Jaschik Álmos és a „halhatatlan papiros”

Read

A nagy bábjátékos by Jaschik ÁlmosHungarian Theatre Museum and Institute

Bevezető

1936-ban új színház megnyitásának tervéről adtak hírt a lapok. A Fajankó Művészek Bábszínházának egyik szellemi atyja Jaschik Álmos volt. 2020-ban a művész születésének 135. és halálának 70. évfordulójára emlékezünk. Kiállításunk középpontjában kevésbé ismert bábművészeti tevékenysége és az 1930-as évek bábos törekvései, kezdeményezései állnak, de néhány művön keresztül felvillanjuk életútját, iparművészeti, grafikai, jelmez- és díszlettervezői munkái közül válogatva. A „halhatatlan papiros” kifejezés egy 1930-as kritikából származik és nagyon találó Jaschik életművére. Minden munkája kötődik a papírhoz: könyvkötései, grafikái, jelmezei, díszletei, makettjei, bábjai, rajzfilmje mind papíron születtek, és ha megvalósultak is, ma újra csak a papír – tervek, nyomatok, fényképek - őrzik emléküket. A virtuális tárlatot a PIM-OSZMI gyűjteményeinek anyagából állítottuk össze, látogatóink azonban találnak alkotásokat a Petőfi Irodalmi Múzeumból, az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti és Zeneműtárának gyűjteményéből, az Iparművészeti Múzeumból, magángyűjteményekből és korabeli folyóiratokból is.

Bábjáték III. by Jaschik ÁlmosHungarian Theatre Museum and Institute

A
kezdetek

Jaschik Álmos Bártfán született 1885. január 5-én, iskoláit Budapesten végezte. Művészeti érdeklődéséről már gimnáziumi éveiben értesülünk. 1903-ban ifjúsági karmesterként találkozunk nevével, 1904-ben azonban a színház közelében látjuk: gimnáziumi osztálytársaival, Benedek Marcellal és Hóman Bálinttal, valamint Bánóczi Lászlóval és Lukács Györggyel ott bábáskodott az 1909-ig működő Thália Társaság születésénél. A „színművészeti szakemberül” felkért dr. Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház rendezője „röviden vázolta a társaság célját: irodalmi értékű színműveknek modern interpretálása műkedvelő erőkkel s esetleg fiatal színészekkel, kik a színpad sablonjait, modorosságát még nem sajátították el” – írta a Független Magyarország 1904 márciusában. A Társaság többek között Ibsen, Hauptmann, Schnitzler, Strindberg műveket mutatott be, több magyarországi „ősbemutatót” tartott. Az egyesület számos tagja között ott találjuk Márkus László rendezőt, Balázs Bélát és Kodály Zoltánt is. Jaschik a társulatnak készítette első díszleteit.

1905-ben – miközben rajztanári tanulmányait folytatta – A magyar népdal zenei ritmusa és helyesírása címmel írt értekezést. 1906-ban zeneszerzőként tűnt fel: Lengyel Laura a Béla kisasszony című népmesét dolgozta fel, a daljátékhoz Benedek Marcell által írt verseket Jaschik zenésítette meg.

Jaschik csatlakozott az 1909-ben alapított Művészház Egyesülethez, 1910-ben kiállított az általuk szervezett „Ellenszalonon”, amelyen a Műcsarnok által visszautasított alkotásait mutatták be. Ennek kapcsán írta róla Gerő Ödön, A Hét kritikusa: „Jaschik Álmos temperáiban a dekoráczió mámora finom kis játékot játszik. Monumentalitásra hivatott ritmus és forma szinte iparművészeti játsziságba szorul bennük. Ez a fiatal művész meg fog szólalni még nagystílűen is, erős rajza még a nagyméretűség gyönyörűségét is keresni fogja. De meg kell tanulnia azt is, hogy a veríték nem való sem a palettára, sem az ecsetre.” 

A VII. ker. állami Főgimnázium tablója (1903)Hungarian Theatre Museum and Institute

A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből

Jaschik Álmos, 1903, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Benedek Marcell, 1903, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Benedek Marcell (1885-1969) Benedek Elek fia, író, irodalomtörténész, műfordító, dramaturg, rendező

Hóman Bálint, 1903, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Hóman Bálint (1885-1951) történész, politikus 1932-38 és 1939-42 között vallás- és közoktatásügyi miniszter

Zenelap (1903-11-15)Hungarian Theatre Museum and Institute

1903-ban a Zenelap című folyóiratban jelent meg Jaschik Álmos Az iskolai zenekultúra című vezércikke, amelyben a zeneoktatás tantárggyá emelése mellett kampányolt. A lapban később Rippl-Rónai József, Iványi Grünwald Béla és Vaszary János kiállításairól is írt rajongó kritikákat.

