Nagymező utca 22–24. szám alatt álló Petőfi Színház (ma: Thália Színház) kamaraszínházaként működött az "ifjúság szolgálatában". A Törvényen kívül előadása ősbemutatónak számított. Keszi Imre nem írt több darabot, bölcsész-tanár és zenetudós volt, Kodály-tanítvány. Ez a mű adott alkalmat Bara Margitnak a magyar színpadon való bemutatkozásra - Madaras Erzsi, a parasztlányból lett diákkisasszony szerepében: "Egyszerűség és nagyság villódzik benne." (Bóka László kritikájából, 1956)

Friedrich Schiller: Don Carlos/ Petőfi Színház, Farkas Tamás/ Magyar Fotó, 1956-04-27, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Don Carlos: Somogyvári Rudolf. Szerelmese, a tragikus sorsú Valois Erzsébet: Bara Margit.

Friedrich Schiller: Don Carlos / Petőfi Színház, ismeretlen, 1956-04-27, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

"A királynő szerepét a Budapesten nemrég feltűnt Bara Margit játssza. Néhány évvel ezelőtt még mint alig fölserdült leányt láttam Kolozsvárott első szerepeiben. Szép ígéret volt már akkor is, s most, úgy látszik, be is váltja, amit ígért." (Benedek Marcell kritikája a Magyar Nemzetben)

Vészi Endre: Fekete bárány/ Jókai Színház, Kotnyek Antal, 1957-05-23, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bara Margit Lonci, a feleség szerepében. Partnere Görbe János, akivel a darab próbáival párhuzamosan forgatták Badacsonyban a Ház a sziklák alatt című filmet.

Zilahy Lajos: A szűz és a gödölye/ Jókai és Petőfi Színház, ismeretlen, 1957-03-08, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Az egyik hangosfilm, melyben Bajor Gizi játszott, A szűz és a gödölye című Zilahy Lajos-drámából készült. Egri István és Varga Géza újították fel a darabot a Jókai Színház színpadán. Margitot - Bajor egykori szerepét - Bara Margit alakította Szabó Gyula oldalán, "meggyőző fülledtséget árasztva." (Mátrai-Betegh Béla, Esti Hírlap)

Illés Endre-Vas István: Trisztán/ Petőfi Színház (Partnere Inke László), ismeretlen, 1957-09-21, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

"Volt még egy nagyon emlékezetes darab, azért, mert Gellért Endre rendezte.
Az egyik utolsó munkája volt, nemsokára meghalt. Életemben először találkoztam egy nagy rendezővel, amilyenről nekem addig még csak elképzelésem sem volt, hogy milyen! És ez a nagy rendező engem komolyan vett, vele meg tudtam beszélni a jeleneteket – ez fantasztikus élmény volt!"

Gellért Endre, a Nemzeti Színház főrendezője, ismeretlen, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Gellért Endre 1945 után a Nemzeti Színház rendezője, később főrendezője, a Színművészeti Főiskola tanára, 1948-tól a színész főtanszak vezetője volt. Rendezéseiben sikerült a nagy színészegyéniségek átütő drámai erejű művészi összjátékát megteremtenie. Kiemelkedő munkája volt Csehov Ványa bácsijának és Schiller Ármány és szerelem című művének színrevitele. Színészei rajongásig szerették.
1960-ban öngyilkos lett.

Bara Margit és Halász Géza defektet kapnak a balatoni műúton Wartburgjukkal (1957) by Kotnyek AntalHungarian Theatre Museum and Institute

Géza...

"Az én környezetemben soha nem volt alkoholista. Fogalmam sem volt róla, hogy mi az. Ha tudtam volna, talán nem gondolom, hogy majd én segítek rajta.  Megkíséreltem szembesíteni önmagával. Aztán ezzel felhagytam, hogy ne növeljem a bűntudatát. Érzékeny, mély gondolkodású ember volt."

Halász Géza Budapesten (1957) by ismeretlenHungarian Theatre Museum and Institute

A házaspár Halász Géza szüleivel lakott együtt a Kisfaludy utcában. "Ott csináltuk végig '56-ot. A környék minden halottját odaszállították. A szobánkat akna találta el, mi a pincében voltunk." Az idős szülők hivatalos engedéllyel nyugatra mentek a lányukhoz. Baráék ismerősöknél húzták meg magukat, majd egy üresen maradt lakást igényeltek ki a Mártírok útján (a mai Margit körúton). „Géza mindenáron disszidálni akart, én szörnyen szenvedtem: még messzebbre kerülök a szüleimtől!"
A Nyugatra tartó teherautó azonban az akció biztonsága érdekében nőket nem szállított. Maradtak.

