Rácz Vali

A LEGSZEBB PESTI DIZŐZ

Read

Csoda volt az élet az iskolaigazgató házában, 1910-es évekHungarian Theatre Museum and Institute

A göllei
iskolaigazgató leánya

Vali mindig szívesen emlékezett Göllén töltött gyermekéveire. A Monarchia alkonyán csoda volt az élet az iskolaigazgató vastag falú, L-alakú házában, amelyet háromszáz évvel korábban ferences szerzetesek építettek. Telente fatüzelésű cserépkályhákkal fűtöttek, s a villanyáram bevezetése előtt a mennyezetről függő, petróleumos „Aladdin-lámpák” meleg, barátságos fénye árasztotta el a boltíves szobákat. Nyaranta valóságos paradicsom virult a ház körül, a kertet maga a tanító úr gondozta. /Monica Porter, 1990/

A göllei Templom tér, 1910-es évekHungarian Theatre Museum and Institute

Sohonyay Gizella és Rácz Ferenc, 1910, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Rácz Vali három éves korában, 1914, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Aratás Göllében, 1910-es évekHungarian Theatre Museum and Institute

Sohonyay Karolin, Rácz Gizella, a kis Vali és Rácz Ferenc

Gondtalan gyermekévek (1916)Hungarian Theatre Museum and Institute

A göllei színjátszók (1918)Hungarian Theatre Museum and Institute

Az első sor közepén Rácz Ferenc, a "tanító úr" és leánya, Vali

A kedvenc házőrzővel, Lloyddal (1919)Hungarian Theatre Museum and Institute

Rácz Ferenc és Rácz Vali

Kaposvári Egyesületi Leánygimnázium érettségizői (1932)Hungarian Theatre Museum and Institute

Rácz Vali az ülő sorban jobbról a negyedik

Rácz Vali műtermi fényképe, 1920-as évek végeHungarian Theatre Museum and Institute

Rácz Vali zeneakadémiai értesítője (1932)Hungarian Theatre Museum and Institute

Rácz Vali zeneakadémiai értesítője (1932)Hungarian Theatre Museum and Institute

Hubay Jenő, a Zeneakadémia igazgatójának névaláírása

Rácz Vali műtermi portréja, 1930-as évek elejeHungarian Theatre Museum and Institute

Rácz Vali mikrofon előtt, 1930-as évekHungarian Theatre Museum and Institute

Katedra helyett koncertpódium és
színpad

"1935-ben vettem át az énektanári diplomámat Dohnányi Ernőtől. Persze, csakhamar kiderült, hogy én nem fogok iskolában tanítani. Bár a gyerekeket nagyon szerettem, és ők is engem, a hangom nem erre predesztinált. Egyik tanárom, Országh Tivadar inspirálására próbát énekeltem a rádióban, és rövidesen behívtak…" /Rácz Vali, 1993/

Rácz Vali első fellépéseinek egyike (1935)Hungarian Theatre Museum and Institute

Ábrahám Pál új dizőzt fedezett fel (1935)Hungarian Theatre Museum and Institute

Ábrahám Pál, a neves zeneszerző protekciójának köszönhetően Rácz Vali 1935. szeptember 21-én állhatott először mikrofon elé a Negresco kávéházban.

A Denevér színlapja (1936-03-29)Hungarian Theatre Museum and Institute

Szabadtéri fellépés, 1940-es évekHungarian Theatre Museum and Institute

A balatonlellei revü színlapja (1936-07-15)Hungarian Theatre Museum and Institute

A revüben felfigyelt Rácz Vali tehetségére a Terézkörúti Színpad igazgatója, Roboz Aladár, és szerződést ajánlott neki.

Az első művészportrék egyike, 1930-as évek by Rozgonyi DezsőHungarian Theatre Museum and Institute

"A kabaréval együtt született a dizőz! (...) Talán másfél éve, hogy a sanzon és a sanzonett újjáéledt. A dizőz elfoglalta régi pozícióját, sőt népszerűbbé vált, mint valaha volt. Nemcsak a kabarészínpadokon és a hangversenytermek pódiumán, de bár-kafékban és mulatókban a műsor legvonzóbb száma: a dizőz. Színésznőkön és énekesnőkön kívül úriasszonyok is előszeretettel választják ezt a pályát és meglepően sok tehetséges akad köztük. (Színházi Élet, 1935)

A Terézkörúti Színpad műsora (1937-09-24)Hungarian Theatre Museum and Institute

A Terézkörúti Színpad műsora (1937-09-24)Hungarian Theatre Museum and Institute

Rácz Vali és Salamon Béla, 1936-1938 közöttHungarian Theatre Museum and Institute

