Díva, Színész, Nő

Lukács Margit, Mészáros Ági, Tolnay Klári 100

További információ

Díva, Színész, Nő – Lukács Margit, Mészáros Ági, Tolnay Klári 100Hungarian Theatre Museum and Institute

Díva, Színész, Nő – Lukács Margit, Mészáros Ági, Tolnay Klári 100

Lukács Margit, Mészáros Ági és Tolnay Klári a magyar színház- és filmművészet kimagasló és tündöklő csillagai. Életútjuk bemutatása során a kiállítás egyszerre szeretné láttatni a művészi, női sorsot és azt a hatást, amit a korszak gyakorolt rájuk. Milyen volt színésznek lenni? Milyen volt asszonynak lenni? A színészi pálya iránti rajongásuk közben miként tudtak önmagukhoz hűnek maradni a viharvert és sokszor reményvesztett XX. század történelmi díszletei között? A színésznők maguk mesélnek nekünk emlékeikről, szerepeikről, szerelmekről, pályáról és pályatársakról.

Ismeretlen: Lukács Margit portréjaHungarian Theatre Museum and Institute

Lukács Margit (1914 – 2002)

Lukács Margit 1914. december 21-én született Budapesten, polgári családban. Származása jelentős szerepet töltött be színészi pályafutásának kezdeteitől: szüleit azzal győzte meg, hogy megígérte, hogy csak akkor lesz színésznő, ha sikerül a Nemzeti Színházhoz szerződnie. A Színiakadémia elvégzése után –1936-ban – mindjárt a Nemzeti Színház tagja lett, amelynek két év megszakítással tagja is maradt 2000-ig. Pályafutásának utolsó éveiben a Pesti Magyar Színházban játszott, továbbá számos rádiófelvétel, önálló előadóest, valamint (főként a II. világháború előtt forgatott) filmekben nyújtott alakítások kapcsolódnak nevéhez. 2000-ben a Nemzet Színésze cím birtokosai közé választották. 2002-ben hunyt el Budapesten. 

Lukács Margit portréja, Ismeretlen, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Lukács Margit portréja, Rozgonyi Fotó, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Lukács Margit portréja, Féner Tamás, 1962, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

William Shakespeare: Lear király / Nemzeti Színház, készítette: Várkonyi László (1948)Hungarian Theatre Museum and Institute

Lukács Margit pályaképe (1937 – 2001)

Lukács Margit a Színiakadémia elvégzése után a Nemzeti Színházban kezdte pályáját. Szinte azonnal megkapta Éva szerepét Az ember tragédiájában, amely később legemblematikusabb alakításává vált. 1964-ig számos alkalommal játszotta el Évát, a Nemzeti Színház épületének lerombolása után azonban már csak önálló előadóestjein volt hajlandó erre. E szerepe mellett olyan, egyszerre lírai és drámai hangvétellel megformált karakterek kapcsolódnak  nevéhez, mint az Éj a Csongor és Tündében, Angelica, a vágyakozó apáca Miroslav Krleža A Glembay Ltd. című színdarabjában, Kleopátra úrnői alakja Shakespeare Antonius és Kleopátrájában, Csehov Ványa bácsijának Jelenája vagy Mrs. Campbell szerepe Jerome Kilty Kedves hazugjában. Királynői karaktere mellett jellegzetes hangja is megmaradt a színházi emlékezetben. Orgánumát nem csupán az 1960-as években induló estjeiből, valamint rádiószerepléseiből ismerheti a közönség; Arthur Honegger Johanna a máglyán című oratóriumában Johanna prózai hangját szólaltatta meg.

Gabriele D' Annunzio: Őszi alkony álma / Akadémiai vizsga, készítette: Solty Kató (1935)Hungarian Theatre Museum and Institute

„Szülői engedély kellett ahhoz, hogy valakit a Színművészeti Akadémiára felvegyenek. Nemcsak nekem, aki még nem voltam tizennyolc éves. És alaposan kikérdezték az embert, mielőtt felvételizhetett. Anyácskám fonatba tűzte fel a hajamat. Fehér blúzban, sötétkék rakott szoknyában mentem oda. S irigyeltem azokat a lányokat, akik felnőttesen öltözhettek."

Bogácsi Erzsébet: Csak ki ne hajítsa valaki a szíved!, Népszabadság, 1997. június 28.

Zajzon Gabriella, Gobbi Hilda, Szeleczky Zita, Lukács Margit és Szilassy Ibolya vizsgaelőadás után, az Akadémián

Andai Ernő: Baskircsev Mária / Nemzeti Színház, Wellesz Ella, 1935, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

„Először a Baskircsev Máriában kerültem plakátra, először ebben a darabban szólalhattam meg, mint bizonyos Thouvenelle-né egy bálon. A címszerepet Bajor Gizi játszotta. Drága, százszor boldog-boldogtalan Gizi!”

Bogácsi Erzsébet: Csak ki ne hajítsa valaki a szíved!, Népszabadság, 1997. június 28.

Thouvenelle-né szerepében

Kállai Miklós: A roninok kincse / Nemzeti Színház, Solty Kató, 1936, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

„A színinövendékek csakis a Nemzeti Színházban statisztálhattak. Például a Roninok kincsében, amelyben két gésa voltunk Szeleczkyvel, elég lenge kis ruhában. Amikor Anyácskám megtudta, elhűlt. Ő sohasem békült meg a gondolattal, hogy a lánya színésznő lett."

Bogácsi Erzsébet: Csak ki ne hajítsa valaki a szíved!, Népszabadság, 1997. június 28.


Egy gésa szerepében

William Shakespeare: Szentivánéji álom / Nemzeti Színház, Wellesz Ella, 1937, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Heléna szerepében

Kisfaludy Károly: Csalódások / Nemzeti Színház, Bojár Sándor, 1938, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Köröndyné Lina szerepében Lánczy Margittal (Vilma)

Eötvös József: Éljen az egyenlőség / Nemzeti Színház, 1938, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Ujlaky László (Gyula), Lukács Margit (Irma) és Gál Gyula (Perlegi)

Asztalos Miklós: Farkaskaland / Nemzeti Színház, 1938, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Jávor Pál (Báthori Gábor) és Lukács Margit (Özv. Dengeleghyné)

Agustín Moreto y Cabaña: Donna Diána / Nemzeti Színház, 1939, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Bajor Gizi (Donna Diána), Szörényi Éva (Fenissa) és Lukács Margit (Chintia)

Bókay János: Feleség / Nemzeti Színház, Petruss László, 1939, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Páger Antal (Zoltán), Bajor Gizi (Anna), Rajnai Gábor (Géza) és Lukács Margit (Helén)

William Shakespeare: Szentivánéji álom / Nemzeti Színház (Margitsziget), Wellesz Ella, 1939, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Lukács Margit (Heléna) és Pataki Jenő (Demetrius)

John Knittel: Via Mala / Nemzeti Színház (próba), Wellesz Ella, 1939, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Gobbi Hilda (Lauretzné), Lukács Margit (Lauretz Hanna), Timár József (Lauretz Niclaus) és Szeleczky Zita (Lauretz Sylvia)

William Shakespeare: A vihar / Nemzeti Színház (Margitszigeti Szabadtéri Színpad), Wellesz Ella, 1939, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Miranda szerepében Szabó Sándorral (Ferdinand)

Franz Grillparzer: Bánk hűsége / Nemzeti Színház, Bojár Sándor, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Gobbi Hilda (Gertrúd) és Lukács Margit (Ismeretlen szerepben – Szerepátvétel)

Carlo Goldoni: Két úr szolgája / Nemzeti Színház, készítette: Wellesz Ella (1941)Hungarian Theatre Museum and Institute

„Ezért szerettem úgy a Két úr szolgája nadrágba bújtatott Beatrice Rasponiját. Ötletesség, vidámság, gyors érzésváltozások; a commedia dell'arte játékos színjátszásának felszabadító iskoláját adta ez a szerep. Truffaldinót 1943-ban a ma már halott Lehotay Árpád játszotta (...)”

Pályámról. Elmondja Lukács Margit, Film Színház Muzsika, 1959. november 27.

