A tragikomika

Schütz Ila (1944-2002)

Read

Flóra szerepében a Házasság szabadnappal című vígjátékban (1984) by Markovics FerencHungarian Theatre Museum and Institute

Schütz Ila (1944-2002)

Schütz Ila (Schütz Ilona) magyar színművész, Jászai Mari-díjas és érdemes művész. Budapesten született 1944. január 5-én, Schütz Mihály és Galgóczi Erzsébet középső gyermekeként. Pályáját amatőr színészként kezdte: játszott az Óbudai József Attila Irodalmi Színpadon, a BME Irodalmi Színpadán és az Universitas Együttesben az Egyetemi Színpadon, mindeközben elvégezte a MAFILM Filmszínészképző Stúdióját is. Többszöri kísérlet után, 1965-ben nyert felvételt a Színház-és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1969-ben szerezte meg színművész diplomáját Szinetár Miklós osztályában.  Ezután a Mikroszkóp Színpadhoz, majd 1970-ben az Ádám Ottó vezette Madách Színházhoz szerződött. Utóbbinak huszonkét éven át, 1992-ig volt társulati tagja. 1992-ben a rövid ideig fennálló Arizona Színház társulatában lépett fel, majd 1993-tól haláláig, 2002-ig a József Attila Színházban játszott. Többször láthatta őt vendégként a közönség a Radnóti Színház színpadán. Több mint negyven éven át tartó színházi pályafutása mellett számos filmben és tévéjátékban szerepelt, mindemellett kabaréjelenetek, bohózatok népszerű szereplője volt. 2002-ben, 58 éves korában tragikus körülmények között hunyt el Budapesten.

Alekszandr Szergejevics Gribojedov: Az ész bajjal jár / Madách Kamara (1970) by IsmeretlenHungarian Theatre Museum and Institute

A tragikomika: előszó egy színészportré megrajzolásához

Schütz Ilát színészi pályafutása során többféle műfajban és szereptípusban is láthatta a közönség, a legtöbbek emlékezetében mégis „született”, karakteres, színes és árnyalt színészi eszköztárat működtető komikaként él. Schütz Ila maga is tisztában volt komikai adottságaival, de azzal együtt, hogy a vígjátéki karaktereken túl szívesen játszott volna többször is másféle szerepekben – amelyekben tudna másmilyen, „csendes” is lenni –, legkedvesebb műfajaként több helyen is a tragikomédiát jelölte meg.

A tragikomédia mindazonáltal nemcsak a műfajt, hanem azt a karakterbeli sajátosságot is jelölte, amely Schütz Ila mind komikai, mind más, drámai alakításainak árnyalataiban gyakran érzékelhető volt. Leginkább attitűdre utalt, amely a megformált karakter habitusára, hangulatára, megjelenésére, mimikájára, hangjátékára, tehát egy adott szituációban való teljes működésére befolyással bírt. Ez az attitűd – „a tragikomika" attitűdje – pedig az ellentétek játékosáé. Azé, aki határhelyzetekben mozog otthonosan, aki az adott szituáció vagy karakter mélyén rejlő ellentmondásokat villantja fel, és aki a legkülönfélébb módokon enged ezáltal bepillantást a tragikum komikus árnyalatába vagy a komikum tragikus mozzanatába. A tragikai és komikai elemek sokféle módon keveredhetnek, ám lényeges, hogy csak együtt, a közöttük létrejött feszültségben működnek harmonikusan. Amíg a tragikus pátosz kényelmetlen, úgy a tisztán komikusi szerepkör és póz egy idő után szintén súlyos teherré válik. 

Szigligeti Ede: Liliomfi / Madách Kamara (1991) by Sárközi MariannaHungarian Theatre Museum and Institute