Friedrich Schiller: Don Carlos/ Petőfi Színház, Farkas Tamás / Magyar Fotó, 1956, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Halász Géza Posa márki, Bánki Zsuzsa Eboli hercegnő szerepében

Bara Margit egy napja - a Film Színház Muzsika képriportja (1957-09-27) by Körmendi Judit és Kotnyek AntalHungarian Theatre Museum and Institute

A Bara Margit egy napját bemutató képriport 1957 szeptemberének utolsó hetében, a Ház a sziklák alatt forgatásának idején készült. Halász Géza köntösben búcsúzik munkába siető feleségétől. Bara délután ruhapróbán vesz részt, este a Jókai Színházban játssza Fehérkezű Izoldát.

Halász Géza műtermi fotója, dedikálva, Fekete Műterem, 1946, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Halász Géza 1957. október 19-én, három napi italozás után, éjjel kettőkor hazament, és a konyhában kinyitotta a gázcsapot. A fal túloldalán alvó Margit csak hajnalban ébredt fel. A szoba ablaka nyitva volt - ez mentette meg életét.

Ház a sziklák alatt. Rendező: Makk Károly, Hintsch György (1958) by Oláh János/ Hunnia FilmstúdióHungarian Theatre Museum and Institute

Vigyáztak rá

"Nagyon haragudtam Gézára. Becsapott, itt hagyott magamra." A sok munka, és imádott szülei tartották benne a lelket, akik egymást váltva jöttek hozzá  Kolozsvárról.  A Ház a sziklák alatt forgatása csodálatos helyszínen zajlott, pontosan ott, ahol Tatay Sándor, a film alapjául szolgáló  novella szerzője élt és alkotott: Badacsony sziklái alatt.  "Én is, meg az én jó anyám is ekkor láttuk először a Balatont. Megnéztük minden szegletét, magunkba szívtuk. A mama két hónapig velem lakott a hegyen, részt vett a forgatásokon. Ősz volt, olyan szép ősz,  hogy az ember néha majdnem sírt ettől a gyönyörűséges szépségtől." Korán sötétedett, estéket jó hangulatban töltötte a stáb. Makk Károly, a rendező életszeretete mindenkire átragadt. 

Ház a sziklák alatt. Rendező: Makk Károly, Hintsch György, 1958, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

A hetedik film, amelyben Bara Margit játszott, az alkotók tudta nélkül került ki a San Francisco-i Nemzetközi Filmfesztiválra, és elnyerte a Golden Gate díjat. Itthon az 1957 és 1964 között készült száz magyar film közül egyetlenként került be a „budapesti tizenkettőbe”. Ezt a listát a kritikusok 1968-ban titkos szavazással állították össze a háború után készült legjobb filmekről. Bara Margit a szép Zsuzsa szerepében tökéletes ellenpontja a Psota Irén játszotta karakternek. Tekintetében titokzatos múltja és az elfogadásra, biztonságra sóvárgás tragikus kettőssége látható.

A képen Bara Margit Psota Irénnel és Görbe Jánossal egy éjszakai jelenetben.

Ház a sziklák alatt - stábfotó. Rendező: Makk Károly, Hintsch György, 1958, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Csempészek. Rendező: Máriássy Félix, Inkey Tibor/ Hunnia Filmstúdió, 1958, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

"Ez volt az egyetlen szerep, amit úgy kaptam meg, hogy nem mentem ötöd-hatod magammal próbafelvételre, mert az volt a terv, hogy a film román-magyar koprodukcióban készül. Román nőt játszottam, románul kellett volna beszélnem, ezért más nem jöhetett számításba. (…) Szerettem ezt a filmet."

Don Juan utolsó kalandja. Rendező: Keleti Márton, Szomszéd András/ Hunnia Filmstúdió, 1958, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Vígjáték vagy tanmese a szocialista erkölcsről? Don Juan (Várkonyi Zoltán) vonatkereskedő képében Budapestre érkezik, hogy itt is bizonyítsa ellenállhatatlanságát. Csakhogy Lukács Kata (Bara Margit) kutatóorvos megingathatatlannak tűnik. Vagy mégsem? A színésznő életében ez volt az első vígjáték, melyben kamatoztathatta a Bakaruhában is felsejlő finom iróniáját.

A Nemzeti Színház évadnyitó társulati ülésén (1958) by Kotnyek AntalHungarian Theatre Museum and Institute

 A Nemzeti Színházban... 1957-1966

"Amikor meghalt Géza, el akartam jönni a színházból. Nem tudtam hova, csak el. Egy csere folytán Temessy Hédi helyére kerültem a Nemzeti Színházba. Ez volt életem legrosszabb lépése! Az a színésztemető nekem valóban temető volt. Sokan – úgy szólván – szóba sem álltak velem a kilenc év alatt, amíg ott voltam. Major kezdetben rendes volt. Játszottam több kisebb, és több jelentős szerepet is, de ebből csak kevés volt olyan, amit igazán nekem szántak." (Bara Margit, 1991) A képen Apáthi Imre és Várkonyi Zoltán között ülve hallgatja Major Tamás igazgató évadnyitó beszédét

A Nemzeti Színház a forradalom leveréskor nagy károkat szenvedett - felűjították, UVATERV/ Fortepan, 1957, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Az évadnyitó után, Kotnyek Antal, 1958, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bárdy György egyszerre karol Bara Margitba és Törőcsik Mariba; Major Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója Törőcsikre mosolyog biztatóan. Mellette áll Somogyvári Pál áll, aki Bara Margiton felejtette szemét.