Jelenet a Terézkörúti Színpad műsorából (1937)Hungarian Theatre Museum and Institute

Partner: Berczy Géza

Jelenetkép Szép Ernő Istenke madárkái című egyfelvonásosából (1939) by Bojár SándorHungarian Theatre Museum and Institute

Partnerek: Rajnai Alíz és Peti Sándor

A Terézkörúti Színpad reklámplakátja, 1930-as évekHungarian Theatre Museum and Institute

A műsor elmaradhatatlan része a sanzon, 1937-1938, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
François Villon balladái, 1937-1938, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Új „démontípus” a Terézkörúti Színpadon, Bojár Sándor, 1938, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Magánszám rokokó ruhában, 1937-1938, Bojár Sándor, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

A Pódium Írók Kabaréjának színlapja (1941)Hungarian Theatre Museum and Institute

Rácz Vali 1941. szeptemberében Békeffi László német- és nyilas ellenes konferanszairól közismert Pódium Írók Kabaréjának Hol volt… hol nem volt című műsorában lépett fel esténként a Gresham Palotában. Az előadást Hegedűs Tibor rendezte.

Barabás Pál vígjátékának színlapja (1942)Hungarian Theatre Museum and Institute

Az Eltévedt angyalok szereplői (1942) by Rácz FerencHungarian Theatre Museum and Institute

Rácz Vali és Hajmássy Miklós

A Rémi kioszk, a Hangli elődje, háttérben a Vigadóval, 1880-as évekHungarian Theatre Museum and Institute

A Hangli királynője

A pesti Duna-soron, a Vigadó szépséges homlokzata előtti téren valaha kerek üvegépület állott, árnyas kerthelyiséggel körítve, és ebben az üvegpavilonban a város egyik kedvelt kávéháza működött. Este tíz óra után műsor kezdődött, amelyben a kor ismert dizőze, Rácz Vali lépett fel és nem kisebb zongoristák kísérték, mint Bleyer Pál és Cziffra György. /Pusztaszeri László/

A Hangli kioszk belső tere (1942) by Magyar Film IrodaHungarian Theatre Museum and Institute

Hangli Kioszk névadója Hangl Márk volt, aki szobapincérként kezdte a szomszédos Angol Királynő hotelben, majd önálló vállalkozásba kezdett és megépítette az üvegpalotát.

Rácz Vali mint a Hangli reklámarca (1941) by AngeloHungarian Theatre Museum and Institute

Rácz Valit mint a Hangli védjegyét hirdette Egyed Zoltán hetilapja a Film,Színház,Irodalom.

Mosolyszüret a Hangli kioszkban (1939)Hungarian Theatre Museum and Institute

Az új dizőz műsorát Mosolyszüretnek nevezte el.

A Hangli kioszk műsorrendje (1940)Hungarian Theatre Museum and Institute

Lehár Ferenc dedikációja Rácz Valinak, 1939-12-21, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Lehár Ferencet olyannyira elbűvölte Rácz Vali műsora, hogy azonnal saját szerzeményét, a Ging da nicht eben das Glück vorbei? című dalt ajánlotta az énekesnő figyelmébe.

Lehár Ferenc és Rácz Vali, 1940, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

A zeneszerző személyesen átadja a kottát, amelynek magyar szövegét - Nem most ment el mellettem a boldogság? címmel - Harsányi Zsolt írta.

A Hangli kioszk hangulatos kerthelyisége, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Rádióközvetítés élőben, 1940-es évekHungarian Theatre Museum and Institute

A rádió kedvence

Országh Tivadar személyesen ajánlotta be a Rádió vezetőségnek. Országhot Vali hegedűjátéka nem nyűgözte le, arról viszont meg volt győződve, hogy híres énekesnő válhat belőle. S nem is csalódott, tanítványa csakhamar a Rádió legnépszerűbb énekesei közé tartozott, s a közönség gyakran hallgathatta dalait. /Monica Porter, 1990/

Nyári kabaré a Savoyban, 1930-as évekHungarian Theatre Museum and Institute

Rácz Valinak dalt ajánlanak (1941) by Jakab SándorHungarian Theatre Museum and Institute

Szövegírók és zeneszerzők rendszeresen felkérték, hogy dalukat előadja.

Darling lemezfelvétel (1947) by Bojár SándorHungarian Theatre Museum and Institute

A hangfelvétel az 1940-es években készült.

