Színész-szerep

Márkus László (1927-1985)

Read

Márkus László negyvenöt éves kora körül / Civil felvétel by Ismeretlen fényképészHungarian Theatre Museum and Institute

Márkus László a huszadik századi magyar színházművészet egyik legnépszerűbb színésze volt. A debreceni pályakezdet után, 1957-ben szerződött a Madách Színház társulatához, és élete végéig a körúti teátrum tagja maradt. Több száz szerepet alakított a legkülönbözőbb műfajú színdarabokban. Filmekben, kabaré-előadásokban, rádió- és televíziójátékokban is közreműködött, valamint szinkronszerepeket is vállalt.

Koltai Tamás színikritikus nekrológjában megállapította, hogy Márkus László művészetének minden rétegét számos alkalommal elemezték már, egyetlen dolog maradt megíratlan a színészről, amit Koltai a Márkus-szerep kategóriában összegez: „A szerep, ami nem volt más, mint önmaga. Ezt a szerepet ő írta életével és a színpadon. Az ’és’ itt fölösleges. Márkus nem tett különbséget élet és színpad között. A szereplés volt számára maga az élet.” Számos kritikus hasonlóan fogalmazott. Márkus Lászlóval kapcsolatban: egy volt a színészettel, és úgy játszott az egyes szerepeken, mint a zenészek a hangszereiken. Részletesen átgondolta a karaktert, elemezte a természetét, és ezt követően bújt bele a figurába. A pontos szerepalkotás mellett rendkívüli fegyelmezettség is jellemezte. Büszke volt rá, hogy a szöveget már a rendelkező próbára megtanulta, és a precizitást a többi színésztől is elvárta. 

George Bernard Shaw: Szent Johanna / Madách Színház, Budapest (1967-02-17) by Ismeretlen fényképészHungarian Theatre Museum and Institute

Egy pár évvel korábbi, a Fösvény bemutatója alkalmából írt kritikájában, Koltai Tamás Márkus Lászlót boldog színésznek nevezte. Márkust nem érdekelte ugyanis, hogy rendezői színházban vagy színészszínházban játszik-e, nem fitymálta le az egyik stílust a másik rovására, egyaránt jól érezte magát Ádám Ottó és Jancsó Miklós színpadán.                                                        Kisgyerekkorától kezdve színész akart lenni, sőt tudta, hogy az lesz, nem is készült másnak. Iskola helyett is moziba járt, és boldogan nézte a csodálatos filmeket. 1984-ben megjelent interjúkötetében idézte fel azt az epizódot, amikor szülei megelégelve rossz iskolai eredményeit Kecskemétre küldték, hogy befejezze tanulmányait. A mozi és a színház pótlására és saját szórakoztatására kitalált egy sajátos játékot, melyben egy színház igazgatójának szerepét öltötte magára. Kigondolta, hogy milyen darabokat mutatna be, mely színészeket szerződtetne, és saját magára milyen szerepeket osztana. Igazi megszállott volt! Lelkesedése felnőttkorában is megmaradt. Élete nagy eseményeként idézte fel, amikor kezet csókolhatott Ingrid Bergmann-nak, és találkozhatott Laurence Olivier-vel vagy Maggie Smith-szel. Márkus László 1945. december 21-én lépett először a világot jelentő deszkákra, és valójában le se jött róla soha. Egész pontosan negyven évet és egy hetet töltött a színpadon. Nem csak ura volt mesterségének, ez volt az élete. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet – Bajor Gizi Színészmúzeum virtuális kiállításának célja, hogy megörökítse ezt a különleges színészi pályafutást, kritikák és visszaemlékezések felidézésével bemutassa Márkus Lászlót, a színészt az utókor számára. 