Arisztophanész: A béke, avagy a kútba dugott leányzó/ Nemzeti Színház, Bartal Ferenc/ MTI, 1963-01-18, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

A Nemzeti Színházban évekig szinte csak külső adottságai alapján osztották rá szerepet a nézők gyönyörűségére, és a színésznő – egyelőre még jól titkolt – bánatára. A felvételen Bara Margit mint Béke a furfangos athéni gazdát, Trügaioszt alakító Rajz Jánossal.

W. Shakespeare: Szentivánéji álom/ Nemzeti Színház, Keleti Éva/ MTI, 1960-06-10, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bara Margit Titánia, tündérkirálynő szerepében (Bajor Gizi 1921-ben és 1948-ban játszotta a Nemzetiben.) Kállai Ferenc a színpadon Oberon, a tündérkirály megformálója – a kulisszák mögött a reménytelenül szerelmes partner. A csodálatos jelmezeket Nagyajtay Teréz tervezte.

W. Shakespeare: A windsori víg nők/ Nemzeti Színház, ismeretlen, 1959-02-13, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Alekszej Arbuzov: Tánya/ Katona József Színház, a Nemzeti kamaraszínháza (1959) by Keleti Éva/MTIHungarian Theatre Museum and Institute

Konszkij színre lép

Grigorij Konszkij, a moszkvai Nagyszínház főrendezője filmbeli alakításai alapján választotta ki Törőcsik Marit Alekszej Arbuzov Tánya című darabjának főszerepére és Bara Margitot egy fontos mellékszerepre (Duszja). Barát leginkább azért, hogy megnyugtató kisugárzásával biztonságot nyújtson a színpadon még bátortalan Törőcsiknek. Major Tamás úgy vélekedett, hogy Törőcsik még nem alkalmas Tánya szerepére. Az előadás sikere viszont Konszkijt igazolta.

Alekszej Arbuzov: Tánya/ Katona József Színház, a Nemzeti kamaraszínháza (1959) by Keleti Éva/ MTIHungarian Theatre Museum and Institute

Egy barátság kezdete

Alekszej Arbuzov: Tánya/ Katona József Színház, a Nemzeti kamaraszínháza (1959) by Keleti Éva/ MTIHungarian Theatre Museum and Institute

És Törőcsik tényleg támaszkodhatott rá...

A Zápor című film forgatásán (1960) by Kotnyek AntalHungarian Theatre Museum and Institute

Lázadó asszonyok szerepében

Bara Margit lelki alkata leginkább a Bakaruhában Vilmájával volt rokon. Intellektusa, vívódásra hajlamos habitusa ugyanakkor olyan asszonyok megformálására is alkalmassá tették, akik – mint Ibsen Nórája – ráeszmélnek élethazugságaikra, és kitörnek a „babaházból”. Legalábbis megpróbálják. Az első lázadó nőalak filmszerepei sorában A szegény gazdagok egzotikus szépségű, villogó szemű Anicája, akinek szenvedélyes szerelme izzó gyűlöletté változik: „Na megállj, Fatia Negra!”

Az 1960-ban forgatott Zápor című filmben Pató (Páger Antal) durván bánik szép és érzékeny feleségével, Marival. Miskei, az energikus téeszelnök (Bessenyei Ferenc) beleszeret az asszonyba. Mari keserűen ellenáll a szenvedélyes rohamnak, valami mégis eltörik benne: elhagyja férjét. Az 1962-ben készített Kertes házak utcája szintén jelen idejű történetet mesélt el. A feleség butának és üresnek érzi életét a számára tökéletes jómódot biztosító férj (Pálos György) oldalán. Ekkor lép színre egy messziről jött, talán unatkozó, egyébként nős férfi (Gábor Miklós). Vajon kinyílik a kalitka ajtaja? 

Zápor. Rendező: Kovács András, 1960, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bara Margit és Bessenyei Ferenc a Nemzeti Színházban is több darabban partnerek. Hamarosan Bara színpadi pályájának egyik legfontosabb előadásában, az Élő holttestben is.

Kertes házak utcája. Rendező: Fejér Tamás, Foto-Optika, 1962, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Hát mégis lehetséges?