Bolváry Ferenc: Virágzanak a lila orgonákHungarian Theatre Museum and Institute

A Villon-est műsorfüzete (1940. március 3.)Hungarian Theatre Museum and Institute

Katona dal-és nótaest szórólapja, 1942-05-14, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
A Lili Marlen magyarul, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Norbert Schultze slágerének magyar előadóiHungarian Theatre Museum and Institute

Dizőzök mikrofon előtt, 1942-02-01, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Belépőjegy Rácz Vali első önálló estjére, 1942-02-01, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Rácz Vali első önálló estje (1942-02-01)Hungarian Theatre Museum and Institute

A Zeneakadémia zsúfolásig megtelt.

Három dizőz délutánja a Vigadóban, 1942-03-22, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Fellegi Teri, Rácz Vali és Türk Berta, Rácz Ferenc, 1942, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

A különleges felállást Rácz Ferenc grafikája is megörökítette.

A Délibáb vidám matinéjának plakátja, Toncz Tibor, 1942-02-22, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Az ország egyik legfoglalkoztatottabb előadója

A Majális című film primadonnája. Rendező: Balogh István (1943)Hungarian Theatre Museum and Institute

Irodalmi dizőzből filmsztár

A Toprini nász című film premierjén, a kritikusok egybehangzó véleménye szerint a Canada bár énekesnőjének szerepében mint a magyar film legújabb felfedezettje mutatkozott be. „Hibátlan szépsége, forró temperamentuma, kitűnő tánca a legszebb reményekre jogosítja.”

Az első filmszerep a Pókháló című filmben. Rendező: Bán Frigyes (1936)Hungarian Theatre Museum and Institute

Jelenet a Leányvári boszorkány című filmből. Rendező: Gertler Viktor, 1938, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

A szép Meluzina szerepében
Partnere: Apáthi Imre

Jelenet a Két lány az utcán című filmből. Rendező: Tóth Endre, 1938, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Toprini nász. Rendező: Tóth Endre, 1938, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Lola, a Canada bár énekesnőjének szerepében

Címlapon a Hazafelé című Fedák-film szereplői, 1940, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Dorothea szerepében
Partnerei: Fedák Sári és Mészáros Ági

Szeressük egymást. Rendező: Cserépy Arzén, 1940, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Meghívó a Bűnös vagyok! című film premierjére (1942-06-03)Hungarian Theatre Museum and Institute

Jelenetkép a Bűnös vagyok című filmből. Rendező: Hamza D. Ákos (1941)Hungarian Theatre Museum and Institute

Lola szerepében
Partnerei: Mezei Mária és Benkő Gyula

Három csengő. Rendező: Apáthi Imre, Podmaniczky Félix, 1941, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Az Énekesnő szerepében

Meghívó a Cigarettafüst című filmnovella premierjére, 1941-03-06, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
A Cigarettafüst című filmnovellában. Rendező: Barabás Pál, 1941, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Benkő Gyulával

A Várkonyi Stúdió sztárfotója (1942) by Várkonyi LászlóHungarian Theatre Museum and Institute

Az éjszaka lánya. Rendező: Bán Frigyes, 1942, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

A filmben Emmi szerepét alakította.

Éjfélre kiderül című film plakátja, 1942, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Fehér vonat. Rendező: Sipos László, 1943, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Barbara szerepében

A filmet a cenzúra betiltotta, és csak 1947. január 1-én mutatták be a Scala moziban.

Jelenet Az élet hídja című filmből. Rendező: Keleti Márton (1955)Hungarian Theatre Museum and Institute

Divatfotó az 1940-es évekből (1942) by Szöllősy KálmánHungarian Theatre Museum and Institute

Azok a csodálatos ruhák…

Vali nagyvilági ruhakölteményeit, többek között, Gergely Sándornak köszönhette. Gergelyé volt a főváros egyik legrangosabb divatszalonja. A divattervező megnézte Vali egyik első fellépését a Hangliban, az előadás után pedig ezekkel a szemtelen szavakkal mutatkozott be az énekesnőnek:

– Asszonyom, nem tetszik a ruhája.

– Valóban? – hangzott a meglepett válasz.

– Ha megengedi, én magam tervezek Önnek egy ruhát, természetesen, ingyen. Csak azt kérem, ha tetszik, kosztümjeit szalonomban varrassa.

Megegyeztek. Gergely kitett magáért. „Angol stílusban” pompás türkiz színű, kreppből készült, földig érő ruhát tervezett. A rövid ujjú, gallérral és sötét övvel díszített modell merőben eltért a pesti színpadi viselettől. Vali úgy festett benne, mint egy egzotikus hollywoodi filmcsillag. Fejtetőre fésült frizurája, az elől kivágott, magas sarkú arany cipők még inkább fokozták a hatást. A Hangli tulajdonosai, a Rónay fivérek leesett állal nézték végig a műsort. /Monica Porter, 1990/

Gergely Sándor tavaszi kosztümje, 1942, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more