Beatrice szerepében Szabó Sándorral (Florindo)

Csiky Gergely: Mukányi / Nemzeti Színház, Wellesz Ella, 1941, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Nizsinszky-Márkus Tamara (Piroska), Lukács Margit (Elza) és Mészáros Ági (Margit)

Henrik Ibsen: Peer Gynt / Nemzeti Színház, Bojár Sándor, 1941, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Anitra szerepében Lehotay Árpád (Peer Gynt) partnereként

Edmond Rostand: A sasfiók / Nemzeti Színház, Wellesz Ella, 1942, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Lukács Margit (Camerata grófnő), Gobbi Hilda (A reichstadti herceg) és Ungvári László (A szabó)

Szophoklész: Oedipus Kolonosban / Nemzeti Színház, készítette: Wellesz Ella (1943)Hungarian Theatre Museum and Institute

„Tudom, nincs kis szerep és nagy szerep. (...) Tudom, hogy a színész csak szín a színházi együttes palettáján, s a képhez egyszer az egyik, másszor a másik szín ad többet. A kis szerep is öröm, ha nagyokkal, jelentős feladatokkal váltakozik. Kis szerepből csak jó színész formálhat nagyot (...).”

Földes Anna: Az asszony: Lukács Margit / Nők Lapja, 1972. március 25.

Antigoné szerepében Nizsinszky-Márkus Tamarával (Ismene) és Kiss Ferenccel (Oedipus)

Makszim Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek / Nemzeti Színház, Várkonyi László, 1947, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Várvara szerepében Básti Lajos (Zvoncov) partnereként

William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok / Nemzeti Színház, Kálmán Béla, 1947, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Lukács Margit (Olivia) és Mészáros Ági (Viola)

Konsztantyin Andrejevics Trenyov: Ljubov Jarovája / Nemzeti színház, Magyar Fotó, 1950, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Pávla Petrovna Pánova szerepében Tompa Sándorral (Kutov)

Makszim Gorkij: Szomov és a többiek / Nemzeti Színház, Farkas Tamás, 1953, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Lidia szerepében Kállai Ferenccel (Szémikov)

Molière: Tartuffe / Katona József Színház (Nemzeti Színház), Keleti Éva / Magyar Fotó, 1955, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Elmira szerepében

Miroslav Krleža: A Glembay Ltd / Nemzeti Színház (1958)Hungarian Theatre Museum and Institute

"Glembay Angelica, az apáca. Emlékeimben folyton magam előtt látom Bojan Stupica nagyszerű, a nyelvi korlátokat áttörő, lendületes rendezését. Csupa ellentmondás ez a nő. Vágyakozó test – az akarat s az apácaruha bilincsében. Mindent látó szemek – melyeket le kell sütnie. Tiszta ember, de segítséget nyújtó keze az utolsó pillanatban lehanyatlik – és bekövetkezik a tragédia.”

Pályámról. Elmondja Lukács Margit, Film Színház Muzsika, 1959. november 27.

Glembay Angelica szerepében

Miroslav Krleža: A Glembay Ltd ősbemutatójának plakátja / Nemzeti Színház (1958)Hungarian Theatre Museum and Institute

Ray Lawler: A tizenhetedik baba nyara / Katona József Színház (Nemzeti Színház), Ismeretlen, 1958, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Pearl szerepében Mészáros Ágival (Olive)

William Shakespeare: Antonius és Kleopátra / Nemzeti Színház, 1960, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Bessenyei Ferenc (Antonius) és Lukács Margit (Kleopátra)

Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi / Katona József Színház (Nemzeti Színház), készítette: Várkonyi László / Magyar Fotó (1952)Hungarian Theatre Museum and Institute

"(...) a Ványa bácsi nehéz szívű Jelenája elomló, lágy teremtés. Keresi az útját, élete jobb sorát, de már nincs ereje a boldogság felé nyújtani a kezét. Van a darabban egy hinta; mintha e fáradt asszony jelképe volna. Fel-fellendül a Nap, az ágak koronája felé, később céltalanul leng ide-oda, végül magához húzza a föld (...).”

Pályámról. Elmondja Lukács Margit, Film Színház Muzsika, 1959. november 27.

Jelena szerepében Bessenyei Ferenc (Asztrov) oldalán

William Shakespeare: Macbeth / Nemzeti Színház, Keleti Éva / MTI, 1963, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Lady Macbeth szerepében Sinkovits Imrével (Macbeth)

Jerome Kilty: Kedves hazug / Katona József Színház (Nemzeti Színház), Wellesz Ella, 1963, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Major Tamás (G. B. Shaw) és Lukács Margit (Mrs. Campbell)

Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak / Nemzeti Színház, készítette: Keleti Éva / MTI (1966)Hungarian Theatre Museum and Institute

„A néző nem kíváncsi arra, hogy a színésznek éppen jó vagy rossz napja van! Amikor egy délután drága jó édesanyám meghalt, másnap délelőtt Szilágyi Erzsébetet alakítottam a Czillei és a Hunyadiakban. Még a partnereim sem vettek észre rajtam semmit, csak amikor az előadás után remegő testtel nyitottam be az öltözőmbe.”

Garai Tamás: Kicsoda ön?, Képes 7, 1987. március 28.

Kállai Ferenc (Szilágyi Mihály, várkapitány) és Lukács Margit (Szilágyi Erzsébet)

Gyurkó László: Szerelmem, Elektra / Nemzeti Színház, Wellesz Ella, 1968, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Klütaimnésztra szerepében Berek Katalinnal (Elektra)

Jerome Kilty: Kedves hazug / Katona József Színház (Nemzeti Színház), Keleti Éva, 1974, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

„Mindenhol hit kell. A színészethez is, ezt Major Tamás pontosan tudta. Gonosz ember volt és remek színész. Csodálatos volt vele játszani a Kedves hazugban. Ő maga volt Bernard Shaw, a szikárságával, az eszével, a komiszkodásaival és a szeretni tudásával.”

Vadas Zsuzsa: Lukács Margit karácsonyai, Nők lapja

Major Tamás (G. B. Shaw) és Lukács Margit (Mrs. Campbell)

Hubay Miklós: Freud, az álomfejtő álma (Különös nyáréjszaka) / Nemzeti Színház, Ilovszky Béla / MTI, 1984, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Kubik Anna (A Múzsa) és Lukács Margit (A Metresz)

Sárospataky István: Teakúra / Nemzeti Színház, 1984, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Szemes Mari (Bella) és Lukács Margit (Berta)

Vészi Endre: Le az öregekkel! / Nemzeti Színház, Ikládi László, 1987, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Lukács Margit (Ezüst hölgy, a muzeális nászutaspár egyik tagja), Kállai Ferenc (Babos, a legfőbb gondviselő) és Béres Ilona (Sasadiné, gondnoknő)

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde / Nemzeti Színház (1990)Hungarian Theatre Museum and Institute

Az Éj szerepében

Noël Coward: Forgószínpad / Budapesti Kamaraszínház, Ilovszky Béla / MTI, 1991, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

May Devenport szerepében Perczel Zitával (Lotta Bainbridge)

Frederick Loewe: My Fair Lady / Nemzeti Színház, 1994, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Bács Ferenc (Henry Higgins), Lukács Margit (Mrs. Higgins) és Fonyó Barbara (Eliza Doolittle)

Madách Imre: Az ember tragédiája / Nemzeti Színház, készítette: Kálmán Béla (1947)Hungarian Theatre Museum and Institute

Éva szerepében /
Madách Imre: Az ember tragédiája (1939 – 1963)

 „Mindenkinek van egy kedvenc szerepe. Nekem Éva. Benne van az egész életem.” / Nagy Judit: Éva velem van, Film Színház Muzsika, 1973. június 2.

Madách Imre: Az ember tragédiája / Nemzeti Színház Kamaraszínháza (1939)Hungarian Theatre Museum and Institute

„Inkább az én első Ádámomról! A szellemes, művelt és színpadszerető Abonyi Gézáról beszélek, akit imádtam. Nem úgy, hiszen akkor már menyasszony voltam. De ő afféle ideál volt, férfibájjal, közvetlenséggel, egyszersmind egy kis távolságtartással. Olyan volt, amilyennek én az úriembert elképzeltem.”

Bogácsi Erzsébet: Csak ki ne hajítsa valaki a szíved!, Népszabadság, 1997. június 28.