E „tragikomikai" attitűd Schütz Ila életbeli mozzanataiban is tetten érhető volt: „A színjátéknak köszönhetem az életem. (...) Ebben a szakmában megengedik, hogy olyan szeszélyes és olyan bohókás legyek, amilyen vagyok. És olyan ellentmondásos." (...) „Rájöttem, hogy nem igazán tudok én játszani. Ahogy Dajka Margit mondta, nem vagyok én színész, hanem bizonyos szituációkban élek." (...) „A szerep passzolódik előbb-utóbb Schütz Ilához. (...) De még mindig nem tudom, hogy tulajdonképpen ki az a Schütz Ila.” (Állókép / Prokopp Dóra interjúja) Az egyéni életút mozzanatai és a megformált szerepek Schütz Ila pályája során tehát kölcsönösen alakították egymást; az életút ezáltal sokszor a pályakép látható dramaturgiájával szorosan összekapcsolódva válik csak számunkra is hozzáférhetővé. Így nyernek értelmet a következő, Schütz Ila halálakor megjelent sorok is: „életét elmesélni pedig nem lehet. Mert nem tudunk róla igazán semmit. Az egyik legrejtélyesebb komika ő.” (Csejk Miklós) A tragikomika kifejezést eredetileg Molnár Gál Péter alkotta meg Dajka Margit színészi karakterének megragadására. A kiállításban megjelenő párhuzamok Schütz Ila pályájára és portréjára vonatkozóan – úgy mint élet és szerep egymásra hatása a tragikomika attitűdjén és karakterén keresztül – jóllehet forrásukban, tartalmaikban és következményeikben mások, óhatatlanul is Molnár Gál Péter ebbéli meglátásaira rímelnek.

Szép Ernő: Vőlegény / Madách Kamara, Ismeretlen fényképész, 1973, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

„Kornélt annyira szeretem, hogy nem akarom vele szemben a saját egyéniségemet érvényesíteni."

Schütz Ila: „Szeretem, ha szeretnek" (Művészeti díjasok/Sas György riportja), Film Színház Muzsika, 1974/15.

Kornél szerepében

Anton Pavlovics Csehov: Sirály / Madách Színház, Keleti Éva / MTI, 1972, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

"A Sirály fájdalmas érzésekkel teli, zaklató hangulatát lassan szívom fel magamba, mert ebből egy színésznek hosszú időre kell tartalékolnia magában, hogy legyen ereje mindig az emberi humorhoz is."

Sas György: Madárka szállott a karácsonyfára. Ida és Rozi randevúja In.: Film Színház Muzsika, 1971/51. 6. o.

Mása szerepében

Tom Topor: A bolond / Madách Színház, Ilovszky Béla, 1984, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

„(...) a próbák alatt úgy éreztem, hogy kicsit »átverem« a nézőket ... Normális vagyok, ennek a hivatalos kinyilatkoztatásáért fellebbezek, közben pedig úgy viselkedem, mintha mégse lennék beszámítható. De hát a darab így van meg­írva."

Kenedi Lia: A másként bolond lány, In.: Képes Újság, 1984/13.

Claudia Faith Draper szerepében

Molnár Ferenc: Olympia / József Attila Színház, Ilovszky Béla, 1994, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

„Magyarázzam, hogy a dráma és a groteszk, a sírás és a nevetés édestestvérek? Nem teszem. (...) Persze azt is tudom, hogy az emberek manapság nehezen ülnek be egy igazi drámára. Valószínűleg azért, mert ez a kor egyszerűen tragikomikus, s én egyáltalán nem bánom, hogy nekem specialitásom a tragikomédia."

V. Kulcsár Ildikó: Manó néni, In.: Magyar Nők Lapja, 1995. március 29.

Eugénia szerepében

A Föld utca Óbudán a negyvenes években by Ismeretlen / Forrás: FSZEK Budapest GyűjteményHungarian Theatre Museum and Institute

Gyermek- és ifjúkor Óbudán

Schütz Ila gyermek-és ifjúkorát Óbudán töltötte, ahol a Föld utcai családi házra Sas Györgynek adott életút-interjújában mint az „ő álombéli Édenkertjére" emlékezett vissza. Óbuda a pálya későbbi pontjáról visszatekintve egyúttal a színészethez vezető első lépések színterét is jelentette. Ilyenek az iskolai szavalóversenyek, valamint a Martos Flóra Leánygimnázium színjátszó csoportja. Az egyik iskolai előadás Schütz Ila életút-narratívájában kiemelkedő jelentőséggel bírt, Heltai Jenő Szépek szépe című darabjának zenés iskolai előadásában ugyanis főszerepet kapott: ekkor figyelt fel rá Keleti István, aki a „profi amatőr" színjátszás felé vezető úton indította el. 

