Karády Katalin

„Egyed a fölfedező. Kanczlerből Karádyvá átkeresztelte. Kistisztviselő-feleségből átszerelte démonná. Kőbányaiból nagyvilági nővé. Kifizette Csathó Ilona óradíját. Városszerte hírét vitte újságban és élőszóban. Kierőszakoskodta szerződtetését a Vígszínháznál, amelynek tagságáért meglett színészek és színésznők, jóllehet jeles sikereket arattak már a színészet mezején, nyakukat-lábukat törték, hogy akár csak egy kis szerepben is fölléphetnének. Egyed jótáll ítészi szavával fölfedezettjéért.” (Molnár Gál Péter)

„Az a fajtájú női típus, amely még magyar színpadon nem is volt. Százszázalékosan és legelső-sorban az van meg benne, amit szerintem Hollywoodban Marlene Dietrichből szerettek volna kicsiholni, de ami ebben a fantasztikus teremtésben maradék nélkül érvényesül. Titokzatos, rejtélyes, izgató az egész lénye. Ahogy a szeme villan, ahogy a szája mosolyra görbül, ahogy az egész arca szempillantások alatt változik, ha egy-egy szót illusztrál a mimikájával, az maga valóságos tűzijáték. Bestia típus, halálsugár és szivárvány, mert minden fantasztikus és örvénylő, veszett és megható képrázása mellett gyerekes is, szóval: a Nő… Lehet, hogy nem mindenki fogja szeretni, de mindenki pukkadva fogja megnézni, a férfiak pedig őrjöngeni fognak érte. A legnagyobb jövőt jósolom neki.” (Bajor Gizi)

„Karády lett a Hunnia tájvidékén a felkelő nap, a magyar filmgyártók vágyálmainak kékmadara. Oroszlánkirálynő feje, ragadozó szépsége, rejtélyes tekintete, amely tüzet és mérget lövell, gyönyörű hangja, amelyből az ártatlanság segélykérő sikolya orgonázik és a szenvedély kénköves fülledtsége párolog egyszerre, szokatlan vamptípust építenek benne. Óriási hatás ez, s ez kizárólag Karády tulajdona. Ehhez nincs köze se rendezőnek, se témának, se gyártónak… ez kizárólag az övé.” (Egyed Zoltán)

„Fogadalom / Istenhez a Díszelnöknőnkért / Imádkozunk reggel-este / Testünkkel, lelkünkkel védjük / Szereplésénél mindég ott leszünk, / Mert két csillag van a magyar égen / És ott ragyog Karády Katalin / A mi eszményképünk / Két tündöklő szemében / Isten minket úgy segéljen!” 

„Kitűnő reklámfogás volt a sportoló primadonna bemutatása, aki az új, egészséges életformát népszerűsítette. Karády a golfozás mellett a Margitszigeten teniszezett, úszott és evezett; rendszeresen kajakozott a Palatinus strand mellett lévő nyílt vízen, gyakran lovagolt is.” (Magyar Nóra - Gajdó Tamás)

„Geiger-Gergely Pál formálta meg Karády külső megjelenését. Ő adta rá az egyéniségéhez illő fiús-férfias szabásokat, férfigallérokat, ő csinálta meg neki a kasha-nadrágos Krisztina királynő figuráját, merészen rávéve Karádyt az éppenséggel divatba bukkanó női nadrágdivat akkoriban még meghökkenést okozó napközbeni viselésére. Leginkább azért, hogy túl nagy lábait elrejtve fölszabadítsa mozgását.

Amikor a divatosra átformált Karády talpig elkészült, Geiger Pál úgy találta: jót tenne, ha széles karimájú kalap árnyékolná be arcát, ezzel is emelve megjelenése titokzatosságát. Elvitte Karádyt a korában divatos belvárosi kalaposnőhöz (Váci utca 22), a boldog házasságban elő Frank Irmához.  Kalaposnő és kliense kapcsolatából azután életre szóló barátság szövődött. Emigrációjukban üzlettárskent dolgoztak együtt.” (Molnár Gál Péter)

„Karády Katalin a háborús évek legnépszerűbb énekes sztárja volt. Sláger-dizőze. Diákszoba-ideálja. „Nagy nősténye”, ha úgy tetszik. Nevével telefirkálták az ábrándok fehér lapjait, a mozgósító plakátkerítéseket és a vécéfalakat. Karády mint jelenség, „prima inter inpares”, híven kifejezett egy korszakot. Sőt maga volt a korszak, dalban elbeszélve.” (Galsai Pongrác)

Ök hárman - Lantos Olivér, Karády Katalin és Ica, Karády házvezetőnője – megadóan engedelmeskedtek. Sokáig így mentek, minden magyarázkodás  nélkül. Időnként egy-egy vezényszó törte meg a köztük feszülő csendet: Kilépni! Itt jobbra! Vigyázz, lassítás! stb.

Jó háromnegyed óra múlva még ketten csatlakoztak hozzájuk. Az ő számukra,  akik elől meneteltek, legalábbis úgy tűnt, mintha két árnyék vetődött volna a nyomukba.

Ezerkilencszázötvenegy február huszadika, kora este volt. […]

Csempészük értette a dolgát, jól ismerte a terepet. Nagy biztonsággal vezette őket. Igaz, magas árat is szabott. Fejenként ezer dollárt kért.

(Bános Tibor)

„A Bazilika falai között ravatalozták fel, ami sokak ellenállását, haragját váltotta ki. Korábbi életmódját rótták fel neki, feledve a töméntelen jót, amit embertársaival cselekedett. Hasonlíthatatlanul többen voltak azonban - ezrek és ezrek—, akik meghatottan búcsúztak a legendás sztártól. Senki sem tudott közömbös tenni iránta. Így volt ez életében, s így történt a halála után is.” (Bános Tibor)

„Milyen eszményeket, reményeket fejez ki és foglal össze Karády személyisége? Elnyomott, vágóhidra hurcolt, megfélemlített, kisajátított és kirabolt nemzedékek számára volt Karády „egy fénysugár a sötétség birodalmában”. (Király Jenő)