Bárdos Artúr

A rejtélyes sorsú hagyaték

Read

Bárdos Artúr Amerikában, 1950-es évek by IsmeretlenHungarian Theatre Museum and Institute

Bevezető

Bárdos Artúr rendező, színházigazgató 1948. október 21-én lemondott a Belvárosi Színház vezetéséről, s az Amerikai Egyesült Államokba utazott, ahol politikai menedékjogot kért. Hivatalos útlevéllel hagyta el Magyarországot, de nem tervezte a visszatérést. A sajtóhírek szerint azért szakított a magyar színházi élettel, mert arra kötelezték, hogy a Belvárosi Színházban műsorra tűzze Ilja Ehrenburg Oroszlán a piactéren című darabját. A valóságban hosszasan készült az emigrációra. Mivel csak néhány könyvet vihetett magával, könyvtárának legértékesebb részét biztonságba helyezte. Testvérénél, Beck Ö. Fülöp szobrászművész özvegyénél is hagyott néhány fontos iratot. A teljes hagyatéknak azonban nyoma veszett: nem tudtak felvilágosítást adni róla Bárdos Artúr Egyesült Államokban élő fiai sem, akik 1989-ben az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetnek ajándékozták az Amerikában őrzött kincseket – például George Bernard Shaw géppel írt levelét és kézzel írt képeslapját. Aztán hetvenkét év után előkerült minden. Mint kiderült, Zsebők Zoltán Kossuth-díjas magyar orvos, radiológus, egyetemi tanár házában lapultak az értékes dokumentumok. Hogy Bárdos miért éppen Zsebőknél helyezte el életének legféltettebb kincseit, csak találgatni lehet. Bizonyára vonzó volt a nagy ház, s a megbízható tulajdonos személye. Nem tudjuk, hogy Bárdos Artúr mikor és hogyan ismerte meg a Nemzeti Parasztpártban politizáló orvost, mindenesetre Zsebők Zoltán alakja feltűnik a Belvárosi Színház jubileumi matinéján készült fényképeken 1946-ban. Egy dedikáció pedig, melyet Bárdos Artúr Alkonyat című, 1967-ben Buffalóban kiadott verseskötetében találunk, azt jelzi, hogy az 1960-as évek végén még kapcsolatban álltak egymással. Akárhogy is volt, Zsebőknek köszönhetjük, hogy a hagyaték együtt maradt, s most az Országos Színháztörténeti Múzeum gyűjteményébe kerülhetett. De csodálhatjuk Bárdos Artúrt is, aki szinte mindent megőrzött. Nemcsak a színházi működését bemutató fotókra, aprónyomtatványokra és levelekre volt büszke; újságírói, kritikusi pályájának első írásait is eltette; sőt, személyes feljegyzései is fennmaradtak. Kiválóan dokumentálta magyarországi karrierjének csaknem valamennyi állomását. Kiállításunk az elveszett, majd megkerült hagyatékból válogatott fotográfiákat, kéziratokat, dokumentumokat mutatja be, kiegészítve azokat néhány, már korábban gyűjteményünkbe került fényképpel, színlappal, kisnyomtatvánnyal. 

Belvárosi Színház harminc éves jubileuma alkalmából rendezett vacsora a Bristol szállóban (1946-11-24) by IsmeretlenHungarian Theatre Museum and Institute

Bárdos Artúr, Kővágó Józsefné, Zsebők Zoltán és Bulla Elma

Bárdos Artúr dedikációja Zsebők Zoltánnak (1967)Hungarian Theatre Museum and Institute

Bárdos Artúr a hamburgi Neues Theater rendezőjeként ismeretlennel (1909) by IsmeretlenHungarian Theatre Museum and Institute