A Martos Flóra Gimnázium egy a ballagóknak ajándékozott felvételen, Ismeretlen fényképész felvétele / Magántulajdon, 1971, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Karikatúra Heltai Jenőről, Ismeretlen / OSZMI - Képzőművészeti Gyűjtemény, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Heltai Jenő: Szépek szépe - Könyborító, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Az Óbudai Gázgyár Kultúrháza a nyolcvanas években, ©Antal István / A szerző tulajdona, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

„Nem tudom, hogyan festhettem a Szépek szépében, no nem mint kis Hamupipőke, hanem mint tündöklő hercegnő, borzalmasan szőke és dúlt parókámban, de Keleti szeme megláthatta bennem a lassan cseperedő, ám szerepfeladatában máris száz százalékosan hívő színészt." (Schütz Ila, 1989)

Az Egyetemi Színpad a nézőtérrel by Ismeretlen fényképész / Forrás: ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, Egyetemi Levéltár, ltsz.: 2008.176.2Hungarian Theatre Museum and Institute

A professzionális amatőr: Az irodalmi színpadoktól a színművészeti diplomáig

Schütz Ila 1959-ben csatlakozott a Keleti István vezette Óbudai József Attila Irodalmi Színpadhoz, majd szintén Keleti hívására lett a BME Irodalmi Színpad – a későbbi Szkéné – színjátszó csoportjának tagja. Az érettségi utáni első színművészeti felvételijére hasonlóképpen Keleti István készítette fel, ahová azonban csak később, többszöri próbálkozás után nyert felvételt. Amatőr színjátszó tevékenységét ennek ellenére nem hagyta abba. Civil munkái mellett a BME Irodalmi Színpad csoportjának tagja maradt 1963-ig, mindeközben rövid ideig fellépett a KISZ Központi Művészegyüttesében, a népművelő céllal szervezett, irodalmi műsorokat bemutató Egressy Klubban – Galgóczi Ilona néven –, valamint rövid ideig részt vett a Népművelési Intézet színjátszó-rendező képzésében is. 1964-ben csatlakozott az Universitas Együtteshez az Egyetemi Színpadon. Eközben elvégezte a MAFILM Filmjáték Stúdiójának színészképzőjét, majd nem sokkal később Kőváry Katalin főiskolai vizsgarendezésében szerepelt az Ódry Színpadon. Végül 1965-ben nyert felvételt az Színház- és Filmművészeti Főiskolára.

Az amatőr színpadokon és színjátszó csoportokban eltöltött évek azonban nem tűntek el nyomtalanul. Schütz Ila profi és tapasztalt amatőrként kezdte meg tanulmányait a Főiskolán, az amatőr műkedvelő mozgalmak sokféle terepén és korántsem egységes törekvései között szocializálódva. Mindezekben a csoportot és a produkciót működtető sajátos „közösség-élmény", a „csapatban” való színjáték és persze Keleti István művészetpedagógiája volt az, ami a színházi működéssel kapcsolatos szemléletét megalapozta.

Keleti István portréja by Ismeretlen fényképész felvétele / Forrás: Keleti István Alapfokú Művészeti Iskola és Művészeti SzakgimnáziumHungarian Theatre Museum and Institute

Keleti István (1927–1994) népművelő, pedagógus, színházi rendező és színházigazgató. Többek között az óbudai, az angyalföldi irodalmi színpadok, a Szkéné, valamint a Pinceszínház műhelyeinek létrehozója és vezetője, később az Arany János Színház igazgatója.

Keleti István a magyarországi amatőr színjátszó mozgalom egyik legfontosabb szellemi motorja volt, aki országos színjátszó találkozók és versmondó versenyek szervezőjeként és zsűritagjaként számos, később hivatásos színházi alkotó felfedezőjévé és szellemi támogatójává is vált.

Halála után tanítványai és közelebbi kollégái emlékkötetet állítottak össze tiszteletére. A visszaemlékezésekben gyakran előkerül Keleti klasszikus műveltség-eszménye és ízlésvilága, valamint az egyén és a közösség kapcsolatának, a közösségi élet és az egyéniség viszonyának döntő jelentőségű kérdései. Ezek a kérdések a színjátszásba, mint önismereti és önművelő tevékenység gyakorlatába épülnek egyfelől, a színházi folyamatban megvalósítandó közösségélmény törekvéséhez illeszkednek másfelől.

Böszörményi László Keleti István pedagógiájáról írott esszéjében úgy fogalmazott, hogy Keleti „színészetet oktatott, és a színészeten keresztül önismeretet. Pontosabban: a színészetet úgy fogta fel, mint az önismeret iskolájának egy bizonyos szintjét és színterét." / Böszörményi László: Keleti István pedagógiájáról In.: A színház csak ürügy. Keleti István utolsó ajándéka, Irodalom Kft – Journal Art alapítvány, 1996. 206. o.