A Zenelap híre a Béla kisasszony című daljátékról (1906)Hungarian Theatre Museum and Institute

A Béla kisasszony Benedek Elek által gyűjtött népmese. A haldokló várúr arra kéri lányát, hogy férfiruhában Bélaként őrizze hatalmát, Etelkaként viszont nőként éljen. A mesében feltűnik az Etelkát szerető, de Bélát szolgáló juhász és a Béla kisasszony kezére pályázó szomszéd várúr – miközben a tatárok támadják a vidéket. A mese végén beteljesedik Etelka és a juhász szerelme…

A Thália Társaság egyik első színlapja (1904)Hungarian Theatre Museum and Institute

A Thália Társaság tagkönyve, 1904 körülHungarian Theatre Museum and Institute

Jaschik a Thália Társaság egyik pénztárnoka és a felügyelő bizottság tagja volt.

A Modern magyar képtár címlapja (1911)Hungarian Theatre Museum and Institute

1911-ben a Művészház megbízásából Jaschik Álmos tervezte a Modern magyar képtár című album címlapját, amelyben többek között Ferenczy Károly, Kernstok Károly, Rippl-Rónai József, Szinyei-Merse Pál, Iványi Grünwald Béla, Egry József, Körösfői-Kriesch Aladár művei jelentek meg.

Egyedi bőr könyvkötés bőrberakással (1911) by Jaschik ÁlmosHungarian Theatre Museum and Institute

A
könyvművész: könyvkötő és illusztrátor

Jaschik Álmos az érettségi után 1903-tól az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképezde hallgatója lett. Mesterei között Székely Bertalan mellett Nádler Róbert (1858-1938) iparművész, festő, szakíró, Hegedűs László (1870-1911) és Zemplényi Tivadar (1864-1917) festők nevével találkozunk. 1907-ben szerezte meg rajztanári diplomáját és a Székesfővárosi Iparrajziskola tanársegédként alkalmazta. 1909-ben a könyvkötészeti műhely vezetésével bízták meg. Itt szerzett tapasztalatait az 1922-ben megjelent A könyvkötőmesterség című munkájában foglalta össze. Jaschik az 1910-es évekre a magyar könyvművészet, grafika, majd a szcenika meghatározó alakja lett. Számos elméleti cikke kortárs szakmai kérdésekre reflektált.

Jaschik grafikusként is maradandót alkotott. 1908-ban jelentek meg első grafikái, Benedek Elek Huszár Anna című regényének illusztrációi. A rendkívül gazdag életmű bizonyítja a művész hatalmas műveltségét és széles látókörét. Régi és kortárs, mese és költemény, regény és dráma egyaránt megmozgatta alkotói fantáziáját. Arany Jánostól Petőfin át Vörösmartyig, Adytól Babitson és Herczeg Ferencen át Tormay Cecilig illusztrációk százait készítette írásaikhoz. A megrajzolt művek között ott a Biblia éppúgy, mint régi magyar mondák vagy népmesék. Alkotásai számos közintézményben és magángyűjteményben szóródtak szét. 

Jaschik Álmos fiatalkori portréja, ismeretlen, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből

Jaschik Álmos: A könyvkötőmesterség, 1922, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Jaschik Álmos mintarajziskolai tanítványainak munkái (1913)Hungarian Theatre Museum and Institute

„A könyvkötés művészete nálunk gyerekkorát éli. Kereskedelmi forgalomban alig látni ízléses, egyszerű és tartós kötésű könyvet. Az ipariskola műhelyének kiállított példányai sem elégítik ki igényeinket. Galamb József és Jaschik Álmos ügyes rajzolók, de túllőttek a célon. Sokat rajzolnak. Ezzel nemcsak megnehezítik a könyvkötő munkáját, de meg is drágítják. (…) Nekünk nem bekötő táblát tervező művészekre, hanem jó ízlésű, értelmes és ügyes könyvkötőkre van szükségünk…”
/Magyar Vilmos, Építőipar - Építő Művészet, 1913/

Egyedi bőr könyvkötés bőrberakással, Jaschik Álmos, 1911, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Nádai Pál: Könyv a gyermekről, 1911

Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből Műtárgyfotó: Urbán Jonatán-Kovács Dávid

Egyedi bőr könyvkötés bőrberakással, Jaschik Álmos, 1914, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Nádai Pál: Az élet művészete, 1914

Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből Műtárgyfotó: Urbán Jonatán-Kovács Dávid

Grafikus nyomdai félvászon kötés, Jaschik Álmos, 1925, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

P. Ábrahám Ernő: A csudaszarvas. Pallas, 1925

Illusztráció, Jaschik Álmos, 1925, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

P. Ábrahám Ernő: A csudaszarvas

„Ehhez a könyvhöz a modern magyar illusztrátorok legjelesebb mestere, Jaschik Álmos
rajzolt 36 gyönyörű, részben allegorikus rajzot, stilizált iniciálékkal, pazar reneszánsz-keretekkel.”
/Széchenyi könyvkereskedés hirdetése, 1926/

Kiadói illusztrált, színezett vászonkötés, Jaschik Álmos, 1932, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Móra Ferenc: Dióbél királyfi
Genius, 1932

Kiadói vászonkötés variációk, Jaschik Álmos, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Kosztolányi Dezső: Az aranysárkány. Genius, é.n.

Jaschik az 1930-as évek elején számos kötetet illusztrált a Genius könyvkiadó részére. Kosztolányi regényének, Az aranysárkány ifjúsági kiadásának címlapja több színvariációban is megjelent.

Kiadói illusztrált félvászonkötés, Jaschik Álmos, 1932, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Szánthó Dénes: Csigabusz
Káldor Kiadó, 1932

„A legelső, ami megkapó ennél a mesekönyvnél, hogy kiállítása valóban meseszép. Gyönyörűbb, elbájolóbb mesekönyv talán még nem is jelent meg a magyar könyvpiacon.”
/N. K., Budapesti Hírlap, 1932/

Az óriások temetője (1913) by Jaschik ÁlmosHungarian Theatre Museum and Institute

"Geometrikus formákra van szükségünk? Ott vannak az ó-kelta és a mór díszítmények. Mindegyik egy-egy példája az egyszerű formákból komponált díszítésnek. Klasszikus szépséget és nemes vonalrithmust keresünk? Ott van a görög művészet halhatatlanul csodaszép ornamentikája. Minden vonala kiforrottan tökéletes, minden kompozíciója befejezett egész. Természeti formák dekoratív alkalmazását akarjuk demonstrálni? Ott áll előttünk a renaissance művészet beláthatatlan gazdagsága. Különösebb, individuálisabb, érdekesebb díszítményeket szándékozunk ismertetni? Ott van a hindu, a japán és a mexikói ornamentika. A komponáló művészet természetes naivitására keresünk példát? Itt van előttünk a magyar iparművészet (…) minden, amit mi a díszítőművészet terén alkotunk, vagy alkotni vélünk, az korántsem a föltalált puskapor, hanem az csak eredménye, vagy ha úgy tetszik, folytatása és továbbfejlesztése a művészi szép kultuszáért harcoló emberi szellem évezredes munkásságának.”
/Jaschik Álmos, Rajzoktatás, 1909/

Címlapterv és illusztrációk, Jaschik Álmos, 1920, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

A Bíró József által válogatott Petőfi-kötet címlaptervei és illusztrációi
/Magyar Grafika, 1920/

Illusztráció, 1920 körül, Jaschik Álmos, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Illusztráció Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeményéhez

A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből

Illusztráció, Jaschik Álmos, 1939, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Illusztráció Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeményéhez

A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből

Illusztráció (1921) by Jaschik ÁlmosHungarian Theatre Museum and Institute

Illusztráció Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című drámai költeményéhez

A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből

„Megtalálta azt a technikát, mely egyedül illett az ő egészen különös látásmódjához. Ebben a látásmódban a részletek hallatlanul precíz érzéklése rendkívüli fantáziával egyesül. Ha Jaschik »légvárakat« fest, ezek a minden építészeti lehetőségtől igazán távolálló, egymás hegyén-hátán emelkedő, mélységeket vékony pilléreken hídként átívelő tornyok, falak az utolsó kockakőig végtelen gondossággal vannak kidolgozva. (…) a dekoratív elem nem nyomja el a többieket; részben ki is került a tulajdonképpeni képből a Jaschiknál mindig nagy jelentőségű keretre. Itt az iparművészettel való foglalkozás adott új ösztönzéseket buja vonal-fantáziájának — és sokat lehetne arról beszélni, hogy hová fejlesztette a magyar népies díszítőmotívumokat.”
/Benedek Marcell, Magyar Grafika, 1920/

Bábjáték I. by Jaschik ÁlmosHungarian Theatre Museum and Institute

A
magániskola

Jaschik Álmos a Tanácsköztársaságban vállalt szerepe miatt elveszítette mintarajziskolai állását, 1920-ban azonban megnyitotta magániskoláját, ahonnan három évtized alatt grafikusok, képző- és iparművészek tucatjait indította el pályájukon. Jaschik művészetpedagógiájának egyik legfontosabb alapelve volt, hogy tanítványait a „Grand Arttal" szemben az alkalmazott grafika irányába terelte. Nagy hangsúlyt helyezett a reklám-, csomagolás- és kirakattervezésére, hallgatói iparművészeti tanulmányokat is folytattak.