Éva szerepében Abonyi Gézával (Ádám)

Madách Imre: Az ember tragédiája / Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1939, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Abonyi Géza (Ádám) és Lukács Margit (Éva)

Madách Imre: Az ember tragédiája / Nemzeti Színház, Wellesz Ella, 1941, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Szabó Sándor (Ádám) és Lukács Margit (Éva)

Madách Imre: Az ember tragédiája / Nemzeti Színház, készítette: Wellesz Ella (1947)Hungarian Theatre Museum and Institute

„(...) végiggondoltam Éva szerepét. S úgy érzem, Madách művében az asszony, a szerelem, a költészet, az ifjúság nemtője, aki átlépi a halálfélelmet, mindenkori ihletője és inspirátora Ádámoknak az örök kutatásra. S ez legyen a művészet célja is: megnyugtatni, bátorítani, álmodni segíteni, nagyra és jóra ihletni az Embert.”

Művészek a kozmosz meghódításáról, 1961. április 21.

Balázs Samu (Lucifer), Básti Lajos (Ádám) és Lukács Margit (Éva)

Madách Imre: Az ember tragédiája / Nemzeti Színház, Wellesz Ella, 1947, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Éva szerepében

Madách Imre: Az ember tragédiája / Nemzeti Színház, Kálmán Béla, 1947, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Lukács Margit (Éva, mint Júlia) Básti Lajos (Ádám, mint Sergolius), Ilosvay Katalin (Cluvia), Ungvári László (Catullus)

Madách Imre: Az ember tragédiája / Nemzeti Színház, készítette: Wellesz Ella (1955)Hungarian Theatre Museum and Institute

„Az Éj királynőjét és a Tragédia Éváját huszonöt éven át játszottam. A Tragédiában hét Ádám játszott velem egymás után és hét Lucifer. Összenőttem Évával. Minden utazásomból, minden könyvből, minden színből, festményből Éva lett. Tíz-tizenöt év után megtörtént, hogy egyszerre csak kiragyogott a szövegből egy mondat, új fényt kapott a szerep."

Gergely Ágnes: Lukács Margit, Magyar Hírek, 1979. október 6.

Éva szerepében Básti Lajossal (Ádám)

Madách Imre: Az ember tragédiája / Nemzeti Színház, Wellesz Ella, 1955, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Ungvári László (Lucifer) és Lukács Margit (Éva)

Madách Imre: Az ember tragédiája / Nemzeti Színház, Pálfai Gábor / MTI, 1960, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Básti Lajos (Ádám), Ungvári László (Lucifer) és Lukács Margit (Éva)

Madách Imre: Az ember tragédiája / Nemzeti Színház, Liebmann Béla, 1961, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

„Hét Ádám volt Éva-életemben: Lehotay Árpád, Abonyi Géza, Szabó Sándor, Básti Lajos, Ladányi Ferenc, Bessenyei Ferenc, Bitskey Tibor. Luciferek: Kovács Károly, Táray Ferenc, Kiss Ferenc, Balázs Samu, Major Tamás, Ungvári László, Both Béla.”

Nagy Judit: Éva velem van, Film Színház Muzsika, 1973. június 2.

Básti Lajos (Ádám) és Lukács Margit (Éva)

Madách Imre: Az ember tragédiája / Nemzeti Színház, készítette: Keleti Éva / MTI (1963)Hungarian Theatre Museum and Institute

"(...) úgy érzem, mindent Éváért tettem, hogy Madách ezerarcú asszonyát egy-egy új színnel gazdagítsam és elmondhassam a londoni színben: »Mit állsz, tátongó mélység lábaimnál, – Ne hidd, hogy éjed engem elriaszt. – A por hull csak belé; a föld szülötte, – Én glóriával átallépem azt. – Szerelem, költészet és ifjúság Nemtője tár utat örök honomba, – E földre csak mosolyom hoz gyönyört, – Ha napsugár gyanánt száll egy-egy arcra.«"

Pályámról. Elmondja Lukács Margit, Film Színház Muzsika, 1959. november 27.

Básti Lajos (Ádám) Major Tamás (Lucifer) és Lukács Margit (Éva)

Ismeretlen: Lukács Margit portréjaHungarian Theatre Museum and Institute

Díva a kulisszák mögött

Gobbi Hildával és Szeleczky Zitával a MargitszigetenHungarian Theatre Museum and Institute

Lukács Margit huszonéves korában, Wellesz Ella, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Dr. Lázár Károllyal, esküvőjük napján, Wellesz Ella, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Szeleczky Zitával, Wellesz Ella, 1942, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Csoportkép a '40-es évekből, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Wellesz Ella: Újjáépítési kiállítás BudapestenHungarian Theatre Museum and Institute

Lukács Margit, Major Tamás, Somlay Artúr, Mészáros Ági, Gobbi Hilda (Jobbra Ismeretlen)

Lukács Margit otthonában, Fejes Irén, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Lukács Margit otthonában, Kotnyek Antal, 1963, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Lukács Margit otthonában, Dallos László, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok / Nemzeti Színház (1947)Hungarian Theatre Museum and Institute

Mészáros Ági (1914 –1989)

Mészáros Ági 1914. május 24-én született Budapesten. Gyermekkorában lelencházba került, majd a debreceni színház szabója fogadta örökbe. Pályáját Kiskunfélegyházán kezdte, ahonnan a szegedi színházhoz szerződött 1936-ban. 1939-ben Jávor Pál partnereként szerepelt a Ludas Matyiban Szegeden, ennek köszönhetően – Jávor Pál ajánlására – helyettesíthette egy alkalommal Olty Magdát a Nemzeti Színház színpadán. Vendégjátéka után dr. Németh Antal igazgató a Nemzeti Színházhoz szerződtette, amelynek 1983-ig volt tagja. Színházi munkássága mellett számos filmben láthatta a közönség, az 1950-es évek ünnepelt filmszínésze volt. 1989-ben hunyt el Budapesten. 

Mészáros Ági portréja a '40-es évekből, Ismeretlen, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Mészáros Ági portéja, Keleti Éva / MTI, 1964, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Kései portré, Ismeretlen, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

George Bernard Shaw: Warrenné mestersége / Nemzeti Színház, készítette: Kálmán Béla (1948)Hungarian Theatre Museum and Institute

Mészáros Ági pályaképe

Mészáros Ági 1939-től majdnem negyven éven át, 1983-as nyugdíjba vonulásáig volt a Nemzeti Színház tagja. Első nagy sikerét Dario Niccodemi Tacskó című darabjában aratta 1943-ban, majd nem sokkal később Puck karakterét formálta meg Shakespeare Szentivánéji álom című művében. Puck szerepét Mészáros Ági pályájának legemblematikusabb alakításaként tartja számon a színházi közvélemény; a beszámolók szerint az általa eljátszott Puck  bájos, erőteljes és emlékezetes alakítás volt. A Nemzeti Színházban eltöltött évtizedek alatt leginkább Shakespeare-vígjátékokban, orosz és szovjet drámákban, valamint a kortárs magyar drámairodalom – legtöbbször Illyés Gyula – bemutatóiban szerepelt. Többek között az Úri muri Rozikájaként, a Ványa bácsi Szonyájaként, a Vízkereszt pattogó temperamentumú Violájaként, az 1956-os Dózsa György című darab Annájaként, A nők iskolájának 18 éven át játszott Ágneseként, a Pygmalion Elizájaként, a Hosszú út az éjszakába Mary Tyrone-jaként és A nép ellensége Catherine Stockmann-jaként nyújtott emlékezetes alakítást. 

Mikszáth Kálmán – Harsányi Zsolt: A Noszty fiú esete Tóth Marival / Nemzeti Színház, 1939, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

„Innen [Szeged] jutottam a Nemzeti Színházba, a színjátszás igazi templomába, olyan áhítattal,
ahogy csak egy mohamedán tud Mekkába zarándokolni.”

Mészáros Ági levele a Színház és Mozihoz, Színház és Mozi, 1954. december 10.