Kertes házak utcája. Rendező: Fejér Tamás, Hungarofilm, 1962, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

A filmet, melyben Bara Margit egy - Ibsen Nóráját idéző -, kisvárosi babaházban élő, kitörni próbáló asszony alakját formálta meg, meghívták az 1962-es cannes-i filmfesztiválra. Díjat nem kapott ugyan, de Bara alakítására, kisugárzására ismét felfigyelt a nemzetközi sajtó. A Kertes házak utcáját Fejér Tamás, a Bakaruhában asszisztense rendezte. Fejér két évvel későbbi munkája, a Miért rosszak a magyar filmek már szatíra, melyben Bara Margit ismét Gábor Miklós, valamint Kállai Ferenc és Mécs Károly partnere.

Az Éjféli mise című csehszlovák filmben. Rendező: Jirí Krejcík, ismeretlen, 1962, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Peter Kravas színművéből készült a náci megszállás alatt játszódó filmdráma. A kispolgári család ünnepi asztalánál minden korábbi megalkuvásuk terítékre került.
A képen Bara Margit Angéla szerepében a Magyarországon is jól ismert Jozef Kronerrel.

Az Éjféli mise című csehszlovák filmben. Rendező: Jirí Krejcík, ismeretlen, 1962, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Partner: Hannjo Hasse

Bara ragaszkodott hozzá, hogy a film eredeti nyelvén, szlovákul játssza a szerepét.

Ha egyszer húsz év múlva. Rendező: Keleti Márton, ismeretlen, 1964, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

A Keleti Márton-filmek sikerének egyik titka a pazar szereposztás: a máshol már bizonyított, az általa elképzelt karakterekben jól mutató színészek. "Tutira ment" Barával is, amikor hét sikeres filmszerepe után a Pár lépés a határ című filmjében (1959) először foglalkoztatta.
Ebben az 1964-ben készült moziban a húsz éves egyetemistát játszó Bujtor István mellett mindenki epizodista, a múltból lép elő néhány jelenet erejéig.

Ha egyszer húsz év múlva - Keleti Márton filmjében, Inkey Tibor, 1964, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Ha másért nem, ezért a képért megérte a filmet leforgatni. Természetesen Inkey Tibor szeme is kellett hozzá. Az Inkey Fotó legenda. Bara Margit magyarországi berobbanásában nagy szerepe volt Inkey gyönyörű portréfelvételeinek, melyeket a Szakadék című filmhez készített. Később is sokat fényképezte ezt a szépségében is sok árnyalatú arcot, amely a fotókon éppen olyan titokzatos maradt, mint a vásznon.

Lev Tolsztoj: Élő holttest/ Nemzeti Színház (1961-04-21) by Keleti Éva/ MTIHungarian Theatre Museum and Institute

A Nemzeti színpadán - Konszkij visszatér 

Bara Margit nem szerette a Nemzeti Színház légkörét, mégis úgy érezte, hogy odatartozott. "Az én igazi színpadi sikerem mégis oda köt, mert ott játszottam az Élő holttestben. De meg kell mondjam, ha nem egy moszkvai rendező, Konszkij rendezi a darabot, akkor nem én játszottam volna a szerepet. A színház előzetes szereposztásában én nem szerepeltem, Konszkij ragaszkodott hozzám."  (Részlet egy 1991-ben készült interjúból)

Tolsztoj: Élő holttest/ Nemzeti Színház, Keleti Éva/ MTI, 1961-04-21, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Konszkij Törőcsik Marival és Bara Margittal a próbán

Törőcsik Mari, Kotnyek Antal, 1965, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

"Margit nekem nem a barátnőm - testvérem volt" – nyilatkozta Törőcsik Mari.

Lev Tolsztoj: Élő holttest/ Nemzeti Színház (1961) by Keleti Éva/ MTIHungarian Theatre Museum and Institute

Grigorij Konszkij meglátta Bara Margitban Tolsztoj „igazi” Liza Andrejevnáját, és tapasztalt színészpedagógusként, jó szemű művészként segített a színésznőnek – amire eddig nem igen volt példa – a szereppel való minél tökéletesebb azonosulásban. S a szakmai siker sem maradt el: „Nagy örömmel dicsérjük Bara Margitot”; „játékskáláján is új színeket láthattunk”; „először éreztünk színpadon végtelen természetességet és őszinteséget”; „olyan fenséges bánatában, amilyen megkapó örömében, boldogságában" – írták .

Katona József: Bánk bán/ Nemzeti Színház (1962) by ismeretlenHungarian Theatre Museum and Institute

"Melindát sem nekem szánta a rendező."
Major Tamás végül úgy döntött, hogy kettős szereposztásban játszatja Pápay Erzsivel és Bara Margittal Izidórát és Melindát.

A képen Bara Margit Izidóra jelmezében

Katona József: Bánk bán/ Nemzeti Színház, ismeretlen, 1962, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

"Akkor már többször előfordult, hogy szándékosan ráléptek a sleppemre."