A Jaschik iskola évente rendezett műterem-kiállítást, majd 1927-től rendszeresen részt vett az Iparművészeti Társulat tárlatain, alkotásaikat egy-egy téma köré csoportosítva. 1927-ben „áruművészeti kiállítást” szerveztek, amelyen csomagolásterveket, kereskedelmi plakátokat, könyvgrafikákat mutattak be. 1928-ban újszerű, magyaros karácsonyfadíszekkel jelentkeztek a karácsonyi kiállításon. A következő évben jelmezeket és maszkokat láthattak az érdeklődők a farsangi kiállításon. Az 1930-as tárlat középpontjába a gyermekkor került, gyermekruhák, -bútorok, játékok és taneszközök alkották a kiállítás anyagát.

Az intézménynek sajátos arculatot adó, pedagógiai tevékenységét meghatározó szakmai kapcsolatok egyike 1925-ben kezdődött. Jaschik abban az évben hívta meg tanítványai kiállítására Németh Antalt (1903-1968), a Magyarság kritikusát, aki az 1920-as évek elején Blattner Géza bábszínházában ismerkedett meg a színházi kulisszatitkokkal. A fiatalember Jaschik iskolájának tanára lett, majd 1929-30-ban a Szegedi Városi Színház rendezőjeként, 1935-től 1944-ig a Nemzeti Színház igazgatójaként kapott lehetőséget újszerű, modern színházi felfogásának gyakorlati megvalósítására.

Jaschik másik fontos munkatársa Benedek Kata (1903-1988) lett. A későbbi grafikus, jelmez- és díszlettervező 1921-ben jelentkezett a művész magániskolájába, három éven át tanítványa, majd tizennyolc évig tanártársa és asszisztense volt.

 

A Jaschik-iskola asztaldíszei és dísztárgyai a karácsonyi kiállításon, 1928, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Megjelent a Magyar Iparművészet 1929-es évfolyamában

Grafikai munkák Jaschik-tanítványoktól, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Megjelent a Magyar Iparművészet 1929-es évfolyamában

Álarcterv a farsangi kiállításról, Benedek Kata, 1929, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Álarcterv a farsangi kiállításról, Benedek Kata, 1929, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Megjelent a Magyar Iparművészet 1930-as évfolyamában

Maszkok, Kerekes Ilona, Zsengeri Rózsi, Benedek Kata, Csillag Vera, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Megjelent a Magyar Iparművészet 1931-es évfolyamában

Címlapterv a gyermekművészeti kiállításról, 1930, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Plakátterv a gyermekművészeti kiállításról (1930) by Kemény LiliHungarian Theatre Museum and Institute

„A Jaschik-tanítványok ennek a nagyszerű, egyre diadalmasabban hódító anyagnak, a papirosnak tettek hűségesküt. Tudják a felületét díszíteni: ecsettel, tollal, színes papírok ráragasztásával, képek montírozásával, tipomontázzsal játékosan összehangolt színekkel, néha talán csak kísérletezve, de mindig bátorsággal. Ám ismerik a papirosból adódó matéria-hatásokat is: mikor lapos dísztárgyat, plasztikus játékot, figurát, színpadi teret, gumirugalmas és rongypuhaságú figurákat formálnak belőle. Építenek és modellálnak a papirosból. A halhatatlan papiros »kitűnő« osztályzatot kapott ezen a vizsgán.”
/Fabinyi Sándor, Magyar Iparművészet, 1930/

Bábjáték II. by Jaschik ÁlmosHungarian Theatre Museum and Institute

Makettek,
színházi kiállítások

Jaschik Álmos hallgatói Magyarországon elsőként tanultak makett-építést. Ennek okát a művész így indokolta a Magyar Iparművészet lapjain 1927-ben: „A makett-építés tanulmányi értelme elsősorban az volt, hogy a térfantázia kiélését néhány modern térprobléma megoldásának keresése közben lehetővé tegyem, másodsorban, hogy megindítsak egy tanulmányi munkaprogramot, mely a jövőben művészi bábjáték formájában váljék megvalósíthatóvá.”  Az iskolai tárlatokon időről időre fel is bukkantak bábszínházak. 1927-ben „Máday Gréta ötletes és megoldásában nagyszerű bábszínháza” volt látható, az 1930-as gyerekművészeti kiállításra Braun Lenke és Zsengeri Rózsi készített „paprikajancsi színházat”, utóbbit az Esti Kurír mesterműnek nevezte. Sajnos ezekről nem maradtak fenn fényképek.