A Frankel Leó Művelődési Otthon Óbudán, az átalakítás előtt, már a nyolcvanas években, ©Antal István / A szerző tulajdona, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

„Keleti István külön fejezetet érdemelne az életrajzomban. Ő alapozta meg a versek s általában az irodalom iránti igényeimet, ő volt az én első »mérföldkövem«, az első atyai tanítómesterem, mint oly sokunknak a szakmában. Ő vitt be engem az iskolai színjátszás gyermeteg igénytelenségéből a »profi amatőrizmusba«." (Schütz Ila, 1989)

Képes riport a Keleti István vezette Óbudai József Attila Irodalmi Színpadról, Népművelés / Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár (ADT), 1961, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Képes riport a Keleti István vezette Óbudai József Attila Irodalmi Színpadról II. (1961) by Népművelés / Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár (ADT)Hungarian Theatre Museum and Institute

A Budapesti Műszaki Egyetem központi épületének udvara a hatvanas évek elején, Fortepan / Bauer Sándor, 1963, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

A BME Irodalmi Színpad bemutatkozása Keleti Istvánnal A Jövő Mérnöke című lapban (1962) by A Jövő Mérnöke, 1962/39. / Forrás: Arcanum Digitális TudománytárHungarian Theatre Museum and Institute

„(...) abban a műegyetemi truppban éreztem először, hogy tartozom valahová. Ez az én otthonom. Ezek a hívő-hitetlen srácok és lányok. Őszintén mondom, az összetartozásnak ezt a melegét, biztos tudatát azóta sem éltem át." (Schütz Ila, 1989)

„Gyerekkorunkban Bánkon nagyon sokszor csináltunk színházat, olyat, amely csak abban a közegben volt értelmes. (...) Az igazi kultikus színház volt, amelynek lényege, hogy racionális ésszel meg nem magyarázható módon létrejött emberi közösség. Ez az egyetlen lényeges kritériuma a kultikus színháznak. Ez Bánkon is, Keletinél is gyakran megszületett. Létrejött az, hogy együtt voltunk, szeretetben. Aki ezt egyszer tapasztalta, az egész életében ezt keresi."

Tarnói Gizella interjúja Böszörményi Lászlóval In.: A színház csak ürügy. Keleti István utolsó ajándéka, Irodalom Kft – Journal Art alapítvány, 1996. 161. o.

A szép szó fegyverével / A BME Irodalmi Színpadáról (1963) by A Jövő Mérnöke / Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár (ADT)Hungarian Theatre Museum and Institute

„A következő években aztán adtál aranyérmeket, s a szentjánosbogaras estéken boldogan ültünk a lábaidnál – azt valahogy mindig szeretted! ...

... Elhoztad nekünk Schütz Ilát, aki úgy mondta az Óda a nyugati szélhez című Shelley-verset, hogy sűrű lett a levegő."

Gabnai Katalin: Emlékképek In: A színház csak ürügy. Keleti István utolsó ajándéka, Irodalom Kft – Journal Art alapítvány, 1996. 70. o.

Az Egyetemi Színpad '65/'66-os évadának műsorfüzete az Universitas előadásainak plakátjával, ELTE / Forrás: OSZMI, 1965, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

„Megnéztek, meghallgattak, felvettek. Mezei Éva már ismert a Népművelési Intézet iskolájából. Elsőnek egy általa rendezett irodalmi műsorban szavaltam és mondtam részletet Sagan Jó reggelt, Búbánat!-ából. Aztán megkaptam az Oreszteiában a Dajka szerepét. Ruszt József rendezte (...) Ruszt már-már cinizmusba hajló bölcsességébe annyi derű és kedvesség keveredett, hogy egyszerűen lenyűgözött." (Schütz Ila, 1989)

Aiszkhülosz: Oreszteia / Az Universitas együttes előadása az Egyetemi Színpadon - Műsorfüzet, 1964-12-12, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Aiszkhülosz: Oreszteia / Az Universitas együttes előadása az Egyetemi Színpadon - Műsorfüzet (1964-12-12)Hungarian Theatre Museum and Institute

Az Egyetemi Színpad a Pesti Barnabás utcában (1960) by Ismeretlen fényképész / Forrás: ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, Egyetemi Levéltár, ltsz.: 2008.176.1Hungarian Theatre Museum and Institute

„Este véget ér egy nagyon szép és nehéz munka: második találkozásom a görög drámairodalommal. Nagyon boldog vagyok, hogy valóban sikerült elképzeléseimben mindent pontosan és precízen kialakítani, és a gyerekek az ő szintjükön valóban töretlenül meg is valósítják ezt az elképzelést." / 1964. december 12.

Részlet Ruszt József naplóbejegyzéséből / Ruszt József: Napló 1969-1969 – Rekviem, (Szerk.: Nánay István, Tucsni András, Forgách András), Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg, 2011., 81. o.