Katona József: Bánk bán/ Nemzeti Színház, ismeretlen, 1962, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Fülöp Zsigmond Ottó, Bara Margit Melinda szerepét játszotta a Nemzeti Színház 1962-ben bemutatott előadásában.

W. Shakespeare: Macbeth/ Nemzeti Színház, Wellesz Ella, 1963, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Shakespeare tragédiájában Bara Margit Lady Macduff szerepét alakította.

Szabó Magda: Leleplezés/ Nemzeti Színház a Pesterzsébeti Vasas Művelődési Házban, Keleti Éva/ MTI, 1962-11-23, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Kohut Magda Simon Etel, Bara Margit Anna szerepét játszotta Szabó Magda darabjában.

Szabó Magda: Leleplezés/ Pesterzsébeti Művelődési Ház - a Nemzeti Kamaraszínháza (1962-11-23) by Keleti Éva/ MTIHungarian Theatre Museum and Institute

Bara Margit kíváncsi örömmel próbálta Szabó Magda kortárs darabját. Egy mártír özvegyét alakította, aki szembekerült férje álszent családjával. A fotón Agárdy Ilona főiskolai hallgatóval látható.

Karenina Anna Vronszkij gróffal (Horesnyi László) (1964-05-01) by ismeretlenHungarian Theatre Museum and Institute

Karenina Anna én vagyok

"Győrbe kellett mennem Karenina Annát eljátszani, hogy megízleljem az igazi színpadi sikert. Annában megvan minden, amit egy színésznő megélhet a színpadon. A szenvedély, a kétségbeesés... A lázadás merészsége. Mindig a színpadon elérhető teljességre vágytam."

Bara Margit 1964-ben Győrben vendégszerepelt Lev Tolsztoj – Székely Júlia Karenina Anna című művében. Az előadást Angyal Mária rendezte.

Lev Tolsztoj-Székely Júlia: Karenina Anna/ Győri Kisfaludy Színház, ismeretlen, 1964-05-01, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Előadás után szinte rögtön a kielégítetlenség érzése fogott el. Bárcsak újra elkezdhetném, azonnal."
Nagy Judit Bara Margittal készült beszélgetése Mégis útkeresés? címmel jelent meg a Film Színház Muzsikában, 1964. június 13-án.

Pacsirta. Rendező: Ranódy László, Inkey Alice, 1963, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Ranódy László 1963-ban hatásos filmet forgatott Kosztolányi Dezső Pacsirta című művéből. A kiváló jellem- és karakterrajzok elénk varázsolják a századelő középpolgárságának minden gondját és keservét. A kikapós Dobáné figuráját finom utalásokkal Bara Margit ábrázolta. Ez az asszony Karenina Anna szöges ellentéte – esze ágában sincs kilépni a házasságából, csak unatkozik, ezért csalja férjét.

A képen: Bara Margit Dobáné szerepében Páger Antallal és Tolnay Klárival

Németh László: Villámfénynél/ Katona József Színház, a Nemzeti kamaraszínháza (1964-10-09) by ismeretlenHungarian Theatre Museum and Institute

Villámfénynél - 1964

Alig ért haza a sikeres Karenina Anna-bemutató után Győrből, az 1963–1964-es évad végi társulati ülésen megkapta a Farkas-Ratkó gyűrűt.  Mintha azt üzennék a titkosan szavazó kollégák a sokszor bizonytalan színésznőnek: szeretünk, bízunk benned, tehetségesnek tartunk.    

Villámfénynél/ Katona József Színház, a Nemzeti kamaraszínháza, ismeretlen, 1964-10-09, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

"Nem mondanám, hogy azt képzeltem, pont a Nemzetiben fogok karriert csinálni. Sokáig nyomasztott, hogy az ország első színháza, a nagy elődök, a nagy kollégák… Állandón áhítatot éreztem ott." (Részlet egy 1991-ben készült interjúból)

A képen: Kállai Ferenc és Raksányi Gellért partnereként

Miroslav Krleza: Léda/ Nemzeti Színház, Keleti Éva/ MTI, 1965-01-29, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

A "felső tízezer" maguk elől is rejtegetett konfliktusai kibontakozóban: Miroslav Krleža Léda című művében Bara Margit Szlougán Szlougánovich Melita, Váradi Hédi Klára, a festőfeleség szerepében.

Melita a Lédában (Kálmán Györggyel), Keleti Éva/ MTI, 1965-01-29, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

A Nemzeti Színház társulata időközben kiöltözött a lebontásra ítélt Blaha Lujza téri épületből. A Léda a Katona József Színházban kerül színre. A színház ideiglenes játszóhelye ekkor a mai Thália Színház egykori épülete lett. (Természetesen, csak arra a rövid időre, amíg felépül az új Nemzeti...)