Németh Antal kapcsolatai több hazai és nemzetközi bemutatkozást is biztosított Jaschiknak és hallgatóinak. 1929-ben Szegeden rendeztek színházművészeti kiállítást, majd 1932-ben a Goethe emlékévhez kapcsolódóan az Ernst Múzeumban mutatkoztak be a Jaschik-tanítványok. A kiállítás anyagát Ein ungarischer Goethe-Cyklus címen Münchenben, Berlinben és Kölnben is bemutatták. 1933-ban modern olasz drámákat dolgoztak fel, műveik az Andrássy úti Kamara Színházban – a Budapest Bábszínház mai épületében – kerültek kiállításra. Emellett a két művész levelezéséből az iskola Hauptmann-, Maeterlinck-, Mozart- és Offenbach-kurzusairól is értesülünk.

Jelmeztervek by Jaschik Álmos, Benedek KataHungarian Theatre Museum and Institute

„Ezt követte 1929-ben Szegeden az első vidéken rendezett színpadművészeti kiállítás, melyen először mutatkozott be lelkes növendék-gárdájával a nagynevű magyar iparművésztanár, Jaschik Álmos. Egy sor klasszikus dráma díszlet- és kosztümtervei vonultak itt fel, melyek közül Jaschik Álmos remekbesikerült »Csongor és Tünde« tervein kívül Benedek Kata történelmi hangulatú, újszerű »Bánk bán«-ja került megvalósításra a Szegedi Városi Színházban.”
/Genthon István, Napkelet, 1933/

Jaschik Álmos jelmeztervei
Magyar Iparművészet, 1930

Benedek Kata jelmeztervei
Magyar Iparművészet, 1930

Makett (1929) by Jaschik ÁlmosHungarian Theatre Museum and Institute

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Szegedi Városi Színház, 1929

Jelmeztervek Goldoni A fogadósné című darabjához a szegedi kiállításon (1930) by Ehrenfeld Miklós (Michel Gyarmathy)Hungarian Theatre Museum and Institute

Megjelent a Magyar Iparművészet 1930-as évfolyamában

Michel Gyarmathy (1908-1996) grafikus, jelmez- és díszlettervező, rendező. Jaschik iskolája mellett keramikus, grafikai és szcenográfiai tanulmányokat folytatott a Mintarajztanodában. Pályáját a Király Színházban kezdte, majd dolgozott a Fővárosi Operettszínházban, a Budai Színkörben és a Városi Színházban is. 1933-ban Párizsban telepedett le, ahol a Folies Bergeres-ben kapott lehetőséget tervezőként, majd rendezőként, végül a világhírű bár művészeti vezetőjeként.

Díszletterv (1939) by Jaschik ÁlmosHungarian Theatre Museum and Institute

Jaschik díszlettervén is jól látszik az az iskolájában kialakított, gyakran alkalmazott séma, ami szerint a díszletterv és annak alaprajza együtt szerepel.

William Shakespeare: Makrancos hölgy
Nemzeti Színház, 1939

Ein ungarischer Goethe-Cyklus kiállítás részlete Münchenben (1932)Hungarian Theatre Museum and Institute

Az Ein ungarischer Goethe-Cyklus című kiállítás anyagát Németh Antal Goethe und die moderne Bühne című német nyelvű kiadványban ismertette, számos alkotást reprodukálva.