Édesanyjával by Ismeretlen fényképészHungarian Theatre Museum and Institute

Gyerekkor és iskolaévek

Márkus László 1927. június 10-én született Budapesten. Édesanyja Fleischmann Margit, egy tekintélyes pozsonyi zsidó család gyermeke. Édesapja Márkus Endre, egy svájci fatermelő vállalat cégvezető igazgatója, majd a Sylvania fatelep tulajdonosa. A két fiatal Pesten találkozott, és házasságkötésük után itt is telepedtek le, majd 1938-ban elváltak. Édesapja Szegedre költözött, ahol fatelepeit és malmait üzemeltette. Édesanyja a válás után egy darabig az Operaház művészbüféjét vezette. Itt találkozott második férjével, Fráter Gedeon karmesterrel.

Váci út - Katona József utca sarok, Budapest (1925) by Fortepan / Somlai TiborHungarian Theatre Museum and Institute

A Márkus házaspár az Andrássy út 83. alatt lakott, amikor fiúk megszületett, de két év múlva az Újlipótvárosba költöztek, a Katona József utca 9-11. számú házba.

Márkus így idézi fel az itt eltöltött kisgyermekkori éveit:

„Innen már nem kocsiban vittek sétálni, mint korábban az Andrássy úton, hanem gyalog mentem valamely e célra rendszeresített felnőtt kíséretében. Anyám közben otthon az ebéd előkészítését irányította, s amikor meghallotta az utcáról felhangzó oroszlánüvöltésemet, közölte: lehet tálalni a levest, megjött a gyerek. Ugyanis a házunk kapuja mellett volt egy szenes pince, és annak ajtaja előtt minden alkalommal hasra vetettem magam, és nem voltam hajlandó továbbmenni.”

(Márkus László: Ötven háztömb a Duna partján. Film Színház Muzsika 1981/41. 18.)

Duna (Lloyd) mozi / Hollán Ernő utca 7., Budapest (1964) by Fortepan / Angyalföldi Helytörténeti GyűjteményHungarian Theatre Museum and Institute

"Engem hétéves koromtól kezdve egyetlen dolog érdekelt az életben: a MOZI! Hozzám fogható moziőrült még nem volt a földön. Kisgyerekként abban a házban laktunk, ahol most a Duna mozi van, valaha Lloydnak hívták. Akkoriban alakították ki, és én már a megnyitó előtt egy héttel belopóztam. Egyedül voltam a teremben. Néztem a széksorokat, a mozivásznat, és különleges bizsergést éreztem. És amikor megnyílt, rögtön kapott valami jellegzetes szagot...Minden mozinak más szaga volt. Már arról is megismertem őket."

(Harangozó Márta: Márkus László. 1984. 21-22.)

Tanács (Elit) Mozi / Szent István krt. - Ditrói Mór utca sarok, Budapest (1958) by Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképeiHungarian Theatre Museum and Institute

"És a kis, szépen felöltöztetett, elkényeztetett Lacika járta a mozikat. A Scalában (most Szikra mozi) újra meg újra megnézte a nem éppen neki való Víg özvegyet. De legjobban az Elit mozit (később Tanács) kedvelte, mert ott állandóan szórakoztató amerikai filmeket vetítettek, egy műsorban két filmet."

(Harangozó Márta: Márkus László. 1984. 22.)

Édesanyjával by Ismeretlen fényképészHungarian Theatre Museum and Institute

Márkus szülei válása után édesanyjával maradt Budapesten. A viszony anya és fia között rendkívül szoros volt egész életében. Az édesanya mindvégig támogatta és segítette a fiát. Több volt ez egy rendkívül erős anya-fiú kapcsolatnál, állandó szellemi együtt létezés volt. A boldogságnak és a bánatnak olyan kölcsönös felvállalása és megosztása, ami csak kevés embernek sikerül.

A fénykép készítési ideje ismeretlen, feltételezhetően valamikor 1940 körül készült.

Szabadság tér, a Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziuma (1940) by Fortepan / Kellner LudwigHungarian Theatre Museum and Institute

Márkus László a Sziget utcai elemi iskolában kezdte el tanulmányait, de nem tanult jól. Szülei úgy döntöttek, hogy kiveszik innen, és beíratták a Mellinger magániskolába, amely a Pozsonyi úton működött. A középiskola első osztályába a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumba járt, de mivel továbbra is – saját megfogalmazása szerint – a világ legrosszabb tanulója volt, még az év vége előtt iskolát váltott. A Kecskeméti Református Kollégium tanulója lett.