Móricz Zsigmond: Úri muri/ Nemzeti Színház, Keleti Éva/ MTI, 1965-09-17, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Ez volt Bara Margit utolsó bemutatója a Nemzeti Színházban. Ekkor már rágalomhadjárat zajlik ellene. Azt pletykálják róla, hogy magas rangú politikusok orgiáin vett részt. A félelem csaknem megbénítja a színpadon, de játszani akar. A kritikák szoborszerű, hideg merevségét emlegetik.

A képen Rhédey Eszter szerepében a Szakhmáry Zoltánt alakító Kállai Ferenccel.

A Filmgyár udvarán (1957) by Inkey TiborHungarian Theatre Museum and Institute

"Fiatalnak és színésznek lenni - a legnagyobb boldogság"

És a legtörékenyebb állapot. Elmúlik. Az egyik pillanatban még: címlapok, interjúk, filmajánlatok. A Filmintézet és a Fővárosi Moziüzemi Vállalat felmérést készített a mozilátogatók körében, többek között arról is lehetett nyilatkozni, ki a legkedvesebb színésznőjük. Bara Margit kapta a legtöbb szavazatot, még Ruttkai Évát is megelőzte! És néhány hét múlva minden megváltozott…

Címlapkép - Jelenet a Zápor című filmből (1960) by Szomszéd AndrásHungarian Theatre Museum and Institute

Egy címlapfotó a sok közül. Pletykalapok ekkoriban még nem léteztek, annál népszerűbb volt a Film Színház Muzsika és a Filmvilág. A címlapokon a kortárs filmek, bemutatásra váró színdarabok szereplőit reklámozták kiváló fotókkal. Bara Margit az egyik legtöbbet fényképezett filmsztárok közé tartozott.

Sztárfotó az öltözőben, Kotnyek Antal, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
A csúcson, Inkey Tibor, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Címlap készül, Inkey Tibor, 1964, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Pónilovon, ismeretlen, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Bara Margit és Kállai Ferenc ismeretlenekkel, Wellesz Ella, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Önfeledt órák a Szentivánéji álom nyári próbája után: Kállai Ferenc jó partner a színpadon, kedves barát az életben. Suka Sándor régi ismerős Kolozsvárról, szintén a Nemzeti Színház tagja.

Mit tegyek?Hungarian Theatre Museum and Institute

A pók szövi így hálóját

"Egyszer csaj futótűzként kezdtek terjedni rólam mindenféle gusztustalan pletykák. Kezdetben nem is tudtam, hogy viszonyuljak hozzá, komolyan vegyem-e vagy sem. De aztán láttam, hogy itt vérre megy a dolog. Pánikba estem. Elkezdtem kapkodni, kihallgatást kértem jobbra-balra, de a legtöbb helyen nem fogadtak.

Hogy mik voltak azok a dolgok, amibe engem belekevertek, jobbára mostanában tudtam meg. Olyan pontosan most sem tudom, ahogyan az emberek szeretnék tudni – vadászházak, hajnali repülések…" (Részlet egy 1991-es interjúból)

A Nemzeti Színház bontása (1965) by FortepanHungarian Theatre Museum and Institute

MI TÖRTÉNT?
1964 nyarán nyugtalanító hírek érkeztek Moszkvából. A balra tolódás jelei a legfelsőbb körökben. A reformkísérlet korszaka véget ért. És valóban: a Kádár Jánossal is jó kapcsolatokat ápoló Nyikita Hruscsovot október 14-én leváltották, a szovjet pártvezetés Leonyid Brezsnyevvel az élen minden területen szigorítást helyezett kilátásba. Az MSZMP Politikai Bizottsága Biszku Bélával, Kádár riválisával az élen rendkívüli lépéseket foganatosított, hogy megfeleljen az elvárásoknak. A jól bevált módszerhez folyamodtak: kirakat-pert indítottak Onódy Lajos, a szocialista kereteken belül kimagaslóan sikeres Éttermi és Büfé Vállalat igazgatója és munkatársai ellen.

A Nemzeti Színház bontása (1965) by FortepanHungarian Theatre Museum and Institute

Megkezdődtek a letartóztatások az Éttermi és Büfé Vállalatnál. A visszatartott hivatalos információk is szerepet játszottak abban, hogy elindulnak a pletykák. Tort ült a képzelet: orgiákba torkolló vadászatokról, a hidegtálak mellé feltálalt színésznőkről, és különösen egy valakiről suttogtak az emberek. Hamarosan már csak róla. Bara Margitról.