Díszletterv, Fóti-Fischer Erzsébet, 1932, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Makett, Fóti-Fischer Erzsébet, 1932, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

J. W. Goethe: Torquato Tasso

Díszletterv, Benedek Kata, Jaschik Álmos, 1932, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

J. W. Goethe: Faust

Díszletterv, Benedek Kata, Jaschik Álmos, 1932, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

J. W. Goethe: Faust

Makett, Benedek Kata, Jaschik Álmos, 1932, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

J. W. Goethe: Faust

Díszletterv, Kemény Lili, 1932, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

J. W. Goethe: Götz von Berlingchen

Díszletterv, Benedek Kata, Bárány Ila, 1932, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

J.W. Goethe: Stella

Díszletterv, Szántó K., Országh E., 1932, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

J.W. Goethe: Egmont

Goethe und die moderne Bühne belső címlapja, München, 1932, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

A kiállítás katalógusának Németh Antal és Jaschik Álmos által dedikált példánya Márkus Lászlónak, az Operaház főrendezőjének

Makett (1935) by Benedek KataHungarian Theatre Museum and Institute

Szigligeti Ede: Liliomfi
Nemzeti Színház, 1936

„Közös jellemző sajátságok: a díszletelemekkel való nagy takarékosság és mégis színes és mozgalmas fantázia, rendkívüli dekoratív erő és a naturalizmussal való teljes szakítás. (…) a színpad aprólékos zsúfoltsága és kínosan pontos részletessége helyett nagyvonalú jellemzetesség és stilizáltság lesz az uralkodó vonás.”
/Galamb Sándor a Jaschik-iskola makettjeiről a szegedi kiállítás kapcsán, Napkelet, 1929/

Jelmezterv részlete by Jaschik ÁlmosHungarian Theatre Museum and Institute

A
jelmez és díszlettervező, szcenikus

Jaschik Álmos első díszletterveit a Thália Társaság részére készítette. Az 1920-as évek elejétől a Szentpál Olga vezette táncstúdiónak dolgozott rendszeresen. Legfontosabb munkái azonban Németh Antal rendezéseihez tervezett jelmezei, díszletei, többek között a Csongor és Tünde több előadásához (1929, 1937, 1941), Az ember tragédiájához (1932), a János vitézhez (1936) Aristophanes Madarakjához (1938) és a Peer Gynthöz (1941) készült alkotásai. Olyan különleges előadások látványvilágát is ő teremtette meg mint Kállay Miklós A roninok kincse (1936) című japán témájú drámája, a Gyémántpatak kisasszony című kínai történet (1936) vagy Babay József A csodatükör című magyar népi mesejátéka. Jaschik részletező és mesélőkedve, késő szecesszióból merítő Art Deco stílusa talán nem minden ponton illeszkedett Németh Antal újszerű, modern elképzeléseihez, kapcsolatuk mégis eredményes és gyümölcsöző volt. Esetében nem csupán díszlet- és jelmeztervezésről beszélhetünk, mert kitartóan kereste a színpadi látvány megújításának technikai lehetőségeit, amit számos előadás általa festett vetített hátterei igazolnak. A technikát először A roninok kincse előadásában alkalmazta.

Németh Antal és Jaschik Álmos kapcsolatának különös emléke az fénykép, amely a Nemzeti Színházban 1941-es tevékenységéről készült film forgatásán készült. Jaschik nem csak a Nemzeti Színházban dolgozott. Az 1940-es években alkotásait a Madách Színházban is láthatták a nézők. 

Jaschik Álmos és Németh Antal a 'Premier a Nemzetiben' című dokumentumfilm forgatásán (1941) by Bojár SándorHungarian Theatre Museum and Institute

Jelenetkép (1936) by MFI / Czvek GyulaHungarian Theatre Museum and Institute

Pethes Sándor és Timár József
Kállay Miklós: A roninok kincse
Nemzeti Színház, 1936

Jelmezterv Jaschik Álmos vázlatfüzetéből, 1935-1936 by Jaschik ÁlmosHungarian Theatre Museum and Institute

„…a 47 ronin története hiteles történelmi tény, amelynek még az időpontja is napnyi pontossággal ismeretes, nagyképűség volna tehát »tervezésnek« nevezni egy többheti gyűjtőmunkát, amely kizárólag korhű ruhadarabok szabásának, szertartásszerűen előírt színeinek és hagyományos díszítő elemeinek gondos összeválogatására szorítkozott.”
/Jaschik Álmos, Magyar Iparművészet, 1936/

Jelmezterv Jaschik Álmos vázlatfüzetéből, 1935-1936 by Jaschik ÁlmosHungarian Theatre Museum and Institute

Jelmezterv, Jaschik Álmos, 1936, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Somogyi Erzsi mint Kaoyo hercegnő

Kállay Miklós: A roninok kincse / Nemzeti Színház, ismeretlen, 1936, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Somogyi Erzsi és Timár József a megvalósult jelmezekben

Vetített háttér, Jaschik Álmos, 1936, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Vetített háttér, Jaschik Álmos, 1936, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