„Ruszt József rendezése nem egy hajdanvolt játékstílus rekonstruálására törekedett. Az Agamemnónban és az Áldozatvivőkben a rendező a realista színjátszás eszközeivel közelített a görög mítosz emberi konfliktusainak ábrázolásához, míg az Eumeniszekben a régi és az új eszméket képviselő istenek konfliktusát egy emeltebb, stilizáltabb formában jelenítette meg, nem idegenkedve az iróniától sem."

Nánay István: Profán szentély. Színpad a kápolnában, Alexandra Kiadó – ELTE Egyetemi Színpad Alapítvány, Budapest, 2007. 62. o.

Az Oreszteia előadásának egyik jelenete az Egyetemi Színpad műsorfüzetében, 1965, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

„Az Egyetemi Színpad Oresz­teia előadásán összeszokott együttes mozog és él közös éle­tet a görög kultúrával. (...) Sólyom Katalin Klütaimnésztrája kiforrott, lélektani­lag is átélt alakítás, s ugyan­csak kitűnő Fodor Tamás Oresztész, Csaplár Katalin Elektra és a szép orgánumú Kristóf Tibor Aigiszthosz sze­repében. Érett Kasszandrát hoz elénk Böhm Edit, s egyszerűen, minden póz nélkül mondja a Dajka szövegét Schütz Ilona."

Gábor István: Aiszkhülosz Oreszteiája az Egyetemi Színpadon, In.: Magyar Nemzet, 1964.december.22.

Jean Anouilh: Médeia / Felvétel az Egyetemi Színpad műsorfüzetéből, Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiadványa / Forrás: OSZMI, 1965, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

„A rendezés az emberben rejlő örök ellentmondás, a kettős útkeresés kü­lön életet élő megtestesítőinek fogja fel a hősöket. Ez az interpretálás is a drá­ma szelleme szerint való, és igen magas hőfokú drá­maélményt eredményezett. Amiben legfőbb része a tehetséges Schütz Ilonának, valamint Csaplár Katalinnak, Kristóf Tibornak, Kelemen Józsefnek és a többi fiatalnak volt. A drámát Somlyó György fordításában és bevezetőjével egy Horizont-műsor keretében láthattuk."

Lukácsy András: Amire oda kell figyelni... Dráma és kabaré az Egyetemi Színpadon In.: Film Színház Muzsika, 1965/13. 21. o.

Jean Anouilh: Médeia / Egyetemi Színpad, 1965. február 22. / A Horizont című műsor „francia számában" mutatták be. Schütz Ila (Schütz Ilona) a Dajka szerepében volt látható.

A darabot Somlyó György fordította, az előadást Mezei Éva rendezte

A Horizont az Egyetemi Színpad „élő folyóirata", szerkesztett kulturális műsora volt.

A képen Schütz Ila (Schütz Ilona) és Hajagos Árpád láthatók a Médeiában, az Egyetemi Színpad egy évvel későbbi, 1965/1966-os évadának műsorfüzetében

Jean Anouilh: Drámák – Borító, moly.hu, 1977, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Szinetár Miklós rendező a hatvanas években / Dóm tér, Szeged, Szabadtéri színpad (1964) by Fortepan / Szalay ZoltánHungarian Theatre Museum and Institute

„Mi a játékot, a gyerekkorit, a nemrég otthagyottat tanultuk tudatos, irányított, fegyelmezett mederbe terelni Szinetár Miklóstól."

(Schütz Ila, 1989)

Az 1965-1969-es évfolyamban végzett színészosztály tagjai: Antal Anetta, Balázsovits Lajos, Benedek Miklós, Benkő Péter, Gór Nagy Mária, Gyenge Mária, Jobba Gabriella, Korbuly Péter, Körtvélyessy Zsolt, Monori Lili, Pálos Zsuzsa, Schütz Ila, Vallai Péter

Alfred Jarry: Übü király, avagy a lengyelek / Ódry Színpad, 1968, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Schütz Ila III. f. h. Übü mama szerepében

Jelenetek Claude Magnier Mona Marie mosolya című darabjának előadásából / József Attila Színház (1968) by Film Színház Muzsika / Forrás. Arcanum Digitális Tudománytár (ADT)Hungarian Theatre Museum and Institute

Schütz Ila (f.h.) Laure, Carlier leánya szerepében

Szép Ernő: Azra / Ódry Színpad – Felvételek a Színház és Filmművészeti Főiskola vizsgaelőadásából, Ismeretlen fényképész - Film Színház Muzsika / Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár (ADT), 1969, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