Az Mézes Mackó Büfé a belvárosban (Kígyó utca) (1959) by FortepanHungarian Theatre Museum and Institute

Egy viharos karrier története - Onódy Lajos (1920-1996)

Bara Margit és Onódy Lajos neve – tudtuk és szándékuk nélkül – összefonódott. Soha nem találkoztak. Ki volt Onódy? A szocialista rendszer kezdeti szakaszának egyik legsikeresebb vállalatvezetője a háború előtt a Ganz gyárban segédmunkás, villanyszerelő majd műszaki tisztviselő volt. A katonai szolgálat alatt kapcsolódott be az illegális kommunista mozgalomba. Kalandjai a Gestapóval, embermentő akciói (később a Világ Igaza címet is megkapta), csodával határos megmenekülése a kivégzéstől, életrevalóságának figyelemre méltó jelei. 1945-ben az Extra Cukorka- és Csokoládégyár nagykereskedelmi vezetője lett. 1949-ben a győztes párt felkérésre megszervezi a Büfé Nemzeti Vállalatot. Feladatkörébe az államosított vendéglátóipari egységek működtetése tartozott. Nagyszerű kapcsolatai, nyugaton szerzett tapasztalatai nyomán - 1953-tól már Éttermi és Büfé Vállalat vezetőjeként - kimagasló eredményeket hozott "a lakosság színvonalas ellátása", mint kádári célkitűzés terén. Az első Mézes Mackó büfé a Kígyó utcában 1959-ben, Tárgyik Sándor hidegkonyhai mester ötlete nyomán nyílt meg. A hálózat évtizedekig nagy népszerűségnek örvendett az országban.

Az első Mézes Mackó Büfé (Belváros, Kígyó utca) (1959) by FortepanHungarian Theatre Museum and Institute

Onódy Lajos az MSZMP Politikai és Központi Bizottságának tagjaival és a kormány több vezetőjével barátinak hitt kapcsolatot ápolt. Gáspár Sándor szakszervezeti vezető - régi barát és harcostárs - kérésére (utasítására?) indult el a szocializmus megvalósításáért folytatott harcban megfáradt elvtársak kikapcsolódását célzó, a speciális igényeket is kielégítő vadászházi hétvégék megszervezése. Talán a Moszkva környéki dácsák inspirálták Onódyt, hogy gödi nyaralóját is felhasználja e célra. Hidegkonyha, márkás italok és készséges, csinos lányok a Táncpalotából vagy a Malévtől - ennyi volt a recept, A kormány tagjai és párt vezetői jelentős számban képviseltették magukat a "rendezvényeken". Nezvál Ferenc igazságügy miniszertől kezdve Sós György budapesti rendőrkapitányig.

A Nemzeti Színház bontása, Fortepan, 1965, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

"Talán nem kellett volna idáig elmennem az igények kiszolgálásában..." - ismerte el Onódy – letartóztatása előtt nem sokkal – legközvetlenebb munkatársainak. A fekete autó 1964. október 30-án ment érte; akkor még reménykedett, hogy megússza. A könyvelések rendben voltak. A Tanú című filmszatírát idéző jelenet, amikor Kádár felháborodik a nevetségesen alacsony összegben megállapított hiány hallatán: "Egy becsületes tsz-könyvelő többet sikkaszt!" Félelmetes a párhuzam: a koncepiós per a Nemzeti Színház bontásával egy időben zajlott. A vádpontok nem állták meg a helyüket, Onódy végül kisösszegű hűtlen kezelés vétkéért kapott hat és fél évet, amit a szegedi Csillagbörtönben ült le.

Bara Margit a Szépművészeti Múzeumban, Fejes László, 1965, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Ebben az időben hívja meg Kazimir Károly Fiore szerepére a Körszínházba, Latinovits Zoltán és Somogyvári Rudolf partnerének. Savonarola és Lorenzo Medici Firenzéjével – egy képriport kedvéért – a Szépművészeti Múzeum reneszánsz termeiben ismerkedtek meg a szereplők. A szemmel láthatóan lefogyott, de így talán még érdekesebb szépségű színésznő karikás szemmel néz a kamerába Gentile Bellini Cornaro Katalinja mellől.

Thomas Mann: Fiorenza /Thália Színház, próba, Féner Tamás, 1965, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

"Amikor színpadon van, hihetetlenül érvényesül a reneszánsz világ női ideálja, a szépség, (...) az értelembe vetett hit. (...) Amikor kilép, vége a varázslatnak" – írta Bara Margit alakításáról Vámos Imre a Magyar Nemzetben, 1965-ben.

Hideg napok. Rendező: Kovács András (1966) by Szomszéd András/ Mafilm FotóHungarian Theatre Museum and Institute

Letiltás - Hideg napok

"Tovább kellett játszanom, borzalmasan kínlódtam. Segítséget kértem a színháztól – elbocsátottak, ez volt a reagálás.” (Ekkor Both Béla volt az igazgató, vele hajtatták végre az ítéletet.) "A színészszakszervezet sem állt mellém." Félt kimenni az utcára, ahol leköpték, durva szavakat kiáltottak az arcába, "Menekülni! De hová?" Szerető szülei hazavárták, de rádöbbent, hogy a pletykáktól Kolozsvár sem védi meg. 1965 augusztusában házasságot kötött Gyarmati Dezsővel.