A fotón Jávor Pál (Noszty Feri), Mészáros Ági (Kati), Gózon Gyula (Bubenyik) és Szeleczky Zita (Tóth Mari)

Németh László: Papucshős / Nemzeti Színház, Wellesz Ella, 1939, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Gabi, Holliék lánya szerepében Timár Józseffel és Eőry Katóval (Ismeretlen szerepben)

(Mészáros Ági első szerepe a Nemzeti Színházban)

Heinz Coubier: Blöff / Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1942, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Mészáros Ági (Madelon) és Rajnai Gábor (Renard, közjegyző)

Edmond Rostand: A sasfiók / Nemzeti Színház, Wellesz Ella, 1942, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Gobbi Hilda (A reichstadti herceg) és Mészáros Ági (Elssler Fanni)

Molter Károly: Örökmozgó / Nemzeti Színház, Wellesz Ella, 1943, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Mészáros Ági (Eszter) és Rajczy Lajos (Dr. Bodoni Ferenc kultúrtanácsos)

Dario Niccodemi: Tacskó / Nemzeti Színház Kamaraszínháza, Rozgonyi Fotó, 1943, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

"Mészáros Ági Tacskója aranyszínű mosoly volt, amelyen mindig éreztük a római utca hangulatát
s a szökőkutak ezüstös csobogását."

Gáspár Jenő: Bernd Róza – Tacskó, Új Idők, 1944

A képen Mészáros Ági Tacskó szerepében

Molière: A nők iskolája / Nemzeti Színház, Ismeretlen, 1945, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Ágnes szerepében

Makszim Gorkij: Jegor Bulicsov és többiek / Nemzeti Színház (1947)Hungarian Theatre Museum and Institute

„Egy időben összetéptem a fényképeimet, a színpadi fotóimat. Sok mindent megsemmisítettem (...). Amikor még hittem, hogy a fénykép szaggatással elpusztíthatok minden színészemléket magam mögött. De a képek egy része túlélte a pusztulást; az emlék ellenállt. Ma már, ha ránézek a megmaradt képekre, mindegyikről történetek jutnak eszembe. Töredéküket illusztrálom, vagy mondom itt el. De még ez a kevés is felidézi talán a kort, amelyet átéltünk, s benne a régi, kedves Nemzeti Színházat, ahol – életem nagy élményeként – Bajor Gizivel és Somlay Artúrral játszhattam együtt.”

Mészáros Ági, lejegyezte Gergely Ágnes: Válogatott jelenések, Film Színház Muzsika, 1986. március 1.

A fotón Somlay Artúr (Jegor Bulicsov) és Mészáros Ági (Alexandra /Sura)

William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok / Nemzeti Színház, 1947, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Viola szerepében Ungvári László (Orsino) partnereként

Móricz Zsigmond: Úri muri / Nemzeti Színház, Kálmán Béla, 1948, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Rozika szerepében

George Bernard Shaw: Warrenné mestersége / Nemzeti Színház, 1948, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Ladomerszky Margit (Warrenné) és Mészáros Ági (Vivie, Warrenné lánya)

William Shakespeare: Ahogy tetszik / Nemzeti Színház, Wellesz Ella, 1949, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Rosalinda szerepében

Pjotr Andrejevics Pavlenko: Boldogság / Nemzeti Színház, 1949, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Baló Elemér (Korytov, kerületi párttitkár), Mészáros Ági (Léna) és Ladányi Ferenc (Voropájev, leszerelt ezredes)

Mikszáth Kálmán – Benedek András: A Noszty fiú esete Tóth Marival / Nemzeti Színház, készítette: Wellesz Ella (1950)Hungarian Theatre Museum and Institute

Bihari József (Pázmán doktor), Táncsics Mária (Rozi, a polgármester lánya), Tompa Sándor (Tóth Mihály, gyáros) és Mészáros Ági (Mari, Tóthék lánya)

Háy Gyula: Az élet hídja / Nemzeti Színház, Wellesz Ella, 1951, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

„Háy Gyula: Az élet hídja. Amíg a pelenkákat teregettem, a csínytevő Gobbi Hilda belecsempészte a darabbeli »gyerekemet«, egy ólomnehéz bábut a kosárba. Megfordultam, fölkaptam a kosarat, leejtettem, de még a fejem is beleesett a kosárba a nevetéstől. Ezt a jelenetet végre megtapsolták.”

Lejegyezte Gergely Ágnes: Válogatott jelenések, Film Színház Muzsika, 1986. március 1.

Mészáros Ági (Erzsi, Bódog felesége) és Pártos Erzsi (Veronka, Erzsi sógornője)

Urbán Ernő: Tűzkeresztség / Nemzeti Színház, Ismeretlen, 1951, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Boziné szerepében

William Shakespeare: Sok hűhó semmiért / Katona József Színház, készítette: Farkas Tamás (1952)Hungarian Theatre Museum and Institute

„Amikor Ágival először kerültem színpadra, a Sok hűhó semmiért című darabban az idős Antoniót játszottam, fiatal korom ellenére. Majd belesültem a szövegbe, mert Mészáros Ágin akadt meg a szemem, aki Beatrice szerepében olyan csoda volt, mint mikor pitymallatkor a nap első sugaraira kibomlanak a rózsák. Lenyűgöző látvány volt, alig tudtam ocsúdni, pedig sohasem dolgoztam súgó után.”

Raksányi Gellért visszaemlékezése, itt: Frigyesy Ágnes: A jellem színésznője, Világszövetség, 1993. május 25.

A fotón Ungvári László (Benedek) és Mészáros Ági (Beatrice)

Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi / Katona József Színház, Ismeretlen, 1952, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Szonya szerepében Makláry Zoltán (Ványa bácsi) partnereként

Molière: A nők iskolája / Nemzeti Színház, Ismeretlen, 1953, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Ágnes szerepében Major Tamással (Arnolphe)

George Bernard Shaw: Pygmalion / Katona József Színház, Farkas Tamás, 1953, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Mészáros Ági (Lizi) és Básti Lajos (Higgins)

Alekszandr Jevdokimovics Kornyejcsuk: Ukrajna mezőin / Nemzeti Színház, 1953, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Katyerina szerepében

Móricz Zsigmond: Úri muri / Nemzeti Színház, Farkas Tamás / Magyar Fotó, 1954, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Rozika szerepében Rajczy Lajossal (Szakmáry Zoltán)

Fedrico García Lorca: Bernarda háza / Katona József Színház, Farkas Tamás / Magyar Fotó, 1955, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Adela szerepében

Heltai Jenő: Szépek szépe / Petőfi Színház, Farkas Tamás / Magyar Fotó, 1955, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Hamupipőke szerepében

Illyés Gyula: Dózsa György / Nemzeti Színház, készítette: Farkas Tamás (1956)Hungarian Theatre Museum and Institute

Bessenyei Ferenc (Dózsa György) és Mészáros Ági (Anna, parasztlány)

Carlo Goldoni: Mirandolina / Nemzeti Színház, Wellesz Ella, 1956, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Mirandolina, a fogadósné szerepében

Bertolt Brecht: Jó embert keresünk / Katona József Színház, Wellesz Ella, 1957, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Kemény László (Második Isten), Ladányi Ferenc (Első Isten), Tompa Sándor (Harmadik Isten) és Mészáros Ági (Sen Te)

Bertolt Brecht: Jó embert keresünk / Katona József Színház, Wellesz Ella, 1957, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Sen Te szerepében

Ray Lawyer: A tizenhetedik baba nyara / Katona József Színház, Ismeretlen, 1958, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Olive szerepében

Georges Soria: Idegen nő a szigeten / Katona József Színház, Keleti Éva / MTI, 1959, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Alicia Harper szerepében

Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi / Katona József Színház (1960)Hungarian Theatre Museum and Institute

Makláry Zoltán (Ványa bácsi) és Mészáros Ági (Szonya)

Molière: A nők iskolája / Katona József Színház, készítette: Wellesz Ella (1961)Hungarian Theatre Museum and Institute

„Gyerekkoromtól kezdve kemény életre kényszerültem, túl korán kellett harcolnom mindenért. Színházi problémáim voltak, családi problémáim. Férfi módra dolgoztam. Azt mondják, az infarktus is férfibetegség. És igen, érzékeny vagyok. Soha nem volt önbizalmam. Az, hogy kinyíltam a Gellért Endre, s néhányszor Major Tamás rendezésében, attól volt, hogy bíztak bennem, hogy szerető légkör vett körül. Ahogy ez megszűnt (...) ez a légkör (...) a gyűlölettől én bezárkóztam.”