Új Színpad és a Modern Színpad Kabaré

Bárdos Artúr (Budapest, 1882. ápr. 2. - Buffalo, 1974. aug. 10.) jogásznak tanult, pályáját újságíróként kezdte (Pesti Napló, Egyetértés, Budapesti Hírlap). Érdeklődése azonban hamar a színház felé fordult, s alig 26 évesen Berlinbe utazott, hogy tovább képezze magát – Max Reinhardt asszisztense lett. Hamburgban és Lipcsében dramaturg és rendező volt. Londonban a kibontakozódó új kísérleteket tanulmányozta, figyelte a színházak munkáját. Hazatérve, 1910-ben megalapította a Színjáték című szakmai lapot, amely minden kortárs lapnál színvonalasabb volt, de veszteséges, így másfél év után megszűnt. 1911-ben a Nyugat kiadásában jelent meg Az új színpad című munkája, melyben a színházelméleti és szcenográfiai kérdésekre keresi a választ. Hazatérve Révész Béla költővel, a Szociáldemokrata Párt kulturális irányítójával színházat alapít Új Színpad néven a Dembinszky utca és az Aréna út (ma Dózsa György út) sarkán, az építők székházának dísztermében. A társulat, melynek gerincét Gellért Lajos, Judik Etel, Harmos Ilona, Simonyi Mária, Pataki József, Garas Márton, Harsányi Rezső, Markovics Margit alkotta 1912. március 13-án tartja első bemutatóját. Alig néhány hónap múlva kiderült, hogy „Strindberg, Schnitzler és társaik nem jelentenek abszolút közszükségletet, és a nagy jövőjű kis színház megbukott." Bárdos nem nyugodott bele a kudarcba. 1915-ben átvette a Nagy Endre és Medgyaszay Vilma nevéhez fűződő Andrássy út 69. szám alatt működött Modern Színpad Kabaré igazgatását, hogy a kabaré műfaján keresztül valósítsa meg színpadi elképzeléseit.

A Színjáték címlapja, 1910-05-26, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

A folyóirat címlapján a szerzők impozáns névsora

Az új színpad, 1911, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

A kötet a Nyugat kiadásában jelent meg, borítóját Falus Elek tervezte.

Bárdos Artúr berlini jogosítványa, 1915, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

O. Mirbeau: A pénztárca / Új Színpad (1912) by Spády GézaHungarian Theatre Museum and Institute

Az Új Színpadon mutatkozott be Judik Etel is (később Karinthy Frigyes első felesége), akiről eddig nem láttunk szerepes képet. A hagyatékban azonban három fotográfián tűnik fel alakja.

Garas Márton (A rendőrfőnök) és B. Judik Etel (Flóra)

A. Strindberg: Hattyúvér / Új Színpad (1912) by IsmeretlenHungarian Theatre Museum and Institute

Simonyi Mária (Hattyúvér), Antalffy Sándor (A herceg) és B. Judik Etel (A mostoha)

Az előadás díszlete Gulácsy Lajos festőművész alkotása.

A. Strindberg: Hattyúvér / Új Színpad (1912) by IsmeretlenHungarian Theatre Museum and Institute

Simonyi Mária (Hattyúvér)

B. Judik Etel (A mostoha)

Móricz Zsigmond levele Bárdos Artúrnak, Kolozsvár (1915-07-18)Hungarian Theatre Museum and Institute

Móricz Zsigmond A báróné juhásza című vidám jelenetét küldi Bárdos Artúr kabaréja számára:
"Talán kissé nagyon is bohózatos, de ha stílusosan fogja megcsinálni, a hatását egész biztosra veszem."

Móricz Zsigmond A báróné juhásza című vidám jelenetét küldi Bárdos Artúr kabaréja számára:
"Talán kissé nagyon is bohózatos, de ha stílusosan fogja megcsinálni, a hatását egész biztosra veszem"

Harsányi Zsolt: Szövetségesek / Modern Színpad Kabaré (1916) by Mészöly LászlóHungarian Theatre Museum and Institute

Huszár Károly (Szepi, német baka) és Rózsahegyi Kálmán (Jóska, magyar huszár)

"Amit ebben a beszélgetésben Rózsahegyi Kálmán és Huszár Károly produkálnak, az teteje a színészi virtusnak. Huszár a Iegkifogástalanabb hochdeutsch nyelven, Rózsahegyi a legzamatosabb alföldi magyarsággal beszél, a mókájuk, tréfájuk, ötletük, színészi elmésségük ezer vidámságuk és kedélyük kiapadhatatlan kincs. A publikumnak már a könnye csorog a kacagástól, és ekkor a huszár megtanítja a németet egy kis csárdásra. Aki a nevetéstől még nem kapott nyilallást az oldalába, az nézze meg ezt a táncot, amelynél mulatságosabb színészi táncprodukció magyar színpadon még aligha fordult elő.
Mindezt a háttérből csendes és megelégedett büszkeséggel szemléli Bárdos Artúr. A kabaré nagyszerű. Ës ami a fő: a kabaré nagyszerűen megy." /Színházi Élet, 1916/7./