„Kecskemétre kerültem. Mondanom sem kell, hogy már a tanítás első napján hevesen sóvárogtam a nyári szünidő után, amikor majd visszamehetek anyámhoz, a mozikhoz. [...] Nagyon magamnak való gyerekként éltem a többiek között. Engem egyszerűen nem érdekeltek azok a játékok, amiért ők éltek-haltak. Engem továbbra is a színészet világa érdekelt, és ha már kiszakítottak belőle, elhatároztam, hogy megteremtem önmagamban.”

(Harangozó Márta: Márkus László. 1984. 24.)

Gyárfás Miklós-Örkény István: Zichy palota / Ifjúsági Színház, Budapest (1949-09-23) by Wellesz EllaHungarian Theatre Museum and Institute

Kezdetek. A Szegedi Nemzeti Színház és a Színművészeti Akadémia

A háború vége után édesanyja elküldte Szegedre édesapjához, hogy ott fejezze be az iskolát, érettségizzen le. Szegeden beállt apja malmához dolgozni, emellett Lehotay Árpádhoz járt magán színjátszás órákra.

1945. december 21-én lépett fel először a Szegedi Nemzeti Színházban. Zilahy Lajos A tizenkettedik óra című darabjában kapott egy kis szerepet. Innentől kezdve segédszínészként alkalmazták. Abonyi Géza, aki barátját, Lehotay Árpádot látogatta meg Szegeden, a Cigánybáró előadásában fedezte fel az ifjú színészt. Abonyi, aki tanított a Színművészeti Akadémián, arra bíztatta Márkust, hogy Budapesten folytassa a színészi tanulmányait. 1947 őszén iratkozott be a Színművészeti Akadémiára, Abonyi Géza osztályába. Osztályvezető tanáráról mindig szeretettel és tisztelettel emlékezett meg. 1951-ben végzett – az akkor már Színház- és Filmművészeti Főiskolának nevezett intézményben.

Az Akadémia negyedik évében vizsgaszerepet kapott a Cseresznyéskert, a Hétköznapok hősei és az Egy városban történt című darabban. Az akadémiai éveket záró vizsgaelőadásként Molière Úrhatnám polgárának Jourdain úr szerepét kezdte el próbálni. Hat hét próba után, 1951 júniusában, nyolc nappal a premier előtt kitelepítették Okány községbe. Major Tamás jóvoltából pár héten belül visszatérhetett Budapestre, és letehette elmaradt államvizsgáját.

Molnár Ferenc "A hattyú" című előadás ajánlója a Szegedi Népszava című újságban (1946-01-03)Hungarian Theatre Museum and Institute

"Ígéretes kvalitásokat árult el a társulat két legfiatalabbja Márkus László és Rutkai Iván is."

Lehotay Árpád és Márkus László vendégelőadása Hódmezővásárhelyen / Szegedi Népszava (1946-07-09)Hungarian Theatre Museum and Institute

Márkus László leckekönyve, Országos Magyar Színművészeti Akadémia (1947-10-15)Hungarian Theatre Museum and Institute

Márkus László 1947-ben kezdte el tanulmányait a Színművészeti Akadémián, ahol Sinkovits Imre, Körmendi János, Gyurkovics Zsuzsa és Hegedűs Ágnes voltak osztálytársai. Ez idő alatt a Művész Színházban és az Ifjúsági Színházban kapott kisebb szerepeket.

