A göllei
iskolaigazgató leánya
Vali mindig szívesen emlékezett Göllén töltött gyermekéveire. A Monarchia alkonyán csoda volt az élet az iskolaigazgató vastag falú, L-alakú házában, amelyet háromszáz évvel korábban ferences szerzetesek építettek. Telente fatüzelésű cserépkályhákkal fűtöttek, s a villanyáram bevezetése előtt a mennyezetről függő, petróleumos „Aladdin-lámpák” meleg, barátságos fénye árasztotta el a boltíves szobákat. Nyaranta valóságos paradicsom virult a ház körül, a kertet maga a tanító úr gondozta. /Monica Porter, 1990/
A göllei Templom tér, 1910-es évekHungarian Theatre Museum and Institute
Aratás Göllében, 1910-es évekHungarian Theatre Museum and Institute
Sohonyay Karolin, Rácz Gizella, a kis Vali és Rácz Ferenc
Gondtalan gyermekévek (1916)Hungarian Theatre Museum and Institute
A göllei színjátszók (1918)Hungarian Theatre Museum and Institute
Az első sor közepén Rácz Ferenc, a "tanító úr" és leánya, Vali
A kedvenc házőrzővel, Lloyddal (1919)Hungarian Theatre Museum and Institute
Rácz Ferenc és Rácz Vali
Kaposvári Egyesületi Leánygimnázium érettségizői (1932)Hungarian Theatre Museum and Institute
Rácz Vali az ülő sorban jobbról a negyedik
Rácz Vali műtermi fényképe, 1920-as évek végeHungarian Theatre Museum and Institute
Rácz Vali zeneakadémiai értesítője (1932)Hungarian Theatre Museum and Institute
Rácz Vali zeneakadémiai értesítője (1932)Hungarian Theatre Museum and Institute
Hubay Jenő, a Zeneakadémia igazgatójának névaláírása
Rácz Vali műtermi portréja, 1930-as évek elejeHungarian Theatre Museum and Institute
Katedra helyett koncertpódium és
színpad
"1935-ben vettem át az énektanári diplomámat Dohnányi Ernőtől. Persze, csakhamar kiderült, hogy én nem fogok iskolában tanítani. Bár a gyerekeket nagyon szerettem, és ők is engem, a hangom nem erre predesztinált. Egyik tanárom, Országh Tivadar inspirálására próbát énekeltem a rádióban, és rövidesen behívtak…" /Rácz Vali, 1993/
Rácz Vali első fellépéseinek egyike (1935)Hungarian Theatre Museum and Institute
Ábrahám Pál új dizőzt fedezett fel (1935)Hungarian Theatre Museum and Institute
Ábrahám Pál, a neves zeneszerző protekciójának köszönhetően Rácz Vali 1935. szeptember 21-én állhatott először mikrofon elé a Negresco kávéházban.
A Denevér színlapja (1936-03-29)Hungarian Theatre Museum and Institute
Szabadtéri fellépés, 1940-es évekHungarian Theatre Museum and Institute
A balatonlellei revü színlapja (1936-07-15)Hungarian Theatre Museum and Institute
A revüben felfigyelt Rácz Vali tehetségére a Terézkörúti Színpad igazgatója, Roboz Aladár, és szerződést ajánlott neki.
Az első művészportrék egyike, 1930-as évek by Rozgonyi DezsőHungarian Theatre Museum and Institute
"A kabaréval együtt született a dizőz! (...) Talán másfél éve, hogy a sanzon és a sanzonett újjáéledt. A dizőz elfoglalta régi pozícióját, sőt népszerűbbé vált, mint valaha volt. Nemcsak a kabarészínpadokon és a hangversenytermek pódiumán, de bár-kafékban és mulatókban a műsor legvonzóbb száma: a dizőz. Színésznőkön és énekesnőkön kívül úriasszonyok is előszeretettel választják ezt a pályát és meglepően sok tehetséges akad köztük. (Színházi Élet, 1935)
A Terézkörúti Színpad műsora (1937-09-24)Hungarian Theatre Museum and Institute
A Terézkörúti Színpad műsora (1937-09-24)Hungarian Theatre Museum and Institute
Rácz Vali és Salamon Béla, 1936-1938 közöttHungarian Theatre Museum and Institute
Jelenet a Terézkörúti Színpad műsorából (1937)Hungarian Theatre Museum and Institute
Partner: Berczy Géza
Jelenetkép Szép Ernő Istenke madárkái című egyfelvonásosából (1939) by Bojár SándorHungarian Theatre Museum and Institute
Partnerek: Rajnai Alíz és Peti Sándor
A Terézkörúti Színpad reklámplakátja, 1930-as évekHungarian Theatre Museum and Institute
A Pódium Írók Kabaréjának színlapja (1941)Hungarian Theatre Museum and Institute
Rácz Vali 1941. szeptemberében Békeffi László német- és nyilas ellenes konferanszairól közismert Pódium Írók Kabaréjának Hol volt… hol nem volt című műsorában lépett fel esténként a Gresham Palotában. Az előadást Hegedűs Tibor rendezte.