A Modern Színpad Kabaré színlapja (1916-08-20)Hungarian Theatre Museum and Institute

Az utolsó bemutató az Andrássy út 69. szám alatt

Az utolsó bemutató az Andrássy út 69. szám alatt

Az utolsó bemutató az Andrássy út 69. szám alatt

Modern Színpad foyer-ja (1916) by Mészöly LászlóHungarian Theatre Museum and Institute

Modern Színpad (Koronaherceg utca 6.)

A Modern Színpad 1916 novemberében a Koronaherceg utcába, a belvárosba költözött (ma Petőfi Sándor u. 6., a Katona József Színház épülete). A helyiséget eredetileg mozinak szánták, de a volt tulajdonosok nem kaptak rá engedélyt, így eladták az épületrészt. A főváros eleinte nem engedélyezte színház céljaira sem a helyiséget a bérház-környezet miatt. Hosszas viaskodás, egyezkedés után 1916. november 19-én kezdődhetett meg az új színház működése. Eretnek gondolatnak számított színházat nyitni a belvárosban, az üzletzárás után elnéptelenedett ez a terület, még a kávéházba sem jártak esténként az emberek. Mindenki biztosra vette a vállalkozás gyors bukását. Ám nem így történt. S ebben nagy része volt Falus Elek és Herquet Rezső bérpalotába épített lenyűgöző színházának. Ez volt a budapesti színházak között a legpompásabb, legfinomabb, legkecsesebb helyiség. Az erős lejtésű nézőtér három oldalát páholyok szegélyezték. A legutolsó sorból is kitűnően lehetett látni. A hely meghittségét csak fokozta a meleg, bordó színű függöny. Bárdos büszkesége, a körhorizont, 1916-ban még nem volt az Osztrák-Magyar Monarchia egyetlen más színházában sem. Mindaddig szédületes szériában játszottak itt is kabarét, míg azután a műsorban megbújó néhány egyfelvonásos sikere bebizonyította, hogy a társulat nagyobb feladatokra is képes...

A Modern Színpad műsorfüzeteHungarian Theatre Museum and Institute

"A Modern Színpad eddigi gárdájából átjött az új helyiségbe Medgyaszay Vilma, az intim színpadi hatások páratlanul álló, koronázatlan királynője, a legszebb beszédű és legötletesebb magyar dizőz és Rózsahegyi Kálmán, aki megbecsülhetetlen értéke a Modern Színpadnak. Boross [Géza] és Sajó [Géza], a komikai hatások népszerű mesterei, szintén hívek maradtak a Modern Színpadhoz. Kökény Ilona, Lukács Sári, Bánóczi Dezső, Gellért [Lajos], Ross Jenő, Uray Tivadar nevén kívül a színház megnagyobbodott gárdája a Vígszínház két volt tagját is magáénak mondhatja. A szellemes és tehetséges Mészáros Gizella és a jókedvű kedves Vendrey Ferenc a kabaré deszkáin folytatják most színészi sikereiket. Az új színház új köntösében, erős és nagyszámú gárdájával új éra kezdetén áll. Bízunk Bárdos Artúr igazgató kipróbált és szerencsés vezetésében, hogy az új helyiségben bátrabban és nagyobb lendülettel fogja folytatni nehéz és óvatosságot követelő feladatát, a modern magyar intim színpad megteremtését."

/Színi Gyula: A Modern Színpad új otthonában. Nyugat, 1916/23./

Herczeg Ferenc: Karolina, vagy egy szerencsés flótás / Modern Színpad, Mészöly László, 1916-11-19, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bánóczi Dezső (Generális), Vendrey Ferenc (Prépost) és Ross Jenő (Százados)

Herczeg Ferenc: Karolina, vagy egy szerencsés flótás / Modern Színpad, Mészöly László, 1916-11-19, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Uray Tivadar (Flórián) és Gellért Lajos (Wöber)

Herczeg Ferenc levele Bárdos Artúrnak, Budapest, 1917-02-23, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Herczeg Ferenc levele a Karolina, vagy egy szerencsés flótás 100. előadása alkalmából:
"A kis komédia mind a kettőnk életének fordulópontján jó ómennek bizonyult, és nekem már azért is kedves emlékem marad, mivel egy tetőtől talpig művész és minden ízében úriember barátságát közvetítette nekem."