Márkus László leckekönyve, Országos Magyar Színművészeti Akadémia, 1947, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Molière: Képzelt beteg / Művész Színház, Budapest, Várkonyi László, 1948-10-01, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Az Első doktor szerepében

Gyárfás Miklós-Örkény István: Zichy palota / Ifjúsági Színház, Budapest, Wellesz Ella, 1949-09-23, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Verebes Károly (Rókus), Molnár Tibor (Iványi), Márkus László (Roóz), Soós Lajos (Bokor), Tándor Lajos (Jávoros), középen (ülve): Pethes Sándor (Farsang Ferenc)

Mándi Éva: Hétköznapok hősei / Színművészeti Főiskola, Budapest, Wellesz Ella, 1951, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Csokonai Színház, Debrecen (1954) by Fortepan / GyöngyiHungarian Theatre Museum and Institute

Csokonai Színház, Debrecen (1951-1957)

Márkus László 1951 őszén a debreceni Csokonai Színház társulatához szerződött, ahol hat évadot töltött el. A társulatnak ez idő alatt tagja volt még többek között Mensáros László, Simor Erzsi, Solti Bertalan, Soós Imre, Örkényi Éva, Andaházi Margit, Vámos László, Berényi György, Hegedűs Ági, Latinovits Zoltán, Zenthe Ferenc és Kautzky József.

Először A kertész kutyája című színműben, Ricardo márki szerepében lépett színre. Az első nagy sikert pedig A csárdáskirálynő Bóni grófjának megformálásával aratta. Ezt követően a legváltozatosabb műfajokban nyújtott emlékezetes alakítást.

Operettet és klasszikus verses drámát, tragédiát és társalgási bohózatot, intrikus szerepet és kedves komikust is játszott. A város körülrajongott táncos komikusa, de miközben a Luxembourg grófja című operett Brissard-ja, az Othello Rodrigóját is eljátssza. Slukk Tóni a Cirkuszhercegnőben és Claudius a Hamletben; tudálékos Galagonya a Sok hűhó semmiért című Shakespeare darabban és Von Kalb Schiller Ármány és szerelem című szomorújátékában. Ugyanakkor, amikor a Gülbaba című operett Zülfikarját játssza, az Éjjeli menedékhely Bárójaként is sikert arat. A Mandragóra Liguriója mellett Zsupán a Marica grófnőben, Turai a Játék a kastélyban című Molnár-vígjátékban, és Truffaldino Goldoni bravúr-darabjában, a Két úr szolgájában.

Lope de Vega: A kertész kutyája / Csokonai Színház, Debrecen (1951-11-13) by Ismeretlen fényképészHungarian Theatre Museum and Institute

Ricardo márki szerepében

"Az első hivatalos szerepem A kertész kutyájának Ricardo márkija volt. Rögtön macskára vettem a figurát, fújtam meg mindenféle hülyeséget csináltam. Hát a többiek el voltak ájulva, hogy most jött ki a főiskoláról és a Sztanyiszlavszkij-módszer bűvöletében elkezd itt ripacskodni. Ha filmfelvétel volna arról a szerepemről és most megnézhetném, biztos, hogy halálra röhögném magam."

(Harangozó Márta: Márkus László. 1984. 55.)

Friedrich Schiller: Ármány és szerelem / Csokonai Színház, Debrecen (1954-12-29) by Várkonyi LászlóHungarian Theatre Museum and Institute

Von Kalb szerepében

"Márkus nem vette át az előadás tragikai alaptónusát, abból indult ki, hogy az udvarmester egy divatmajom, udvaronchólyag, aki érzéketlenül megy el minden mellett, fel sem figyelve a sötét eseményekre: ártatlan, de ártó részese a tragédiának. A végül is halált hozó udvaroncot vígjátékira hangolta, felszalagozta és kicsapongóan jókedvű, mámoros butasággal ruházta fel. Márkus von Kalbja berobbant a színpadra: csicsergett, bájolgott, fuvolázott, negédeskedett, mórikált, csipogott, vihogott, és olyan történelmien ostobának tűnt, hogy ez után a színészi expozíció után nyilvánvaló volt: ettől az alaktól semmi jó nem várható."

(Molnár Gál Péter: Olvasópróba. 1968. 184.)