Gergely Ágnes: Délután Mészáros Ágival

A fotón Major Tamás (Arnolphe) és Mészáros Ági (Ágnes)

Arthur Miller: A salemi boszorkányok / Nemzeti Színház, Keleti Éva, 1961, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Proctor Elisabeth szerepében Bitskey Tiborral (Proctor John)

Eugene O'Neill: Hosszú út az éjszakába / Nemzeti Színház, Wellesz Ella, 1963, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Mary Cawan Tyrone szerepében

Luigi Pirandello: Az ember, az állat és az erény / Katona József Színház az Ódry Színpadon, Keleti Éva / MTI, 1964, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Garas Dezső (Az őszinte Paolino) és Mészáros Ági (Az erényes Perelláné)

Neil Simon: Mezítláb a parkban / Madách Kamaraszínház, Keleti Éva / MTI, 1965, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Mrs. Banks szerepében Ajtay Andorral (Victor Velasco)

Örkény István: Sötét galamb / Nemzeti Színház, Keleti Éva / MTI, 1970, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Sándor Géza (Sofőr), Ronyecz Mária (Ilona / Glória), és Mészáros Ági (Tarné)

Arthur Miller – Henrik Ibsen: A nép ellensége / Katona József Színház, Keleti Éva / MTI, 1974, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Kállai Ferenc (Dr. Stockmann), Egri István (Horster kapitány) és Velez Olivia f.h. (Petra) partnereként, Catherine Stockmann szerepében

William Shakespeare: Szentivánéji álom / Nemzeti Színház, készítette: Kálmán Béla (1948)Hungarian Theatre Museum and Institute

Puck szerepében / William Shakespeare: Szentivánéji álom (1948)

„Legkedvesebb szerepem: a Szentivánéji álom Puckja. Bajor Gizi volt Titánia, Ladányi Ferenc pedig Zuboly. Major rendezte, Klemperer vezényelt (...). Oláh Gusztáv laticelfüvet tett az ágak alá, hogy puhára essem, ha leugrok.” / Mészáros Ági, Lejegyezte Gergely Ágnes: Válogatott jelenések, Film Színház Muzsika, 1986. március 1.

William Shakespeare: Szentivánéji álom / Nemzeti Színház, Várkonyi László / Magyar Fotó, 1948, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
William Shakespeare: Szentivánéji álom / Nemzeti színház, Kálmán Béla, 1948, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
William Shakespeare: Szentivánéji álom / Nemzeti színház, Kálmán Béla, 1948, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
William Shakespeare: Szentivánéji álom / Nemzeti színház, Farkas Tamás / Magyar Fotó, 1948, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

William Shakespeare: Szentivánéji álom / Nemzeti Színház, készítette: Kálmán Béla (1948)Hungarian Theatre Museum and Institute

„Somlay Artúrtól és Bajor Gizitől nagyon sokat tanultam, emberileg is, színészileg is. Bajorral
együtt játszottam a Szentivánéjiben. Csodálatos volt. Hiába voltak utána szebb, fiatalabb Titániák, azt a muzsikát nem lehet elfelejteni.”

Gergely Ágnes: Délután Mészáros Ágival, Új Tükör 1978. április 30.

Bajor Gizi (Titánia), Ladányi Ferenc (Zuboly) és Mészáros Ági (Puck)

Escher Károly: PortréHungarian Theatre Museum and Institute

Díva a kulisszák mögött

Herczeg Ferenc A Gyurkovics leányok című darabjának előadása után ?, Bojár Sándor, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Torday Borbély Pál zeneszerzővel a szegedi kívánsághangversenyen, Haufer Gyula, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Fellépés az Angolparkban, Bojár Sándor, 1941, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Portré, Ismeretlen, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Lányával, Voith Ágival, Rozgonyi, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Az Érdemes Művész díj átvételekor, Ismeretlen, 1950, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Révai József átnyújtja az Érdemes Művész-díjat Mészáros Áginak

Az Érdemes Művész díj átadóján, Honthy Hanna társaságában, Bartal Ferenc / Magyar Fotó, 1950, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Honthy Hanna társaságában

Szörényi Éva, Gobbi Hilda és Mészáros Ági Bajor Gizi ravatalánál, Ismeretlen, 1951-02-15, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Szirtes Ádámmal és Törőcsik Marival (Galambos Lajos Későn című darabja után?), Ismeretlen, 1966, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Eitner Margit: Tolnay Klári portréjaHungarian Theatre Museum and Institute

Tolnay Klári (1914 – 1998)

Tolnay Klári 1914. július 17-én, Tolnay Rozália Klára néven született Budapesten. Gyermekkorát Mohorán töltötte. 1928-ban az Angolkisasszonyoknál tanult a nyíregyházi kereskedelmi iskolában, amelynek hatására apácának és tanítónőnek készült. Egy budapesti színházi élmény hatására döntött a színészi pálya mellett. Pályafutását filmszínészként kezdte, Gaál Béla felfedezettjeként, színházi karrierje csak később, Jób Dániel művészeti igazgatónak köszönhetően kezdődött el a Vígszínházban, az 1934/35-ös évadban. Több fővárosi és vidéki színházban is fellépett, de pályafutása elsősorban három fővárosi intézményhez kapcsolódott: 1935-től 1948-ig a Vígszínházhoz (amelynek rövid ideig igazgatósági tagja is volt), 1946-tól 1949-ig a Művész Színházhoz, majd 1949-től haláláig a Madách Színházhoz. 1998-ban hunyt el Budapesten. 

Fiatalkori portré, Rozgonyi Fotó, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Portré a '70-es évek elejéről, Keleti Éva / MTI, 1972, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
70 éves korában, MTI, 1984, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Noël Coward: Vidám kísértet / Művész Színház, készítette: Kálmán Béla (1947)Hungarian Theatre Museum and Institute

Tolnay Klári pályaképe

Tolnay Klári az 1934/35-ös évadban szerződött a Vígszínház társulatához, amelynek 1948-ig  volt tagja, és ahol fokozatosan építette fel azt a színészi kelléktárat, amely később a "privát drámák, válságok, örömök színpadi átlényegítésének" útjához (Illés Ernő) vezette el.  1948-ban a Vígszínház vezetőségi tagja lett, színészi tevékenységét ekkor kizárólag a Várkonyi Zoltán vezette Művész Színház (1945-1949) színpadán folytatta, ahol már 1946 óta vállalt szerepeket. A Művész Színház 1949-es államosításakor – többekkel együtt – a Madách Színházhoz került, ahol 1998-ban bekövetkezett haláláig játszott. Első nagy szakmai és közönségsikerét Jacques Duvel A francia szobalány című darabjának címszerepével aratta 1938-ban, a Vígszínházban. Pályafutása során számos női karaktertípust formált meg, tudatosan keresve az egyes női szerepek egyéni színezetét. Legfontosabb szerepeként Tennessee Williams A vágy villamosa című darabjának főszerepét, Blanche du Bois karakterét tartotta számon, amely egyben legnagyobb szakmai sikerét is jelentette. Emlékezetes alakítást nyújtott olyan, különféle női karakterek és sorsok megformálásában, mint Hajdu Anci Herczeg Ferenc Fecske és denevér című darabjában (Vígszínház), Euridiké alakja Jean Anouilh Orfeusz és Eurudiké című drámájában (Művész Színház), Csehov Három nővérének Irinája (Madách Színház), Ibsen Nórája (Madách Színház) vagy Winnie alakja Samuel Beckett Ó azok a szép napok című darabjában (Madách Színház). Kiemelkedő alakítást nyújtott olyan nagymamaszerepekben, mint  Estella Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című darabjában (Bartók Terem) vagy Auguszta néni karaktere Graham Green  – Giles Havergal: Utazások nénikémmel című színdarabjában. Jelentős színészi teljesítményként tartjuk számon az olyan, idősebb női karakterek megformálását, mint A nő Arbuzov Kései találkozásában vagy Giza alakja Örkény István Macskajáték című drámájában. 