„A »Roninok kincsé«-nek diapozitívjei és szakrajzai az elsők voltak, amelyeket életemben festettem. Olyan előzmények után, hogy el sem tudtam képzelni azt a hallatlan technikai felkészültséget, amelyet ez a munka megkövetel. Lépésről lépésre, tapogatódzva haladtam előre és nem egyszer csak az idestova harmincesztendős rajzi praxisomból kifejlődött lélekjelenlét mentette meg a munkát – három nappal a premier előtt – az elrontástól. Érthető, ha sikerük dacára is elsősorban tanulmányoknak tekintem őket, olyan ígéreteknek, amelyeket majd a jövő fog valóra váltani.” /Jaschik Álmos, Magyar Iparművészet, 1936/

Hsiung: Gyémántpatak kisasszony / Nemzeti Színház (1936) by Vajda M. PálHungarian Theatre Museum and Institute

Hsiung: Gyémántpatak kisasszony
Nemzeti Színház, 1936

„Bajor Gizi ruháit Jaschik Álmos tervezte. A legnemesebb anyagból, a legtökéletesebb festői eljárással Jaschik Álmos műtermében készültek. A többi színpompás ruhákat Nagyajtay P. Teréz vezetésével a Nemzeti Színház műhelye állította össze.”
/Új Nemzedék, 1936/

Bajor Gizi Gyémántpatak kisasszony szerepében (1936) by Zádor IstvánHungarian Theatre Museum and Institute

„Gyémántpatak kisasszony szerepében Bajor Gizi ellenállhatatlan bájosságát, kedély gazdagságát, humorát, legfőképpen pedig nőiségének lelki pompáját csodáljuk. Bűbájos teremtés: az örök nőt játssza százféle változatban és az örök nőiségnek e gazdag hangszere, ezersípú orgonája megérteti velünk, hogy a színpad: varázslat.”
/Új Nemzedék, 1936/

Babay József: A csodatükör / Nemzeti Színház (1937) by Vajda M. PálHungarian Theatre Museum and Institute

Babay József-Buday Dénes: A csodatükör
Nemzeti Színház, 1937

„A mese Mikán néni csodatükréről szól, amely megmutatja, hogy boldog lenne-e Mikán néni unokája Katalin (Somogyi Erzsi), ha a fekete királyhoz (Gózon Gyula), vagy a fehér királyhoz (Rajnai Gábor) menne feleségül. Kiderül, hogy Katalin mindkét király mellett szerencsétlen lenne, míg a harmadik esetben boldogságról mesél a csodatükör, ha Katalin Magyar István (Jávor Pál), a derék magyar legény felesége lesz.”

Jelmezterv, Jaschik Álmos, 1937, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Jelmezterv, Jaschik Álmos, 1937, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Jelmezterv, Jaschik Álmos, 1937, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Jelmezterv, Jaschik Álmos, 1937, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Díszletterv, Jaschik Álmos, 1937, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Díszletterv, Jaschik Álmos, 1937, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Babay József: A csodatükör / Nemzeti Színház (1937) by Vajda M. PálHungarian Theatre Museum and Institute

„Jöjjenek a karcsú szüzek, naptáncukat szépen lejtsék, / Leáldozó napunk szívét forró táncukkal megejtsék! / Testük tüzén elpiruljon hunyó napunk arculatja, / Nagy sugarát holnap reggel újból áldó fénnyel adja!”
/Naphimnusz – fekete táncosnők tánca/

Aristophanes: Madarak / Nemzeti Színház (1938) by Vajda M. PálHungarian Theatre Museum and Institute

Aristophanes: Madarak
Nemzeti Színház, 1938

„A »Madarak« akár kabaré, akár cirkusz vagy revü, a fő, hogy remekmű. S a színház is ott nyerte meg az ügyet, hogy nem előre feltett klasszicitással, hanem a saját emberi jókedvével, revüt, de nagyszerű revüt adott. Szemtelenül bájos kosztümök, önmagukat gúnyoló díszletek, mulatságos pátosz, mintha mindaz, amit a színház évekig eltitkolt és félrerakott, most egyszerre gavallérosan napvilágra kerülne.”
/Az Est, 1938. november 28./

Jelmezterv, Jaschik Álmos, 1938, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Jelmezterv, Jaschik Álmos, 1938, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Jelmezterv, Jaschik Álmos, 1938, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Jelmezterv, Jaschik Álmos, 1938, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Jelenet az előadásból (1938) by Vajda M. PálHungarian Theatre Museum and Institute

Calderon: A nagy világszínház
Nemzeti Színház, 1938

Díszletterv, Jaschik Álmos, 1938, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Díszletterv, Jaschik Álmos, 1938, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bélyegek a Nemzeti Színház fennállásának 100. évfordulójára (1937) by Jaschik Álmos and éHungarian Theatre Museum and Institute