Kerekes-Barabás-Gádor-Darvas: Állami áruház / Csokonai Színház, Debrecen, Művészi Fotó, 1953-04-20, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Dániel szerepében

William Shakespeare: Sok hűhó semmiért / Csokonai Színház, Debrecen, Ismeretlen fényképész, 1955-04-27, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Galagonya szerepében

Antony Mars - Maurice Desvallières: Garasos menyasszony / Csokonai Színház, Debrecen, Várkonyi László, 1955-10-11, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bartha András (Anatole) és Márkus László (Michael)

William Shakespeare: Hamlet / Csokonai Színház, Debrecen, MTI, 1956-03-16, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Claudius szerepében

William Shakespeare: Hamlet / Csokonai Színház, Debrecen, MTI, 1956-03-16, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Mensáros László (Hamlet), Simor Erzsi (Gertrud) és Márkus László (Claudius)

Carlo Goldoni: Két úr szolgája / Csokonai Színház, Debrecen (1956-12-23) by Bartal FerencHungarian Theatre Museum and Institute

A két úr szolgája főpróbáját 1956. október 23-án délután tartották volna, de a színészek nem jelentek meg aznap a színházban. Márkus bosszankodott, őt csak a darab érdekelte, a forradalom híre nem ért el hozzá. Még délután ötkor is a színházban volt, akkor már neki is feltűnt, hogy valami történt. Nagy volt a színházban a nyüzsgés, a készülődés. Megtudta, hogy este, A csárdáskirálynő előadása előtt a Himnuszt fogják játszani. Mivel akkor már kettős szereposztásban adták a darabot, ezen az estén nem ő alakította Bóni gróf szerepét. Este hazament és csak október 30-án ment be újra a színházba, addig a szállásán húzta meg magát. Nem mozdult ki. A két úr szolgája premierjére december 23-án került sor.

Márkus László (Truffaldino) és Andaházy Margit (Smeraldina)

Niccoló Macchiavelli: Mandragóra / Csokonai Színház, Debrecen, Ismeretlen fényképész, 1957-05-30, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Márkus László (Ligurio) és Latinovits Zoltán (Callimaco)

A Madách Színház kívülről / Erzsébet körút, Budapest (1971) by Fortepan / Kotnyek AntalHungarian Theatre Museum and Institute

A Madách Színház társulatában (1957-1985)

1957-ben elhagyta a debreceni teátrumot és visszatért Budapestre. A Madách Színház társulatának lett a tagja, melyhez haláláig hűséges maradt. Az 1960-as és 1970-es évek a Madách Színház nagy korszaka volt. Ádám Ottó igazgatása alatt a színház modern felfogású, realista színházi stílusú előadásokat hozott lére, melyek a közönség körében is nagy népszerűségnek örvendtek. Márkus itt megtalálta azt a játékstílust és színészi munkát, amely igazán testhez állónak bizonyult a számára.

William Shakespeare: III. Richárd / Madách Színház, Budapest (1969-02-22) by Wellesz EllaHungarian Theatre Museum and Institute

A klasszikusok

Márkus a legkülönbözőbb műfajú darabokban kapott szerepeket a Madách Színházban. Shakespeare drámáinak karaktereitől kezdve a kortárs szovjet és angol társalgási műveken keresztül a huszadik századi modern darabokig számos előadásban szerepelt. Mindegyik produkció esetében mélyen elemezte az általa alakítandó szerepet, a karakter természetét, így találva meg a darabokhoz jól illő, egyéni játszási módot.

A klasszikus drámákban játszott szerepek közül kiemelendő, többek között Buckingham alakja Shakespeare III. Richárdjában, Harpagon szerepe Molière Fösvényében és Orgon a Tartuffe-ben.