Tamási Áron: Énekes madár / Új Thália Színház, Wellesz Ella, 1936, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Egri István (Kömény Móka) és Tolnay Klári (Gondos Magdó)

Csathó Kálmán: Az én lányom nem olyan / Vígszínház, 1936, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Vajda Lászlóval és Sitkey Irénnel a Vígszínházban

Alfred Gehri: Hatodik emelet / Pesti Színház (Vígszínház), Wellesz Ella, 1938, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Tolnay Klári (Edwige) és Básti Lajos

Jacques Deval: A francia szobalány / Vígszínház, készítette: Wellesz Ella (1938)Hungarian Theatre Museum and Institute

"Itt van ez a Francia szobalány. Tele jobbnál jobb poénokkal, és addig alig jött be valami. Jób Dánielnek igaza van: a darabban sokkal több rejlik, és bennem sincs kevesebb. A szükségeset,
az éppen most fontosat kirázza belőlem. Ez a módszere. A múlt héten az ügyelőt rázta, gyötörte, mert szerinte a csirkecsipogás hamis volt a színfalak mögött. »Ki csinálja a csirkehangot?«

»Nem ki, hanem mi« – felelte önérzetesen az ügyelő, és felmutatott négy élő csirkét. Jób félvállról odavetetett: »Úgy látszik, a színpad a valódi helyett jobban kedveli az
igazit(…)«

Jób pszichológiai képessége rendkívüli volt, tudta, kit hogyan kell kezelni, hogy
kihozza belőle a maximumot. Engem szidni, rázni kellett."

Párkány László: Tolnay Klári – Egyes szám első személyben, Codex Print Kiadó, 1999. 68. o.

Francoise szerepében a kulisszák mögött. Mellette Ismeretlen

August Strindberg: Húsvét / Pesti Színház (Vígszínház), Wellesz Ella, 1938, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Perényi László (Elis) és Tolnay Klári (Kristin, Elis felesége)

Hunyady Sándor: Havasi napsütés / Vígszínház, Wellesz Ella, 1939, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Fifi szerepében Ajtay Andor (Dr. Vass) partnereként

George Bernard Shaw: Nem lehessen tudni / Vígszínház, Wellesz Ella, 1941, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Gloria szerepében Perényi László (Dr. Valentine) partnereként

Luigi Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt / Vígszínház, 1943, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Tolnay Klári (A mostohaleány) és Sitkey Irén (Madame Pace)

Herczeg Ferenc: Fecske és denevér / Pesti Színház (Vígszínház), 1943, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Hajdu Anci szerepében

Daphne Du Maurier: A Manderley-ház asszonya / Vígszínház, Wellesz Ella, 1943, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Az új asszony szerepében Bihari Józseffel (Ben)

Molnár Ferenc: A hattyú / Vígszínház, Kálmán Béla, 1945, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Somlay Artúr (Jácint atya) és Tolnay Klári (Alexandra)

Jean Anouilh: Euridiké / Művész Színház, készítette: Kálmán Béla (1945)Hungarian Theatre Museum and Institute

"Az Euridiké kirobbanóan nagy siker volt. Cs. Szabó László például ezt írta: »Darvas Iván
még teljesen nyers. Szűzi hitének és nem tudásának köszönheti, ha mégis fej fej mellett
lépést tart Tolnay Klári félelmetes tudású játékával, amely láthatólag őt is elragadja s
tanítja.«"

Párkány László: Tolnay Klári – Egyes szám első személyben, 129. o.

A fotón Darvas Iván (Orfeusz) és Tolnay Klári (Euridiké)

Jacques Deval: A francia szobalány / Medgyaszay Színpad, Wellesz Ella, 1945, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Tolnay Klári (Francoise) és Benkő Gyula (Eric)

John van Druten: Egy boldog vasárnap / Művész Színház, Kálmán Béla, 1947, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Sally szerepében Várkonyi Zoltánnal (Bill)

Zsolt Béla: Nemzeti drogéria / Vígszínház, Wellesz Ella, 1947, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Lici szerepében Benkő Gyulával (Gyula)

Lope de Vega: A kertész kutyája / Nemzeti Színház (1949)Hungarian Theatre Museum and Institute

"A kertész kutyáját játszottuk (emlékezetem szerint egyedül e Lope de Vega-vígjátékban szerepeltem együtt Gizivel). Bementem az öltözőjébe. Szerettem benyitni hozzá, amint festette magát. Az említett napon Gizi ült a tükör előtt, és bánatosan nézegette magát. Majd megszólalt.

– Hát most mondd, nem borzasztó? Nézz ide – az arcbőrét húzta-simította-gyűrte. – Rettenetes, hogy néz ki az ember ilyen korban. Pedig most tudnám csak igazán eljátszani Júliát.

Teljesen igaza volt. Vigasztalóan mondtam. – Te Gizi, nyugaton már mindenki megoperáltatja magát. Fölvarrják ezt a két ráncot, és tizenöt éves arcod lesz megint.

– Azt mondod?

– Persze, Gizikém. Menj ki Nyugatra, egy kis plasztikai műtét, és megint játszhatsz naivaszerepeket.

Belenézett a tükörbe, és olyan gyöngéden simított végig ráncain, mint egy anya a gyerekein.

– Te, hát ezekben benne van minden szerepem. Nem adom őket.

Gizi, mint sok minden másban, ebben is bölcs volt."

Párkány László: Tolnay Klári – Egyes szám első személyben, 191-192. o.

Gombaszögi Ella (Anarda), Bajor Gizi (Diána grófnő) és Tolnay Klári (Marcela)

Molnár Ferenc: Liliom / Pesti Színház (Vígszínház), Kálmán Béla, 1948, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Benkő Gyula (Liliom), Tolnay Klári (Julika) és Ruttkai Éva (Marika)

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij – Láng György: Két férfi az ágy alatt / Vígszínház, Ismeretlen, 1949, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Glafira Petrovna szerepében Szabó Sándor (Bobinyizin gróf) oldalán

Szigligeti Ede: Liliomfi / Madách Színház, Várkonyi László, 1950, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

A főszerepben Pécsi Sándor (Szellemfi), Ladányi Ferenc (Liliomfi) és Tolnay Klári (Mariska)

Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij: Farkasok és bárányok / Madách Színház, Várkonyi László, 1951, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Greguss Zoltán (Berkutov) és Tolnay Klári (Kupávina)

Lope de Vega: A hős falu / Madách Színház, Várkonyi László, 1952, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Laurencia szerepében, Ladányi Ferenccel (Frondoso)

William Shakespeare: Rómeó és Júlia / Madách Színház, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Tolnay Klári (Júlia) és Darvas Iván (Rómeó)

William Shakespeare: Rómeó és Júlia / Madách Színház, Várkonyi László / Magyar Fotó, 1953, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Tolnay Klári (Júlia) és Ladányi Ferenc (Rómeó)

Anton Pavlovics Csehov: Három nővér / Madách Színház, készítette: Ismeretlen (1954)Hungarian Theatre Museum and Institute

Dajka Margit (Mása), Tolnay Klári (Irina) és Kiss Manyi (Olga)

Henrik Ibsen: Nóra / Madách Színház Kamaraszínháza, Farkas Tamás, 1954, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

"A Nórát első házasságom emlékei is »éltették«, a Ráthonyi Ákos teremtette babaház: a villa, a szobalány, a szakácsnő, a sofőr, a színésznői bűbájkodás."

Párkány László: Tolnay Klári – Egyes szám első személyben, 174. o.