Szent Erzsébet by Jaschik ÁlmosHungarian Theatre Museum and Institute

1931: A Magyar Bábszínház Barátok Céhe és Bolond Istók bábszínháza

A magyar művészi bábjátszás hivatalos kereteinek megteremtésére 1931-ben a Magyar Műhely Szövetség keretein belül tették az első kísérletet. A korabeli sajtóban Magyar Bábszínház Barátok Céhe néven tűnik fel a szervezet, amelynek célja kiállítások, bemutatók rendezése lett volna a műfaj népszerűsítése érdekében. Az intézményes forma létrehozását Blattner Géza – a Párizsban működő Arc-en-Ciel bábszínház megteremtője – kezdeményezte, aki az 1929-ben alapított Nemzetközi Bábművész Szövetség (Union Internatinale de la Marionette - UNIMA) 3. kongresszusa után annak magyarországi képviselője lett. A korszak kiemelkedő bábművészei, többek között Szokolay Béla, A. Tóth Sándor, Büky Béla, Bevilaqua-Borsodi Béla, valamint Németh Antal és Jaschik Álmos támogatásával szerveződni kezdhetett az UNIMA magyar fiókja. A Céh tevékenységéről azonban nincsenek adatok, működése további kutatás tárgya.

Ugyanabban az évben jelent meg a Napkelet kiadásában Mécs László (1895-1978) katolikus költő Bolond Istók bábszínháza című műve Jaschik rajzaival. Ezek az illusztrációk Jaschik bábművészeti érdeklődésének első emlékei, a szereplők marionett-figurák. A mű „ha gyerekkönyvnek készült is, valójában haláltánccal végződő, keserű, szarkasztikus mese” (Bakos Katalin). A néhány oldalas, rövid verseket tartalmazó kötetben a bábjátékos szív alakú bábszínházával végigjárja Magyarfalvát, Szegényfalvát, Vénlányfalvát, Ördögfalvát, míg Temetőfalván be nem fejezi vándorlását. Eközben – sajátos szemszögből – néhány sorban megidézi például Toldi Miklós, Kinizsi Pál, Dózsa György, Hamupipőke, Piroska és „farkas-fejű, disznószívű milliomos”, Szent Erzsébet és Szent Ferenc alakját is. A kiadvány a grafikáknak és a folyóírást középkori minusculákkal imitáló szövegnek köszönhetően sokkal inkább könyvművészeti, mint irodalmi érték. A grafikák Jaschik számára előtanulmányok is lehettek későbbi bábterveihez. A művész a kötet illusztrációit megjelenésük évében az „Újságrajzolók kiállításán” is bemutatta a Nemzeti Szalonban.

Mécs László: Bolond Istók bábszínháza címlapja, Jaschik Álmos, 1931, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Ajánlás a szív alakú bábszínházzal, Jaschik Álmos, 1931, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Botond története, Jaschik Álmos, 1931, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Ludas Matyi, Jaschik Álmos, 1931, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
A vándor bábjátékos és az előadó, Jaschik Álmos, 1931, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Bölcs Salamon, Jaschik Álmos, 1931, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

A nagy bábjátékos by Jaschik ÁlmosHungarian Theatre Museum and Institute

A Bolond Istók bábszínháza illusztrációit a vers tragikuma ellenére is át- meg átszövi a humor. A Bábtár képzőművészeti gyűjteménye azonban őriz egy stílusában azokhoz nagyon hasonló, mégis jóval komorabb hangulatú grafikát is. A tusrajzon az életet irányító nagy bábjátékos – Isten – ujjaira kötözött zsinórokon rángatja a földi halandókat, ez esetben egy szerelmes párt. A lendületes vonalakkal felvázolt tusrajzon csak a bábos és bábjai feje, illetve a mozgató kezei kidolgozottak. A rajzhoz egy színes vázlat is készült, ami sorozatot alkot két további akvarellel. Marionett és paravános bábjáték zajlik ezeken, a mozgató mindegyiken emberfeletti, a paraván mögül mintha a halál pillantana ki. Az alkotások címe és hogy milyen műhöz készülhettek, sajnos nem ismert.

Bábjáték I., Jaschik Álmos, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Bábjáték II., Jaschik Álmos, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Bábjáték III., Jaschik Álmos, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Az őszi Lakberendezési Vásár kiadványának címlapja (1933) by Zsengeri RózsiHungarian Theatre Museum and Institute