Emőd Tamás: Julcsa, Juliette / Modern Színpad, Mészöly László, 1916-11-19, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Medgyaszay Vilma (Juliette) és Rózsahegyi Kálmán (Mihály)

Emőd Tamás: Julcsa, Juliette / Modern Színpad, Mészöly László, 1916-11-19, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Medgyaszay Vilma (Juliette) és Varsa Gyula (Herceg)

Villányi Andor: Attak / Modern Színpad, Mészöly László, 1916-11-19, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Mészáros Giza (A szép asszony) és Sajó Géza (Az ezredes)

Villányi Andor: Attak / Modern Színpad, Mészöly László, 1916-11-19, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Uray Tivadar (A huszárönkéntes) és Mészáros Giza (A szép asszony)

A Modern Színpad műsorfüzetének belső lapja (1917-02-15)Hungarian Theatre Museum and Institute

Szép Ernő: Kávécsarnok / Modern Színpad (1917-02-15) by IsmeretlenHungarian Theatre Museum and Institute

Vendrey Ferenc (Alajos) és Medgyaszay Vilma (Fanny)

Emőd Tamás: Lotharingia / Modern Színpad, Ismeretlen, 1917-02-15, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bánóczi Dezső (A meisseni) és Medgyaszay Vilma (A sevres-i)

Flers-Caillavet: Vegyen el feleségül / Modern Színpad, Alexy, 1917-05-02, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Medgyaszay Vilma (Hattyú Böske) és Boross Géza (Emil)

Benda Jenő: Megcsal? / Modern Színpad, Alexy, 1917-05-02, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Somlár Zsigmond (Blum), Bánóczi Dezső (A férj) és
Mészáros Giza (Az asszony)

ifj. Wlassics Gyula levele Bárdos Artúrnak, Budapest, 1917-11-16, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

"Eddig 3 jó dolog volt Pesten, a maga nemében tökéletes: Az Est, a Gerbeaud és a dunaparti korzó. Én most már egy negyediket is fűzhetek hozzájuk, és ez - a Bárdos-féle Modern Színpad. Gratulálok."

Karinthy Frigyes: A bűvös szék / Modern Színpad (1917-10-03) by IsmeretlenHungarian Theatre Museum and Institute

Békeffi László (Szív, az író), Kökény Ilona (Berta), Boross Géza (Miniszter), Bánóczi Dezső (Fulda doktor), Somlár Zsigmond (Dávid)

A Belvárosi Színház társulata a színház ötéves jubileumán (1921) by Labori MiklósHungarian Theatre Museum and Institute

Belvárosi Színház

1917-ben Bárdos megkapta az „igazi” színházra szóló engedélyt. Az intézmény ekkor felvette a Belvárosi Színház nevet. Első bemutatója Hatvany Lili egész estét betöltő darabja, a Noé bárkája volt 1918. május 2-án, ami ötven előadást ért meg. 1918. november 24-én az Andrássy út 69. sz. alatt felújított intim kis színházteremben, a Modern Színpad Kabaré utódaként és folytatójaként, Bárdos Artúr igazgatásával megnyílt egy régi-új színházi vállalkozás, az Andrássy úti Színház. Bárdos Artúr tehát úgy nyitotta meg a háromfelvonásos műveket játszó Belvárosit, hogy – biztosítékként – a kabarét is megtartotta. A Beöthy László vezette Unió Színházüzemi és Színházépítő Részvénytársaság 1920 tavaszán megszerezte Bárdos mindkét színházát. Igazgatói-rendezői mozgástere egyre szűkült, így 1922 szeptemberében lemondott a színházai vezetéséről. 