A felvételen Pálos Zsuzsa IV. f.h. (Leila), Schütz Ila IV. f.h. (Khadija), Körtvélyessy Zsolt IV. f.h. (Arszlán), Verebes István III. f. h. (Szálim), valamint Bus Kati III. f.h. (Habab) és Balázsovits Lajos IV. f. h. (Mohamed)

Dario Fo: Az arkangyalok nem játszanak flippert / Főiskolai előadás az Ódry Színpadon, 1969-05-21, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Schütz Ila IV. f. h. Szőke szerepében

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig / Ódry Színpad (1969)Hungarian Theatre Museum and Institute

Légy jó mindhalálig / A Film Színház Muzsika összefoglalója az előadásról (1969) by Film Színház Muzsika / Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár (ADT)Hungarian Theatre Museum and Institute

„Általában ritkán adódik alkalma a kritikusnak arra, hogy színházi előadásról szólva felsőfokban fogalmazzon. És ilyenkor is jól teszi, ha óvatosan bánik a magasztaló jelzőkkel, hiszen legtöbbjük – a gyakori és méltatlan használatban – eléggé elértéktelenedett. A Színház- és Filmművészeti Főiskola növendékeinek vizsgaelőadását elemezve különösen hasznos az óvatosság, hiszen »félig kész« művészekről van szó, akik! pályájuk legkezdetén tartanak, jóformán semmi sem végleges bennük, így döntő ítélet aligha mondható róluk. ...

... Ennyi talán elég is a bizonyítvány-magyarázatból: a Légy jó mindhalálig egyike az idei színházi évad legjobb előadásainak."

Koltai Tamás: Légy jó mindhalálig / Magyar Ifjúság, 1969. március 7.

Küszöbön innen, küszöbön túl: Somos Ágnes írása a végzős művészeti hallgatók elhelyezkedéséről (1969) by Somos Ágnes / Fotó: Ágoston / Magyar Ifjúság and Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár (ADT)Hungarian Theatre Museum and Institute

„Előttünk a pálya" – Képes riport a frissen végzett színészosztályról (1969) by Film Színház Muzsika / Laczkovich László és ifj. Novotta Ferenc felvételeivel / Forrás: Arcanum Digitális TudománytárHungarian Theatre Museum and Institute

„Előttünk a pálya" – Képes riport a frissen végzett színészosztályról (1969) by Film Színház Muzsika / Laczkovich László és ifj. Novotta Ferenc felvételeivel / Forrás: Arcanum Digitális TudománytárHungarian Theatre Museum and Institute

A Madách Színház a hetvenes évek elején (1971) by Fortepan / Kotnyek AntalHungarian Theatre Museum and Institute

Több mint két évtized a Madách Színházban (1970-1992)

Schütz Ila 1969-ben a Főiskola elvégzése után a Komlós János vezette Mikroszkóp Színpad társulatához szerződött. A Mikroszkóp Színpad előadásai mellett azonban továbbra is szerepelt vendégként korábbi gyakornoki helyein, a József Attila Színházban és a Madách Színházban is. A Madách Színházba Ádám Ottó először Szomory Dezső Hermelin című darabjába hívta meg, majd Dolly szerepére szerződtette G. B. Shaw Sosem lehet tudni című színművének előadásába. Schütz Ila az 1970/71-es évadot már a Madách Színház társulati tagjaként kezdte meg, a színháznak egészen 1992-ig maradt tagja. A Madách Színházban eltöltött évtizedek alatt legtöbbször klasszikus és kortárs vígjátékokban, Csehov-darabokban, Shakespeare- és Moliere-előadásokban, valamint kortárs magyar szerzők műveiben szerepelt. Ádám Ottó, Szirtes Tamás, Lengyel György és Kerényi Imre rendezéseiben is láthatta a közönség.

Ádám Ottó rendező (1962) by Kotnyek AntalHungarian Theatre Museum and Institute

„Egység csakis úgy jön létre, ha mindenki a maga külön egyéniségét bontja ki" (Ádám Ottó)

Ádám Ottó rendező, a Színház és Filmművészeti Főiskola tanára, 1972 és 1989 között a Madách Színház művészeti vezetője és igazgatója. Igazgatósága évei alatt a Madách Színház művészeti programját és egyéni arculatát egyszerre árnyalták a századforduló polgári drámái, a klasszikus és 20. századi orosz, angol, német és francia drámairodalom, kiemelkedő módon a kortárs magyar drámaszerzők művei, valamint népszerűbb közönségdarabok is.