Szirtes Ádám Bihari Józseffel rádiófelvételen (1969) by Fortepan / Szalay Zoltán and Magyar RádióHungarian Theatre Museum and Institute

"Egyetlen ember állt ki mellettem. Szirtes Ádám. Amikor meghallotta, hogy elküldtek a Nemzetiből, bement a pártbizottságra, és odacsapta a tagkönyvét."

Hideg napok. Rendező: Kovács András, Szomszéd András/ Mafilm Fotó, 1966, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

A Hideg napok című filmben Büky őrnagy (Latinovits Zoltán) feleségét, Rózsát játszotta. "Magas, büszke asszony. Annyira elütött a tömegtől, hogy rögtön megismertem."

„A katonafeleséget csak Margit játszhatta” – nyilatkozta később Kovács András.

Hideg napok. Rendező: Kovács András, Szomszéd András/ Mafilm Fotó, 1966, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Hideg napok. Rendező: Kovács András (1966) by Szomszéd András/ Mafilm fotóHungarian Theatre Museum and Institute

"A Hideg napok forgatása közben már terjedt az ostoba pletyka. Hogy Margit holmi fejesekkel dorbézolt. Az Onódy-ügy, ahogy később elhíresült. Én is hallottam erről, de azt mondtam: ez egyszerűen lehetetlen. Aki kicsit is ismerte Margitot, annak tudnia kellett, hogy ha valakiről elképzelhetetlen az ilyesmi, akkor az éppenséggel ő. Mert az ő tartózkodó gátlásossága egyszerűen erősebb mindenfajta meggondolásnál. (…) Ez ösztönös magatartás nála, amit nem tud legyőzni az ember, még ha akarná se. Ez tehát komolytalan volt. Annál jobban meglepett, hogy mennyien hitelt adtak neki, és ez milyen törést idézett elő Margit lelkében. (Részlet Kocsis L. Mihály Kovács András rendezővel folytatott beszélgetéséből, mely a Bara Margit tekintete című kötetben jelent meg.)

A végkifejletet megelőző jelenet; a halálba tartó lakótársak (Szemes Mari és Vass Éva) és a végrehajtásban részt vevő magyar katonák (Őze Lajos és Szilágyi Tibor).

Jelenetkép az Aranysárkány című filmből (1966) by Inkey Tibor/ MafilmHungarian Theatre Museum and Institute

Flóri néni és Novák Antal (Bara Margit és Mensáros László) Ranódy László és Gyöngyössy Imre Aranysárkány című filmjében.
Aczél György, a kulturális élet korifeusa, Bara Margit eltiltása után kegyesen engedélyezte, hogy a Hideg napok és az Aranysárkány, valamint az Édes és keserű című Szemes Mihály-film forgatását még befejezhesse.

Osztrovszkij: Farkasok és bárányok/ József Attila Színház (1966) by Tormai Andor/ MTIHungarian Theatre Museum and Institute

Farkasok és bárányok - a József Attila Színházban 1966-1977

Aczél Györgynek csak egy telefonjába került, és Bara Margit máris az angyalföldi színház tagja lett, Fodor Imre igazgató nem kis örömére. Rögtön el is játszhatta Osztrovszkij Farkasok és bárányok című darabjában Kupavináját, a báránybőrbe bújt farkast... Bara még tartotta magát, és titkolta, de szinte páni félelmet érzett a közönség előtt. Ezután nem kapott többé fontos feladatot, mintha itt is utolérte volna a láthatatlan kéz. Ám a sors mégis kegyes volt hozzá: 1968-ban édesanya lett. Kislánya, Gyarmati Eszter mindenért kárpótolta. Ahogy eddig, ezután is, minden nyarat Kolozsváron töltött, a kerekdombi szülői házban. A kis család 1970-től 1972-ig Kolumbiában élt, mert Gyarmati Dezső edzői állást kapott. "Kint felszabadultam, nem kellett félni."

Farkasok és bárányok című előadás szórólapja, 1966, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Osztovszkij: Farkasok és bárányok/ József Attila Színház, Tormai Andor/ MTI, 1966-10-15, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

"Nem is az volt az érdekes, hogy ott velem mit játszattak, hanem hogy én állandóan pánikban voltam, annyira féltem az emberektől. Annyi inzultus ért, hogy nekem a színpadon lenni igazi kínszenvedés volt. Ezért is hagytam aztán abba a pályát, mert nem tudtam már többet erőszakot tenni magamon. Állandóan féltem."

Szórólap, 1967-04-01, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Berkesi András: Kálvária / József Attila Színház, MTI / Benedek Árpád, 1977, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Hideg napok, Farkasok és bárányok, Kálvária... Jelentést hordozó címek. Bara Margit Berkesi András Kálvária című darabjában lépett utoljára színre. A titkárnő szerepét kapta. Korábban is akadt néhány érdekes szereposztás, például Bodrogi Gyula édesanyját is eljátszhatta...

Bara Ma