Hajó Sándor: Az ötvenéves férfi / Belvárosi Színház, Papp Rezső, 1919-01-04, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Elöl: Simonyi Mária, Ilosvay Rózsi, Harsányi Rezső. Hátul: Körmendy Kálmán, Hajó Sándor (szerző), Bárdos Artúr (rendező), Bérczy Ernő

Hajó Sándor: Az ötvenéves férfi / Belvárosi Színház, Papp Rezső, 1919-01-04, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Ilosvay Rózsi (Klárika) és Harsányi Rezső (Az öreg Bogláry)

Hajó Sándor: Az ötvenéves férfi / Belvárosi Színház, Papp Rezső, 1919-01-04, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Körmendy Kálmán (Bogláry László), Simonyi Mária (Immerich Judit) és Bérczy Ernő (Sándory gróf)

Bíró Lajos: Francia négyes / Belvárosi Színház (1919-04-06) by Papp RezsőHungarian Theatre Museum and Institute

Elöl: Dajbukát Ilona, Mészáros Giza, Harmos Ilona, Nagy Margit. Hátul: Bérczy Ernő, Bánóczi Dezső, Bárdos Artúr, Bíró Lajos, Harsányi Rezső, Tompa Béla

Földes Imre: Terike / Belvárosi Színház, Papp Rezső, 1919-09-28, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Harsányi Rezső (Balázs plébános) és Körmendy Kálmán (Sámson Béla)

Földes Imre: Terike / Belvárosi Színház, Papp Rezső, 1919-09-28, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Simonyi Mária (Irma), Mészáros Giza (Klára), Bánóczi Dezső (A főispán), T. Halmi Margit (Zsombolyáné), Körmendy Kálmán (Sámson Béla), Harsányi Rezső (Balázs plébános)

Horthy Miklós levele Bárdos Artúrnak, Budapest (1919-11-29)Hungarian Theatre Museum and Institute

Horthy Miklós elfogadja Bárdos Artúr meghívását Földes Imre: Terike című előadás megtekintésére

Horthy Miklós elfogadja Bárdos Artúr meghívását Földes Imre: Terike című előadás megtekintésére

Rákosi Jenő: A báróné levelei / Belvárosi Színház, Angelo, 1920-05-21, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Rajna Alice (Petronella báróné) és Harsányi Rezső (Klivényi)

Rákosi Jenő: A báróné levelei / Belvárosi Színház, Papp Rezső, 1920-05-21, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Matány Antal, Bánóczi Dezső (Hodola Ambrus), Bojda Juci

Molière: Georges Dandin, vagy a megcsúfolt férj / Belvárosi Színház, Röckel János, 1920-12-17, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Harsányi Rezső (Georges Dandin) és az Orchesticai iskola növendékei

Molière: Georges Dandin, vagy a megcsúfolt férj / Belvárosi Színház, Röckel János, 1920-12-17, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Harmos Ilona (Sotenvillené), Bánóczi Dezső (Sotenville úr) és Harsányi Rezső (Georges Dandin)

Szenes Béla: A buta ember / Belvárosi Színház (1921-01-17) by Röckel JánosHungarian Theatre Museum and Institute

Petheő Attila (Puszta Sándor), a Balatonfüreden játszódó első felvonásban

A Belvárosi Színház színlapja (1921)Hungarian Theatre Museum and Institute

Szenes Béla: A buta ember / Belvárosi Színház, Labori Miklós, 1921-01-17, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Fogoly Margit (Rózsika) és Somlár Zsigmond ( Windau József, ékszerész)

Szenes Béla: A buta ember / Belvárosi Színház, Angelo, 1921-01-17, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Ilosvay Rózsi (René) és Gárdonyi Lajos (Dr. Paál Szigfrid)

Szenes Béla: A buta ember / Belvárosi Színház, Angelo, 1921-01-17, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Gaál Franciska (Mari) és Titkos Ilona (Alpár Edit)

Szenes Béla levele Bárdos Artúrnak (1925-04-23)Hungarian Theatre Museum and Institute

Szenes Béla, számos sikerdarab szerzője, első háromfelvonásos művét, A buta embert a Belvárosi Színház mutatta be Bárdos Artúr rendezésében. A mű sikere nyomán Szenes egymás után írta darabjait. A hagyatékban őrzött későbbi levelében amiatt mentegetőzik, mert A csirkefogó című darabját nem Bárdos színházának, hanem a Vígszínháznak ajánlotta fel. "De ha utalok arra, hogy a jövő szezonra már terveim vannak, másrészt hogy a Vígben a főszerepet az erre egyedül alkalmas Hegedűs [Gyula] játssza - bizonyos vagyok abban, hogy elhatározásomat Direktor úr is meg fogja érteni."