Ádám Ottót Nánay István nekrológjában „a szépség és a harmónia elkötelezettjének" nevezte, akinek művészi szemléletét az jellemezte, hogy több mint három évtizeden át változatlanul „hitt a rendben, a szépségben és a harmóniában. Hitt az írói szövegben, és hitt a színészben, s mindenekelőtt a művészet humanizmusában."

Ádám Ottó Schütz Ila számára az egyik legfontosabb alkotói találkozást jelentette. Amíg a főiskolai felvételiken eleinte ő sem szavazott számára bizalmat, addig a későbbiek során többek között olyan előadásokban dolgoztak együtt, mint a Schütz Ila pályájának első nagy lendületét adó Sosem lehet tudni című G. B. Shaw-bemutató, az Ádám számára fontos Csehov-rendezések vagy Háy Gyula Isten császár paraszt című darabjának színrevitele.

1. In.: Folyamaton kívül nincs továbblépés. Gách Marianne interjúja In.: Film Színház Muzsika, 1972/13.

2. Nánay István: A szépség és a harmónia elkötelezettje. Ádám Ottó (1928-2010) In.: Színház folyóirat, 2010/7. 20. o.

Ádám Ottó rendező a hetvenes évek elején, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

„(...) amikor beléptem a Madáchba, adtunk egymásnak kölcsönösen egy láthatatlan biankó-csekket: ha valamiben nem értünk egyet, vagy netán nem esik jól, vagy sért bármelyikünket egymás részéről valami, mindig kitépünk belőle egy lapot ..." (Schütz Ila, 1989)

Szirtes Tamás portréja, Kanyó Béla, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

„(...) 1968-ban (...) a József Attila Színházban vele indultam a Mona Marie mosolya című darabbal. Azonkívül ő rendezte minden időm legnagyobb sikerét, a Jövőre veled ugyanitt-et!"

„(...) Valamelyik reggel jövök be, Szirtes egyedül a színpadon. Ide fut, oda ül, amoda áll. És közben beszél. Szóval egyedül eljátszotta mindenki szövegét, kipróbálta mindenki állását. Ahogy tetten értem, tele lett a szemem könnyel, hogy van ilyen még?!"

Süci és a miniszter. Bozsán Eta interjúja In.: Pesti Műsor, 1996. szeptember 7.

A Madách Színház homlokzata, Forrás: theatre-architecture.eu, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

„Azt hiszem, minden színésznek a színház a legfőbb szerelme. Én afféle részember vagyok. Kiskatona. De a felelősség alól, persze, sosem vonom ki magamat. Hiszen csupa jó szerepet osztanak rám. (...) Én nem könnyen kerültem erre a pályára, és most a Madách Színház az otthonommá vált. Amikor a tévében befejezem a munkát, olykor azon kapom magamat rajta, hogy azt mondom: megyek haza ... És ez a haza ilyenkor a Madách Színház ..."

Gách Marianne interjúja Schütz Ilával In.: Film Színház Muzsika, 1979/13.

Bródy Sándor: Mátyás király házasít / Madách Színház (1975-09-26) by MTI / Keleti ÉvaHungarian Theatre Museum and Institute

A komika 

Schütz Ila Madách színházbeli pályafutása nagy lendülettel, kimagasló közönség-és szakmai sikerekkel indult, ami elsősorban olyan szerepeknek volt köszönhető, mint a Hermelin Julisa, a Sosem lehet tudni Dollyja vagy a Vőlegény Kornélja. A komikai szerepek a későbbi évek során is meghatározóak maradtak, és igen változatos skálán mozogtak. A cserfes cselédlány vagy bakfis szerepkörét később többek között Shakespeare- és Molière-darabok kulcskarakterei vagy könnyebb és népszerű műfajok, ún. „romantikus komédiák" (Szirtes Tamás) főszerepei követték. Amíg az előbbiek között Shakespeare Lóvátett lovagok című darabjának Rosaline-jaként vagy Molière A fösvény című művének Fruzsinájaként nyújtott emlékezetes alakításokat, addig az utóbbiakban Bernarde Slade Jövőre, veled, ugyanitt című darabjának Doris-aként kedvelte meg leginkább a közönség.

George Bernard Shaw: Sosem lehet tudni / Madách Színház (1970) by Keleti ÉvaHungarian Theatre Museum and Institute

„Schütz humorista, és mint minden humorista: hordoz játékában egy csipetnyi tragikumot és keserűséget. (...) Még ki sem került a főiskoláról, amikor már teljes színészi vértezetben, tökéletes poentírozási biztonsággal, tévedhetetlen szakmai tudással, egy ihletett színművész és egy dörzsölt, nagy tapasztalatú ripacs keverékeként építette föl szerepeit. (...) Schütz Ila, a pályája legeslegelején álló fiatal színésznő most ismét bebizonyította, hogy nincs kis szerep, csak kis színész: a legharmadlagosabb szerepből is lehet teljes emberi életet, költészetet építkezni."