Beaumarchais: Figaró házassága / Madách Színház, Budapest, Ismeretlen fényképész, 1958-09-19, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Gombos Katalin (Zsuzsi) és Márkus László (Bazilio)

Molière: Tudós nők /Madách Kamaraszínház, Budapest, Bartal Ferenc, 1959-10-02, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Kiss Manyi (Beliza), Psota Irén (Armanda), Márkus László (Trissotin), Mezey Mária (Philaminte)

Molière: Scapin furfangjai / Madách Kamaraszínház, Budapest, Bartal Ferenc, 1959-10-02, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Márkus László (Argante) és Gyenge Árpád (Géronte)

Prosper Mérimée: A művésznő hintaja / Madách Kamaraszínház, Budapest (1964-02-22) by Tormai AndorHungarian Theatre Museum and Institute

Don Andres de Ribera, Peru alkirálya szerepében

"Egyik nagyszerű szerepében, Prosper Merimée egyfelvonásosában, az Oltári szentség hintajában, amit nálunk bizonyos érzékenységekre való tekintettel a Művésznő hintaja címen szoktak játszani, kéjesen merült el perui alkirályként a cicomákba, a trónszékbe való festői belehanyatlásokba, gyűrűs kezeinek pózoló arabeszkjeibe és parancsoló kézmozdulataiba."

(Molnár Gél Péter: Olvasópróba. 1968. 186.)

William Shakespeare: Téli rege / Madách Színház, Budapest, Maár Marianne, 1965-12-17, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Autolycus, a csavargó szerepében

William Shakespeare: III. Richárd / Madách Színház, Budapest (1969-12-22) by Keleti ÉvaHungarian Theatre Museum and Institute

"Én Buckinghamet sem akartam valami daliás férfinak bemutatni, nem a külsőt tartottam fontosnak, hanem azt, hogy rafinált, nagy politikus, és közben szolgalélek, mert különben semmire sem megy Richárd mellett. Szóval úgy vélem, hogy az adott alak belső magatartását kell érvényre juttatni az én egyéniségemen keresztül, és akkor esetleg érdekes és izgalmas lehet az alakítás."

(Harangozó Márta: Márkus László. 1984. 102.)

Márkus László (Buckingham herceg) és Gábor Miklós (III. Richárd király)

Molière: A fösvény / Madách Színház, Budapest (1981-11-19) by Ismeretlen fényképészHungarian Theatre Museum and Institute

Harpagon szerepében

"Ami nyilvánvalóan alaptényező: Márkus László Harpagonja. Ez az alakítás bővelkedik kimunkált mozzanatokban, s jellemző rá a tartózkodás a csábító szerepsablonoktól csakúgy, mint a színész saját manírjaitól. Pedig ezeknek nem könnyű ellenállni, hiszen a kínálkozó hálás gegekre a játékost nemcsak ösztönei viszik, de a néző is várja azokat.

Márkus önmagához képest példamutatóan ››aszkétikus‹‹, s többnyire magával ragadó. Játékának tempója van és színpalettája, anélkül, hogy az alapelképzelésből, ebből a kedélytelen, riasztóan beszűkült figurából engedne. És mindennek ellenére, egy rendkívül lényeges ponton nem egyezik (vagy nem egyeztetett) az ő szerepfelfogása az érzékelhető rendezői törekvésekkel. Márkus Harpagonja mindvégig tisztában van azzal, hogy ő egy csodabogár. Tudja, ahogyan ő viselkedik, az nem természetes. Különcöt játszik, eltökélt különcöt.

Túlkomplikált gesztusaival is megmutatja ezt, de túlrongyosított öltözete, s az olyan apró akciók is erről árulkodnak, mint amikor egy lelakatolt kendőből (!) veszi elő reggelijéhez a száraz kenyérdarabot."

(Mészáros Tamás kritikája A fösvény című előadásról. Magyar Hírlap. 1981. december 6.)

Molière: Tartuffe / Madách Színház, Budapest, Film Színház Muzsika, 1978-02-24, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Hűvösvölgyi Ildikó (Mariane) és Márkus László (Orgon)

(A fénykép forrása: Szakonyi Károly: Márkus László köszöntése. Film Színház Muzsika, 1983/14.10.)