Barabás Pál vígjátékának színlapja (1942)Hungarian Theatre Museum and Institute
Az Eltévedt angyalok szereplői (1942) by Rácz FerencHungarian Theatre Museum and Institute
Rácz Vali és Hajmássy Miklós
A Hangli királynője
A pesti Duna-soron, a Vigadó szépséges homlokzata előtti téren valaha kerek üvegépület állott, árnyas kerthelyiséggel körítve, és ebben az üvegpavilonban a város egyik kedvelt kávéháza működött. Este tíz óra után műsor kezdődött, amelyben a kor ismert dizőze, Rácz Vali lépett fel és nem kisebb zongoristák kísérték, mint Bleyer Pál és Cziffra György. /Pusztaszeri László/
A Hangli kioszk belső tere (1942) by Magyar Film IrodaHungarian Theatre Museum and Institute
Hangli Kioszk névadója Hangl Márk volt, aki szobapincérként kezdte a szomszédos Angol Királynő hotelben, majd önálló vállalkozásba kezdett és megépítette az üvegpalotát.
Rácz Vali mint a Hangli reklámarca (1941) by AngeloHungarian Theatre Museum and Institute
Rácz Valit mint a Hangli védjegyét hirdette Egyed Zoltán hetilapja a Film,Színház,Irodalom.
Mosolyszüret a Hangli kioszkban (1939)Hungarian Theatre Museum and Institute
Az új dizőz műsorát Mosolyszüretnek nevezte el.
A Hangli kioszk műsorrendje (1940)Hungarian Theatre Museum and Institute
Lehár Ferencet olyannyira elbűvölte Rácz Vali műsora, hogy azonnal saját szerzeményét, a Ging da nicht eben das Glück vorbei? című dalt ajánlotta az énekesnő figyelmébe.
A zeneszerző személyesen átadja a kottát, amelynek magyar szövegét - Nem most ment el mellettem a boldogság? címmel - Harsányi Zsolt írta.
A rádió kedvence
Országh Tivadar személyesen ajánlotta be a Rádió vezetőségnek. Országhot Vali hegedűjátéka nem nyűgözte le, arról viszont meg volt győződve, hogy híres énekesnő válhat belőle. S nem is csalódott, tanítványa csakhamar a Rádió legnépszerűbb énekesei közé tartozott, s a közönség gyakran hallgathatta dalait. /Monica Porter, 1990/
Nyári kabaré a Savoyban, 1930-as évekHungarian Theatre Museum and Institute
Rácz Valinak dalt ajánlanak (1941) by Jakab SándorHungarian Theatre Museum and Institute
Szövegírók és zeneszerzők rendszeresen felkérték, hogy dalukat előadja.
Darling lemezfelvétel (1947) by Bojár SándorHungarian Theatre Museum and Institute
A hangfelvétel az 1940-es években készült.
Bolváry Ferenc: Virágzanak a lila orgonákHungarian Theatre Museum and Institute
A Villon-est műsorfüzete (1940. március 3.)Hungarian Theatre Museum and Institute
Norbert Schultze slágerének magyar előadóiHungarian Theatre Museum and Institute
Rácz Vali első önálló estje (1942-02-01)Hungarian Theatre Museum and Institute
A Zeneakadémia zsúfolásig megtelt.
A különleges felállást Rácz Ferenc grafikája is megörökítette.
Az ország egyik legfoglalkoztatottabb előadója
Irodalmi dizőzből filmsztár
A Toprini nász című film premierjén, a kritikusok egybehangzó véleménye szerint a Canada bár énekesnőjének szerepében mint a magyar film legújabb felfedezettje mutatkozott be. „Hibátlan szépsége, forró temperamentuma, kitűnő tánca a legszebb reményekre jogosítja.”
Az első filmszerep a Pókháló című filmben. Rendező: Bán Frigyes (1936)Hungarian Theatre Museum and Institute
A szép Meluzina szerepében
Partnere: Apáthi Imre
Lola, a Canada bár énekesnőjének szerepében
Dorothea szerepében
Partnerei: Fedák Sári és Mészáros Ági
Meghívó a Bűnös vagyok! című film premierjére (1942-06-03)Hungarian Theatre Museum and Institute
Jelenetkép a Bűnös vagyok című filmből. Rendező: Hamza D. Ákos (1941)Hungarian Theatre Museum and Institute
Lola szerepében
Partnerei: Mezei Mária és Benkő Gyula
Az Énekesnő szerepében
Benkő Gyulával
A Várkonyi Stúdió sztárfotója (1942) by Várkonyi LászlóHungarian Theatre Museum and Institute
A filmben Emmi szerepét alakította.
Barbara szerepében
A filmet a cenzúra betiltotta, és csak 1947. január 1-én mutatták be a Scala moziban.
Jelenet Az élet hídja című filmből. Rendező: Keleti Márton (1955)Hungarian Theatre Museum and Institute
Azok a csodálatos ruhák…
Vali nagyvilági ruhakölteményeit, többek között, Gergely Sándornak köszönhette. Gergelyé volt a főváros egyik legrangosabb divatszalonja. A divattervező megnézte Vali egyik első fellépését a Hangliban, az előadás után pedig ezekkel a szemtelen szavakkal mutatkozott be az énekesnőnek:
– Asszonyom, nem tetszik a ruhája.
– Valóban? – hangzott a meglepett válasz.
– Ha megengedi, én magam tervezek Önnek egy ruhát, természetesen, ingyen. Csak azt kérem, ha tetszik, kosztümjeit szalonomban varrassa.
Megegyeztek. Gergely kitett magáért. „Angol stílusban” pompás türkiz színű, kreppből készült, földig érő ruhát tervezett. A rövid ujjú, gallérral és sötét övvel díszített modell merőben eltért a pesti színpadi viselettől. Vali úgy festett benne, mint egy egzotikus hollywoodi filmcsillag. Fejtetőre fésült frizurája, az elől kivágott, magas sarkú arany cipők még inkább fokozták a hatást. A Hangli tulajdonosai, a Rónay fivérek leesett állal nézték végig a műsort. /Monica Porter, 1990/