Nóra szerepében

Victor Hugo: Királyasszony lovagja / Madách Színház, Farkas Tamás / MTI, 1956, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Gábor Miklós (Ruy Blas) és Tolnay Klári (Neuburgi Mária, Spanyolország királynője)

Makszim Gorkij: Éjjeli menedékhely / Madách Színház, készítette: MTI (1956)Hungarian Theatre Museum and Institute

Natasa szerepében Ujlaky Lászlóval (Vaszka Pepel)

George Bernard Shaw: Az ördög cimborája / Madách Színház, Bartal Ferenc, 1958, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Psota Irén (Eszter) és Tolnay Klári (Judith)

Thornton Wilder: Hosszú út / Madách Színház, Bartal Ferenc / Magyar Fotó, 1958, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Tolnay Klári (Antrobusné) és Timár József (Antrobus)

Hubay Miklós: Ők tudják mi a szerelem / Bartók Terem, Budapest, Ismeretlen, 1959, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Estella, a nagymama szerepében

Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert / Madách Színház, Bartal Ferenc / MTI, 1960, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Pécsi Sándor (Gajev), Tolnay Klári (Ljubov Andrejevna) és Basilides Zoltán (Lopahin)

Arthur Miller: Pillantás a hídról / Madách Színház, 1960, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Beatrice szerepében Pécsi Sándor (Eddie Carbone) partnereként

John Boynton Priestley: Veszélyes forduló / Madách Kamaraszínház, Keleti Éva / MTI, 1960, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Váradi Hédi (Freda), Márkus László (Charles Trevor Stanton) és Tolnay Klári (Olwen Peel)

Erich Maria Remarque: Az utolsó állomás / Madách Kamaraszínház, készítette: Bartal Ferenc / MTI (1962)Hungarian Theatre Museum and Institute

"Barátok és küzdőtársak voltunk, ha összeszámolom közös éveinket a Madáchban, több mint húsz évre kaptam őt ajándékba." Tolnay Klári Gábor Miklósról

Párkány László: Tolnay Klári – Egyes szám első személyben, 211. o.

Miroslav Krleža: Agónia / Madách Kamaraszínház, Keleti Éva / MTI, 1964, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Bessenyei Ferenc (Nemes Krizovec Iván dr.) partnereként Laura szerepében

William Shakespeare: Hamlet, dán királyfi / Madách Színház, Keleti Éva / MTI, 1964, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Gertrud királyné szerepében Bessenyei Ferenccel (Claudius)

Makszim Gorkij: Kispolgárok / Madách Színház, Keleti Éva / MTI, 1964, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Tolnay Klári (Jeléna, börtönőr özvegye) és Mensáros László (Pjotr, volt diák)

Tabi László: Most majd elválik / Madách Színház, Tormai Andor / MTI, 1964, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Márta szerepében

Németh László: Mathiász panzió / Madách Kamaraszínház, Keleti Éva / MTI, 1965, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Voith Ági /f.h./ (Etelka), Tolnay Klári (Gróti Ágnes), Domján Edit (Hanna), Vass Éva (Irén) és Káldi Nóra /f.h./ (Eszti)

Ivan Szergejevics Turgenyev: Egy hónap falun / Madách Színház, 1966, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Huszti Péter (Beljajev, egyetemista), Tolnay Klári (Natalja, Iszlajev felesége) és Mensáros László (Rakityin)

Thornton Wilder: A mi kis városunk / Madách Színház, Keleti Éva / MTI, 1967, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Tolnay Klári (Julia) és Pap Éva (Emily Webb)

Giulio Scarnicci – Enzo Tarabusi: Kaviár és lencse / Madách Színház, Keleti Éva / MTI, 1967, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Tolnay Klári (Valeria, Leonida párja) és Pécsi Sándor (Leonida Papagatto)

Edward Albee: Nem félünk a farkastól / Madách Kamaraszínház, Ismeretlen, 1967, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Martha szerepében

Illyés Gyula: Kegyenc / Madách Színház, Keleti Éva / MTI, 1968, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Gábor Miklós (Valentinianus császár), Mensáros László (Maximus) és Tolnay Klári (Julia, Maximus felesége)

Hubay Miklós: Néró játszik – A fenevad hét komédiája / Madách Kamaraszínház, 1968, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Agrippina szerepében, Márkus László (Néró) partnereként

George Bernard Shaw: Sosem lehet tudni / Madách Színház, Keleti Éva / MTI, 1970, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Piros Ildikó (Gloria, Clandonné gyermeke) és Tolnay Klári (Clandonné)

Samuel Beckett: Ó azok a szép napok / Madách Színház – Stúdió Színpad, Keleti Éva / MTI, 1971, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Winnie szerepében

Anton Pavlovics Csehov: Sirály / Madách Színház, készítette: Keleti Éva / MTI (1972)Hungarian Theatre Museum and Institute

"Jó lélekkel említem Huszti Pétert. Vele sokat dolgoztam együtt. Kedveltem módszerét, tapintatát, de mindenekelőtt azt, hogy tisztelte a színészt, elvégre maga is színész volt elsősorban. Azt hiszem, nemcsak az ötletes szerzőnek, hanem Husztinak is köszönhető, hogy öregasszony szerepeimben olyan életszerűen fiatalos lehettem."

Párkány László: Tolnay Klári – Egyes szám első személyben, 239. o.

Tolnay Klári (Arkagyina) és Huszti Péter (Trepljov)

Molnár Ferenc: A hattyú / Madách Színház, Keleti Éva / MTI, 1972, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Pécsi Sándor (Jácint, Beatrix bátyja) és Tolnay Klári (Beatrix, özvegy királyné)

Gyárfás Miklós: Beatrix / Madách Kamaraszínház, Keleti Éva / MTI, 1973, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Illeiné szerepében Balázs Samuval (Zalonta Ede)

George Bernard Shaw: Warrenné mestersége / Madách Színház, Benkő Imre / MTI, 1976, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Káldi Nóra (Vivie, Warrenné lánya) és Tolnay Klári (Warrenné)

Alekszej Nyikolajevics Arbuzov: Kései találkozás / Madách Színház, készítette: Horvát Éva / MTI (1977)Hungarian Theatre Museum and Institute

"A Kései találkozás után kitört a nagy siker. Váratlan volt az ünneplés, mert Arbuzov kétszemélyes darabjában sem az igazgatóság, de lelke mélyén még a rendező sem bízott. Azt gondolták: itt van ez a két öregedő színész, lecsillapítjuk őket, s a drámával boldoguljanak, ahogy tudnak."

Párkány László: Tolnay Klári – Egyes szám első személyben, 164. o.

Mensáros László (A férfi) és Tolnay Klári (A nő)

Jerome Kilty: Kedves hazug / Miniatűr Színház - Nosztalgia Kávéház (Szentendre), Fényes Tamás / MTI, 1981, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Mensáros László (G. B. Shaw) és Tolnay Klári (Mrs. Campbell)

Örkény István: Macskajáték / Játékszín, Budapest, Ikládi László, 1985, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Giza szerepében Psota Irénnel (Orbánné)

Andrew Bergman: Társasjáték New Yorkban / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, Varró Géza, 1989, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Sophie szerepében

Graham Green – Giles Havergal: Utazások nénikémmel / Madách Kamara, Kanyó Béla, © Tolnay Klári Emlékház, 1993, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Auguszta néni szerepében

Graham Green – Giles Havergal: Utazások nénikémmel / Madách Kamara, Kanyó Béla, © Tolnay Klári Emlékház, 1993, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Auguszta néni szerepében

Marshall Karp: Örömszülők / Madách Kamara, Kiss Gábor Zoltán, 1997, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Mildred Sloan szerepében

Tennessee Williams: A vágy villamosa / Madách Színház, készítette: Bartal Ferenc / MTI (1962)Hungarian Theatre Museum and Institute

Blanche szerepében / Tennessee Williams: A vágy villamosa

"Azt a lágy, hülye Blanche-ot csak én játszhattam el úgy, amilyen lehetett. Mint mondottam,ehhez a Blanche-hoz sokáig kell élni a pályán. Megnéztem Vivien Leigh-t Londonban. Kemény és hiszteroid volt, nem tudta hitelessé tenni a figurát. Ebben az időben egy angol kritikus elemezte a játékomat, a megállapítások, a jelzők tőle származnak. Blanche tehát idegőrlő hetek után tisztázódott csak bennem." Párkány László: Tolnay Klári - egyes szám első személyben, 175. o.

Tennessee Williams: A vágy villamosa / Madách Színház, Bartal Ferenc / MTI, 1962, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

"Édes, egyetlen, gyönyörűséges, »méhen kívüli kényszeregyességem«, akár hiszed, akár nem, tegnap láttam A vágy villamosát. Nem nagyon hittem, hogy a nyugdíjasok súlytalansági állapotában lebegve, valaha ilyen élményben még részem lehet. De az élet, mint tudjuk, kifürkészhetetlen. Kicsit kótyagosan távoztam, egy idegen nőbe belemarkoltam, mert azt hittem, a nővérem; egy magánautó ajtaját nyitogattam gyanús megbotránkozást keltve, mivel azt hittem, taxi. Magyar időszámítás szerint nyolcvan percet aludtam – a csodálatos együttes különböző maszkjaiban kóvályogtam! -, és most olyan fáradt vagyok e szikes vasárnap délelőttön, mint egy légy ősszel vagy napnyugtakor." Somló István levele Tolnay Klárihoz, In.: Párkány László: Tolnay Klári – Egyes szám első személyben, 175-176. o.