L. Verneuil: Apám felesége / Belvárosi Színház, Labori Miklós, 1921-05-05, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Boross Géza (Letournel) és Wirth Sári (Fanny)

Wachthausen-Rénillard: A negyvenéves asszony / Belvárosi Színház, Labori Miklós, 1921-10-04, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Petheő Attila (Jean Gueriot)

Szenes Béla: A gazdag lány / Belvárosi Színház (1921-10-29) by Papp RezsőHungarian Theatre Museum and Institute

Simonyi Mária (Margit) és Bérczy Ernő (Tamás) a városligeti jelenetben

J. Sarment: Az árnyhalász / Belvárosi Színház (1922-03-04) by IsmeretlenHungarian Theatre Museum and Institute

Ülnek: Baló Elemér, Harsányi Rezső, Boray Lajos. Állnak: Mészáros Giza, Bárdos Artúr, Titkos Ilona

Bárdos Artúr portréja (1921) by Labori MiklósHungarian Theatre Museum and Institute

Renaissance Színház (Nagymező utca 22-24.)

A Nagymező utca 22-24. szám alatt működő Renaissance Színház igazgatói válságát 1923 januárjában Bárdos Artúrral oldották meg a tulajdonosok. Kiváló színészek, divatos és jó drámaírók művei jellemezték igazgatása alatt az intézményt. Törzs Jenő, Csortos Gyula és Somlay Artúr leszerződtetése, Földes Imre, Szenes Béla, Molnár Ferenc, Szép Ernő, Vajda Ernő, Zágon István Móricz Zsigmond, Bánffy Miklós darabjainak bemutatása garantálta a sikert. A színház klasszikusok (pl. Shakespeare) és a modern európai drámaírók (pl. Ibsen, Strindberg) műveinek műsorra tűzésével némiképp konkurált a Nemzeti Színházzal, míg modern rendezői törekvései révén – rövid időre – pótolta a Budapesten annyira hiányzó művészszínházat. 1926-ban a részvényesek a gazdasági válság előestéjén kénytelen voltak a színház bérletéről lemondani. Bárdos az Unió bukása után, 1925 őszén visszatért a Belvárosi Színházba, de 1926 őszén ismét elhagyta azt. Távozását színészi konzorcium követte, amit Beöthy László igazgatása váltott fel 1926 decemberében. Bárdos Artúr családjával Berlinbe költözött, ahonnét 1930-ban tért vissza.

Földes Imre: Terike / Renaissance Színház, Seidner Zoltán, /, 1923-01-27, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Harsányi Rezső (Balázs plébános) és Mészáros Giza (Klára)

Móricz Zsigmond: Búzakalász / Renaissance Színház, Ismeretlen, 1924-01-19, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bérczy Ernő (Végbartai Bartay, mérnök)

L. Ny. Urvancov: Vera Mirceva / Renaissance Színház, Ismeretlen, 1924-08-29, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Simonyi Mária (Vera Nikolajevna, Mircev felesége) és Táray Ferenc (Zsegin Ilja Stepanovics, ügyvéd)

L. Ny. Urvancov: Vera Mirceva / Renaissance Színház, Ismeretlen, 1924-08-29, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Gellért Lajos (Mircev Alekszej Pavlovics, államügyész-helyettes), Simonyi Mária (Vera Nikolajevna, Mircev felesége), Bordás Rózsi (Julia Andrejevna, Sztarobelszki felesége) és Sugár Lajos (Sztarobelszki Michail Michailovics, vizsgálóbíró)

A Renaissance Színház színlapja (1925)Hungarian Theatre Museum and Institute

T. Bernard: Csókoljon meg...! / Renaissance Színház, Angelo, 1924-09-20, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Somlay Artúr (Boucatel) és Simonyi Mária

Fodor László: A jószívű asszony / Renaissance Színház, Angelo, 1924-11-12, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Makláry Zoltán (Lajos) és Simonyi Mária (Zsuzsika)