Peter Shaffer: Mesterdetektív / Madách Kamaraszínház, Budapest (1970-11-28) by Keleti ÉvaHungarian Theatre Museum and Institute

És a kortársak

A Madách Színház műsorának fontos részét képezte a kortárs szerzők műveinek színrevitele. Az 1950-es években a szovjet drámaírók kurzusművei jelentették az aktuális irodalmat, majd az 1960-as évektől a nyugati szerzők is megjelenhettek a repertoárban. Márkus a leggyakrabban Peter Shaffer angol drámaíró darabjaiban (Mesterdetektív, Ki után megy a nő? – Ki megy a nő után?, Black Comedy) tűnt fel, de a legsikeresebb alakítása Sévigné vizsgálóbíró szerepe volt Marcel Achard A bolond lány című vígjátékában. A külföldi írók mellett a magyar kortárs szerzők előadásait is bemutatta a teátrum, amelyek közül Ránki György és Hubay Miklós műve, az Egy szerelem három éjszakája, valamint Szabó Magda Régimódi történet című színműve emelkedik ki Márkus pályafutásában.

Fjodor Gladkov: Szilveszter / Madách Kamaraszínház, Budapest, Bartal Ferenc, 1958-11-05, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Psota Irén (Kláva), Márkus László (Fjodor) és Vass Éva (Ászja)

Nikola Jonkov Vapcarov: A legnagyobb hullám / Madách Kamaraszínház, Budapest, Bartal Ferenc, 1959-11-13, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Simor Erzsi (Elena), Márkus László (Georges), Gyurkovics Zsuzsa (Lilija) és Ilosvay Katalin (Mira, zongoratanárnő)

V.Sz.M. Dihovicsnij: De nehéz a feltámadás! / Madách Színház, Budapest, Kotnyek Antal, 1960-04-05, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Körmendi János (Fikusz Dezső) és Márkus László (Kakas Dezső)

J.B. Priestley: Veszélyes forduló / Madách Kamaraszínház, Budapest, Keleti Éva, 1960-12-16, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Váradi Hédi (Freda), Márkus László (Charles Trevor Stanton) és Tolnay Klári (Olwen Peel)

Illés Endre: Homokóra / Madách Kamaraszínház, Budapest, Bartal Ferenc, 1961-12-08, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Haynal Kristóf szerepében

Peter Karvaš: Éjféli mise / Madách Kamaraszínház, Budapest (1962-02-02) by Bartal FerencHungarian Theatre Museum and Institute

"Úgynevezett ››merész‹‹ szereposztás volt, amikor Peter Karvaš ››Éjféli mise‹‹ című darabjában ráosztották a német katonatisztet. Kiviláglott, hogy az emlékeinkben élő német katonatiszt sablon ellenében alkotott meg egy félelmetes figurát, s éppen az színezte elevenebbre ezt a szerepet, hogy Márkus László más jellegű színészi adottságai teremtették színpadra.

Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy ››A tizedes meg a többiek‹‹ című filmben ennek a típusnak gúnyrajzát, ellenszenves, de mérhetetlenül mulatságos vígjátéki mását játszotta el."

(Dalos László: Színész-arcok. Márkus László. Film Színház Muzsika. 1968/9. 19.)

Latinovits Zoltán (Palo) és Márkus László (Brecker)

Peter Shaffer: Ki után megy a nő / Madách Kamaraszínház, Budapest, Kotnyek Antal, 1963-10-04, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Tordy Géza (Bob), Psota Irén (Doreen) és Márkus László (Ted)

Peter Shaffer: Ki megy a nő után? / Madách Kamaraszínház, Budapest, Bartal Ferenc, 1963-10-04, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Márkus László (Charles Sidley) és Psota Irén (Belinda Sidley)

Marcel Achard: A bolond lány / Madách Színház, Budapest (1964-09-18) by Keleti ÉvaHungarian Theatre Museum and Institute

"Rutinból is lehet embereket létrehozni, nemcsak extázisból, szenvedélyből, vágyból – úgy értem, irodalmi ihletből, írói szenvedélyből és igényből. Marcel Achard vígjátéka ezt bizonyítja. [..]