Tolnay Klári (Blanche du Bois) és Pécsi Sándor (Mitch)

Tennessee Williams: A vágy villamosa / Madách Színház, Bartal Ferenc / MTI, 1962, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Tennessee Williams: A vágy villamosa / Madách Színház, készítette: Bartal Ferenc / MTI (1962)Hungarian Theatre Museum and Institute

"Tennessee Williams Blanche-a életem legcsodálatosabb szerepe volt. Hosszan tartó ünnep, amely idő alatt negyvenfokos lázban égtem. Annyira átéltem a próbák folyamán Blanche
fokozatos idegösszeomlását, hogy lassan félni kezdtem önmagamtól."

Párkány László: Tolnay Klári – Egyes szám első személyben, 171-172. o.

Tolnay Klári (Blanche du Bois) és Vass Éva (Stella)

Tennessee Williams: A vágy villamosa / Madách Színház, Bartal Ferenc / MTI, 1962, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Tennessee Williams: A vágy villamosa / Madách Színház, Ismeretlen, 1962, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Tolnay Klári öltözőjében, készítette: Wellesz Ella (1937)Hungarian Theatre Museum and Institute

Díva a kulisszák mögött

Ismeretlen szerepben, Wellesz Ella, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Várady Györgyivel és Szombathelyi Blankával, Wellesz Ella, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Színészkarnevál az Angolparkban, Wellesz Ella, 1949, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Harsányi Zsolttal és Hegedűs Tiborral, Ismeretlen, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Lányával, Zsuzsannával, Inkey Tibor, 1940, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Somló Istvánnal és Benkő Gyulával - vígszínházi bérletet hirdető képeslapHungarian Theatre Museum and Institute

"1948-ban, még be sem zárta az évadot a Vígszínház, Révai József (akkor – ha jól emlékszem – népművelési miniszteri minőségben) Somló István és Benkő Gyula társaságában, magához hívatott. Nem kérdezett semmit, éppen hogy csak leültünk, máris a tárgyra tért.
– Maguk hárman – az évad befejeztével – átveszik a Vígszínház vezetését. Egymás közt
beosztják, kinek mi a reszortja. A választás azért esett hármójukra, mert magukat ismeri és szereti a Vígszínház régi közönsége. A haladó értelmiséget be kell csalogatni a színházba. A
darabok kiválasztását magukra bízom, játszhatnak külföldi színműveket is. Ügyeljenek a színvonalra, meg a kor kívánalmaira." / Párkány László: Tolnay Klári – Egyes szám első személyben, 144. o.

A vígszínházi bérletet népszerűsítő képeslap hátoldalaHungarian Theatre Museum and Institute

"A megbízást vállaltuk. Somló Pista volt a dramaturg, a darabok beszerzője. Széles ismertsége révén angol és francia darabok érkeztek rövidesen a színházhoz. Benkő Gyuszi a színészek szerződtetésével foglalkozott elsősorban. Én voltam a dada, nekem kellett a színészek közötti zűröket elintézni, a háborgókat lecsillapítani. (Igazgatóságom alatt természetesen nem játszottam a színházunkban, hanem Várkonyi Zoltán Művész Színházában
vendégszerepeltem.)" / Párkány László: Tolnay Klári – Egyes szám első személyben, 145. o.

Vígszínházi társulati ülés a Rádius Moziban, Wellesz Ella, 1948, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Somló István, Tolnay Klári és Benkő Gyula átveszik a Vígszínház vezetését

Rátkai Márton társaságában, Ismeretlen, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Otthonában, Bojár Sándor, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Kelemen Évával és Ráday Imrével – Agitálás békekölcsönért, Ismeretlen, 1951, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
A Kossuth-díj átadóján, Magyar Fotó, 1952, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Portré, Inkey Tibor, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Portré, Inkey Tibor, 1980, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
A 80. születésnapjára rendezett ünnepségen, Kállai Ferenc és Haumann Péter társaságában, Ilovszky Béla, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ
Tolnay Klári a Csillagok falán, Ismeretlen, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Díva, Színész, Nő – Lukács Margit, Mészáros Ági, Tolnay Klári 100 / Enteriőr, készítette: Berze Zsófia (2014)Hungarian Theatre Museum and Institute

Díva, Színész, Nő – A kiállítás 

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet – Bajor Gizi Színészmúzeum / 2014. március 22. – 2014. augusztus 31. 

Díva, Színész, Nő – Lukács Margit, Mészáros Ági, Tolnay Klári 100 / Enteriőr, Berze Zsófia, 2014, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Enteriőr – Portrésorozat Mészáros Ágiról

Díva, Színész, Nő – Lukács Margit, Mészáros Ági, Tolnay Klári 100 / Enteriőr, Berze Zsófia, 2014, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Enteriőr – Tolnay Klári színházi pályaképe

Díva, Színész, Nő – Lukács Margit, Mészáros Ági, Tolnay Klári 100 / Enteriőr, Berze Zsófia, 2014, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Enteriőr – Tolnay Klári színházi pályaképe

Díva, Színész, Nő – Lukács Margit, Mészáros Ági, Tolnay Klári 100 / Enteriőr, Berze Zsófia, 2014, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Enteriőr – Mészáros Ági színházi pályafutása

Díva, Színész, Nő – Lukács Margit, Mészáros Ági, Tolnay Klári 100 / Enteriőr, Berze Zsófia, 2014, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Enteriőr – Részlet

Díva, Színész, Nő – Lukács Margit, Mészáros Ági, Tolnay Klári 100 / Enteriőr, Berze Zsófia, 2014, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Enteriőr – Lukács Margit portréja

Díva, Színész, Nő – Lukács Margit, Mészáros Ági, Tolnay Klári 100 / Enteriőr, Berze Zsófia, 2014, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Enteriőr – Tolnay Klári színházi pályaképe

Díva, Színész, Nő – Lukács Margit, Mészáros Ági, Tolnay Klári 100 / Enteriőr, Berze Zsófia, 2014, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Mészáros Ági portréi – Enteriőr

Díva, Színész, Nő – Lukács Margit, Mészáros Ági, Tolnay Klári 100 / Enteriőr, Berze Zsófia, 2014, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Enteriőr – Lukács Margit színházi pályaképe

Díva, Színész, Nő – Lukács Margit, Mészáros Ági, Tolnay Klári 100 / Enteriőr, Berze Zsófia, 2014, A(z) Hungarian Theatre Museum and Institute gyűjteményéből
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ

Tolnay Klári, Blanche szerepében – Enteriőr

Közreműködők: történet

Készítők

A Díva, Színész, Nő – Lukács Margit, Mészáros Ági, Tolnay Klári 100 című időszaki kiállítás 2014 márciusa és augusztusa között volt megtekinthető az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet – Bajor Gizi Színészmúzeumában.

A kiállítás kurátorai Lakatosné Ircsik Teréz és Szebényi Ágnes voltak.

A virtuális kiállítást az időszaki kiállítás alapján Hadi Barbara készítette.

A fejezetnyitó szövegek elkészítéséhez nyújtott segítségéért köszönet illeti Szalai Mirtillt, aki a 2019/2020-as tanév tavaszi félévében az PIM – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyakornoka volt.

A képek a PIM – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményében találhatók, az ettől eltérő forrásokat és lelőhelyeket minden esetben jelöltük.

Az enteriőrfotókat Berze Zsófia készítette.

A borítókép Wellesz Ella (Lukács Margit) és Inkey Tibor (Mészáros Ági) portréinak felhasználásával készült. Tolnay Klári portréját a Tolnay Klári Emlékház jóváhagyásával közöljük.

Közreműködők: az összes médiatartalom
A kiemelt történet egyes esetekben független harmadik féltől származhat, mely nem feltétlenül tükrözi az alábbiakban felsorolt, a tartalmat szolgáltató intézmények véleményét.