P. Géraldy: Szeretni / Renaissance Színház, Angelo, 1924-12-05, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Somlay Artúr (Henri) és Simonyi Mária (Helén)

P. Géraldy: Szeretni / Renaissance Színház, Angelo, 1924-12-05, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Somlay Artúr (Henri), Táray Ferenc(Challange) és Simonyi Mária (Helén)

Lengyel Menyhért: A waterlooi csata / Renaissance Színház, Harsányi Gyula, 1924-12-18, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Somlay Artúr (Boleszlavszky Boleszlav, filmszínész) és Ilosvay Rózsi (Militta Marco, filmszínésznő)

A Renaissance Színház színlapja (1925)Hungarian Theatre Museum and Institute

Sz. Juskevics: Szonkin és a főnyeremény / Renaissance Színház, Ismeretlen, 1925-09-30, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Kabos Gyula a címszerepben

Sz. Juskevics: Szonkin és a főnyeremény / Renaissance Színház, 1925-09-30, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Lengyel József (Belenjki, Szonkin kollégája), Kabos Gyula (Szonkin), Vágóné Margit (Nasztaszja, Szonkin anyja) és Vaszary Piri (Szonkinné)

Molnár Ferenc: Riviera / Renaissance Színház (1926-01-12) by Mészöly LászlóHungarian Theatre Museum and Institute

A Riviera próbáján Bárdos Artúr, Makláry Zoltán (takarásban), Makay Margit, Max Reinhardt (az előadás rendezője), Somlay Artúr, Táray Ferenc, Forgács Anna, Sugár Lajos, ifj. Gaál Mózes (rendezőasszisztens)

Molnár Ferenc levele Bárdos Artúrnak a Riviera budapesti bemutatásáról, Bécs (1925-12-28)Hungarian Theatre Museum and Institute

Molnár Ferenc Riviera című darabjának ősbemutatóját a bécsi Theater in der Josefstadtban tartották 1925. december 23-án Max Reinhardt rendezésében. A budapesti premierre pár héttel később került sor, szintén Reinhardt szcenírozásában. Molnár Ferenc még Bécsből küldte el Bárdosnak utolsó instrukcióit a magyarországi bemutatóra vonatkozóan.

Molnár Ferenc Riviera című darabjának ősbemutatóját a bécsi Theater in der Josefstadtban tartották 1925. december 23-án Max Reinhardt rendezésében. A budapesti premierre pár héttel később került sor, szintén Reinhardt szcenírozásában. Molnár Ferenc még Bécsből küldte el Bárdosnak utolsó instrukcióit a magyarországi bemutatóra vonatkozóan.

Drámaírók Nemzetközi Konfrenciája (1926-06) by IsmeretlenHungarian Theatre Museum and Institute

Bárdos Artúr és felesége a Drámaírók Nemzetközi Konfrenciájának részvevőjeként a Párizs melletti Fontaineblea-i kastély előtt

Bárdos Artúr és felesége a Drámaírók Nemzetközi Konfrenciájának részvevőjeként a Párizs melletti Fontaineblea-i kastély előtt

A Művész Színház homlokzata 1936 körülHungarian Theatre Museum and Institute

Művész Színház / Belvárosi Színház / Művész Színház

Bárdos Artúr 1932 januárjában Herman Richárd ügyvéddel átvette a Révay u. 18. szám alatt működő Új Színházat, melyet Művész Színház néven nyitottak meg, de mindösszesen csak két bemutatót tartottak. Szeptembertől az együttest átköltöztették az időközben bérlő nélkül maradt Belvárosi Színház épületébe, ahol ezen a már bevált néven folytatták a munkát. 1936-ban Bárdos ismét új vállalkozásba kezdett: az Operettszínház helyiségében létesült Művész Színház szeptember utolsó napjaiban nyitotta meg kapuit A velencei kalmár új előadásával. Programja gerincét egy öt darabból álló bemutatósorozat, a Világirodalmi ciklus alkotta, amelynek első darabja A velencei kalmár, a második Shaw Az ördög cimborája, harmadik Scribe Egy pohár víz, negyedik Molnár Ferenc Liliom s az ötödik Franz Theodor Csokor 1918. november 3. című drámája volt. Csakhamar azonban operettek bemutatására kényszerült, s valójában csak névleg maradt igazgató. 1936-ban megünnepelték Bárdos rendezői pályafutásának huszonöt éves jubileumát. Az évfordulóra kormányfőtanácsosi címet kapott, mellyel együtt járt a méltóságos úr megszólítás. A Művész Színház 1938-ban nagy anyagi veszteséggel zárta be kapuit. 1938 júniusában Bárdos lemondott a Belvárosi Színház igazgatásáról is, a színház vezetője dr. Herman Richárd lett, aki szerződést kötött Bárdossal a művészeti igazgatói állás vállalására, de 1939 februárjában, a zsidótörvények miatt le kellett mondania a vezetéséről. 1945-ben még visszatért a Belvárosi Színház élére, de az új korszak színházpolitikájával nem tudott megbarátkozni, 1948-ban az Egyesült Államokba emigrált.

