Gunyor

Rév István Árpád (1898–1977) élete főként bábművészeti körökben ismert. A Nemzeti Bábszínjáték működésének megkezdése előtt képzőművésznek tanult és már kora fiatalságától számon tartották, mint festőművészt. Iskoláit reklámgrafika és rajztanári szakon, Düsseldorfban végezte (ahova később, tanársegédként még visszatért egy rövidebb időre), majd Münchenben folytatta grafikusi-iparművészeti tanulmányait. Ettől az időponttól kezdve kiállításokon jegyzett művészként tarthatjuk számon. Hazaérkezése után mesterhegedűket készített és jól működő játékkészítő üzemet alapított.

Grafikai működése mellett fontos helyet képvisel az alkotó életében az a néhány kisplasztika, amely az OSZMI tulajdonát képezi. Ezek a nagyrészt fából készült szobrok 1934 és 1937 között keletkeztek, még a bábszínház kísérleti bábjainak és későbbi szereplőinek kifaragása előtt. Az OSZMI tulajdonában 17 fából készült szobor található.

A „történelmi szépségverseny” alakjai egy kivételével eredetileg is egy tematikus egységet alkottak. A fából készült szobrok az egyes évszázadok női testkultuszának továbbgondolásaként hatnak. Tokai Gábor művészettörténész kutatásai alapján feltételezhető, hogy a Miss Angyalföldként ismert kislányszobor eredetileg nem tartozott ebbe a csoportba, ám egy „hiányzó” alak még a sorozat részeként tudható. 

Rév István festett állatfiguráinak első csoportja attól válik érdekessé, hogy nem pusztán maga a szobor, de a talpazat és a kompozíciónak adott cím is fontos eleme az értelmezésnek. Ezek a szobrok többnyire emberi tulajdonságokra utalnak. 

„Az itt látható figurák bőségesen képviselik az én karikatúra és gunyoros kifigurázási hajlamaimat, hiszen azért lettem bábos is [...] hisz a bábosi vágánya is odavezetett volna erre a stílusra – amivel elkezdtem; tehát ezek ilyen szarkasztikus darabok, ezeket úgy unalmamból farigcsáltam, és ki is állítottam őket: ezek mind szerepeltek.” (Rév István Árpád) 

Kérdésesként tekint a szakirodalom a Rév-szobrok iparművészeti jellegére (mint ahogy Rév művészetének Art decos jellegét is). Tokai Gábort idézve a „Csikós alakjában is inkább csak egy dekoratív dísztárgyat láthatunk.”