Molnár Gál Péter: Süccasóban In.: Népszabadság, 1970. május 1.

Némethy Ferenc (McComas, ügyvéd), Schütz Ila (Dolly, Clandonné gyermeke), Tolnay Klári (Clandonné), Balázsovits Lajos (Philip, Clandonné gyermeke) és Piros Ildikó (Gloria, Clandonné gyermeke)

Leonard Gershe: A pillangók szabadok / Madách Színház (1972) by Keleti Éva / MTIHungarian Theatre Museum and Institute

„Leonard Gershe darabjában minden a kötélen táncol: a mélység és a komédia hajszálvékony kötelén. S ezen egyensúlyoz teljes biztonsággal Schütz Ila. Groteszk és súlyos, csacska és okos egyszerre. Humorával, fahangú bohóchumorral se bánik könnyelműen."

Fencsik Flóra: A pillangók szabadok. Schütz Ila In.: Esti Hírlap, 1972. december 16.

Huszti Péter (Don Baker), Schütz Ila (Jill Tanner) és Lőte Attila (Ralph Austin)

Szép Ernő: Vőlegyény / Madách Kamaraszínház, Keleti Éva, 1973, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

„És hogy lehet csakugyan a darabot, a darab igazi stílusát is játszani, arra Kornél és Rudi nagy kettőse a példa, a második felvonásban. Költészet volt ez és irónia, líra és groteszk.”

Dalos László: Vőlegény. Bemutató a Madách Kamaraszínházban / Film Színház Muzsika, 1973/53.

Schütz Ila (Kornél) és Haumann Péter (Rudi) /
az Anya szerepében Psota Irén, az Apa szerepében Garas Dezső volt látható a darabban.

Bródy Sándor: Mátyás király házasít /, Keleti Éva / MTI, 1975, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Sztankay István (Mátyás) és Schütz Ila (Petronka)

Thornton Wilder: A házasságszerző / Madách Kamaraszínház (1975) by Keleti ÉvaHungarian Theatre Museum and Institute

„Schütz Ila a színház egyik legnagyobb nyeresége a legutóbbi évtizedben. Egy nagyvonalúságot mímelő »kisvonalú« kalapszalon-tulajdonosnőt elevenít meg – nagy érdeme, hogy egy és másban hasonló, korábbi szerepek után sem rutinból teszi, egyedi vonásokkal ruházza fel Mrs. Molloyt."

Rajk András: A házasságszerző. Wilder vígjátéka a Madách Kamaraszínházban In.: Népszava, 1975. december 29.

Schütz Ila (Mrs Molloy) és Kalocsay Miklós (Cornelius)

Piros Sándor jelmezterve Mrs. Molloy szerepéhez, Piros Sándor, 1975, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
William Shakespeare: Lóvátett lovagok / Madách Színház, Horvát Éva / MTI, 1977, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Schütz Ila (Rosaline), Menszátor Magdolna (Katherine), Sunyovszky Szilvia (A francia királylány), Bencze Ilona (Mária)

Molière: A versailles-i rögtönzés / Madách Kamaraszínház, 1978, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Molière: Tartuffe / Madách Kamaraszínház (1978)Hungarian Theatre Museum and Institute

„Lengyel rendezői koncepciója, ugyanúgy, mint Ádámé az Othellóban, azzal a következménnyel jár, hogy a figyelem a két főszereplő, ott Othello és Jago, itt Orgon és Tartuffe érzelmi kapcsolatára korlátozódik, a többi szereplő játéka mellékessé válik. Schütz Ila azonban erőteljesebb egyéniség annál, mintsem hogy engedte volna magát a rendezői koncepciótól jégre tenni. Amikor színpadon van, akkor ő az előadás főszereplője. Nagyszerűen komédiázik, szinte ontja magából a mulatságosabbnál mulatságosabb játékötleteket."

Mihályi Gábor: Mondanivalóról és stílusról.
Moliére Pesten és Kaposvárott In: Színház folyóirat, 1978/6. 12. o.

Hűvösvölgyi Ildikó (Mariane), Márkus László (Orgon) és Schütz Ila (Dorine, Mariane komornája)

Molière: Tartuffe / Madách Kamaraszínház, 1978, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Hűvösvölgyi Ildikó (M