Herman Richárd beszéde Bárdos Artúr 50. születésnapján (1932-04-02)Hungarian Theatre Museum and Institute

Halász Imre: Lányok és fiúk / Művész Színház (1932-04-30) by IsmeretlenHungarian Theatre Museum and Institute

A lányok és fiúk premierjén dr. Marton Sándor, színházi kiadó, Halász Imre szerző és Bárdos Artúr a Révai utcai Művész Színházban

Lakatos László: Magas cé próbája / Belvárosi Színház (1932) by Gyenes JánosHungarian Theatre Museum and Institute

A Magas cé olvasópróbáján: Berczy Géza, Bárdos Artúr, Baróti József, Muráti Lili, Honthy Hanna és Páger Antal

Meller Rózsi (Frank Maar): Irja hadnagy 75. előadásának bankettje / Belvárosi Színház (1932-12) by Gyenes JánosHungarian Theatre Museum and Institute

Meller Rózsi, Harsányi Rezső, Turay Ida, Bárdos Artúr és Soltész Annie az Irja hadnagy 75. előadásának bankettjén

Az Irja hadnagy műsorfüzete, 1932, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
A Lysistrata műsorfüzete, 1933, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Arisztophanész: Lysistrata / Belvárosi Színház, Angelo, 1933-09-22, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Titkos Ilona (Lysistrata)

Arisztophanész: Lysistrata / Belvárosi Színház, Angelo, 1933-09-22, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Turay Ida (Myrrhine) és Dajbukát Ilona (Lampito)

Arisztophanész: Lysistrata / Belvárosi Színház, Angelo, 1933-09-22, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Harsányi Rezső (Kinesias) és Turay Ida (Myrrhine)

Arisztophanész: Lysistrata / Belvárosi Színház, Ismeretlen, 1933-09-22, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Arisztophanész: Lysistrata / Belvárosi Színház, Ismeretlen, 1933-09-22, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Arisztophanész: Lysistrata / Belvárosi Színház, László, 1933-09-22, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Az athéni nők esküje

Arisztophanész: Lysistrata / Belvárosi Színház, László, 1933-09-22, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

A darab zárójelenete

Ligeti Erzsébet: Az oroszlán próbája / Belvárosi Színház (1934) by Gyenes JánosHungarian Theatre Museum and Institute

Csortos Gyula, Bárdos Artúr és Ligeti Erzsébet Az oroszlán olvasópróbáján

Meller Rózsi: Vallomás / Belvárosi Színház (1935-01-18) by Gyenes JánosHungarian Theatre Museum and Institute

Bulla Elma (Karla)

Az Én voltam című film bankettje (1936) by IsmeretlenHungarian Theatre Museum and Institute

Meller Rózsi A vallomás című színművét Bárdos Artúr 1936-ban Én voltam címmel filmvásznon is megrendezte. A filmváltozat főszerepét szintén Bulla Elma játszotta.

A film bankettjén: ismeretlen, Gertler Viktor, a film technikai vezetője, Kiss Ferenc, Eiben István operatőr, Vincze László felvételvezető, Bárdos Artúr és ismeretlen

R. Benatzky: Az esernyős király / Belvárosi Színház, Wellesz Ella, 1935-09-13, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Mezey Mária (Margot)

R. Benatzky: Az esernyős király / Belvárosi Színház, Wellesz Ella, 1935-09-13, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Egri Mária (Susanne, Percy felesége) és Páger Antal (Percy, d'Avencourt grófja)