Minden srófja egy megtervezett színpadi masinéria alkatrésze. Mégis a gépezetből csakúgy dőlnek az eleven emberek, az életszerű konstellációk, a széria gyártásban is egyedinek tetsző, remekül megmunkált termékek. [..]
Márkus László a vizsgálóbíró szerepében vígjátéki magatartással lép végig egy belső, drámai úton, s úgy telik meg lassan ólommal, hogy rugalmasságát megőrzi azért. Pedig, ha meggondoljuk ez a férfi, mert végül is nem tud engedni az érdekeinek s nem tud elpiszkolódni, kockára teszi a házasságát és az állását. Ezt a gyorsan betelt sorsot Márkus igen finom átmenetekkel, a darab könnyű hangját egy pillanatra sem megtagadva, rajzolja meg."

(Mátrai-Betegh Béla: A bolond lány. Marcel Achard vígjátéka a Madách Kamarában. Magyar Nemzet, 1964. szeptember 20. 13.)

Domján Edit (Josefa Lantenay) és Márkus László (Camille Sévigné)

Hubay Miklós: Egy szerelem három éjszakája / Madách Színház, Budapest (1966-10-07) by Keleti ÉvaHungarian Theatre Museum and Institute

"A műfaj nagy szerepeit Psota Irén és Márkus László játszotta. Ők mindent megkaptak az alkotóktól, dialógusban, versben, zenében, hogy tehetségüket csillogtathassák. Psota Irén Melitta szerepében olyan sima nagyvilági hölgy volt, amilyen egy felszínes dáma csak lehet, s ezen túl még fanyar ízeket is tudott keverni a játékába, megéreztetve egy életforma ürességét és csődjét.

Dalaival az előadás kiemelkedő pillanatait szerezte, csakúgy, mint Márkus László, akinek gazdag színészi pályáján Viktor szerepe nem csak azért lehet az egyik csúcs, mert e figurával lehetőséget kapott komédiára, tragédiára, dalra és prózára, vagyis mindarra, amit olyan jól tud - azért is, mert a sokféle szólamban egy jelentős művész egyszerűségével teremtett összhangot. A könnyed jelenetektől a tragikus helyzetekig mindenre volt eszköze."

(Sándor Iván: Egy szerelem három éjszakája. Film Színház Muzsika, 1966/41. 5.)

Greguss Zoltán (Dr. Szegilongi Lajos), Psota Irén (Melitta, Szegilongi felesége) és Márkus László (Viktor)

Ránki György - Hubay Miklós: Egy szerelem három éjszakája / Madách Színház, Budapest, Keleti Éva, 1966-10-07, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Márkus László (Viktor), Gábor Miklós (Bálint) és Vass Éva (Júlia)

Hubay Miklós: Néró játszik - a fenevad hét komédiája / Madách Kamaraszínház, Budapest, Keleti Éva, 1968-02-03, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Néró szerepében

Lengyel Menyhért: A waterlooi csata / Madách Színház, Budapest, Wellesz Ella, 1969-04-18, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Feleki Kamill (Willy Brown) és Márkus László (Romberger, a Világfilm igazgatója)

Tom Stoppard: Nagy szimat avagy az igazi mesterdetektív / Madách Kamaraszínház, Budapest, Keleti Éva, 1970-03-07, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bálint András (Moon, kritkus) és Márkus László (Birdboot, kritikus)

Ugo Betti: Özönvíz avagy a milliomos látogatása / József Attila Színház, Budapest (1971-12-18) by Benkő ImreHungarian Theatre Museum and Institute

Arcibaldo Mattia számtantanár szerepében

"Márkus László színészi mondanivalói közül a gyermeteg agresszivitás mellett - mint a svejkség másik oldala - terjedelmes helyet foglal el a gyengéd emberszeretet, a szeretetsóvárgás, az elesettség ábrázolása. Ennek a személyes mondanivalónak kifejezésére rendszeres visszatéréssel kap hasonló szerepeket megtöltésre. A szerepek és a darabok a század első évtizedeiből származnak, amikor még időszerű és tartalmas volt ez a figura. Márkus ösztönös ízlésére jellemző, hogy mindig múlt időben játssza a figurákat, soha nem kísérli meg időszerűsíteni a mai társadalmi viszonyokra. Arcibaldo Mattiájához hasonló alakítást az utóbbi időben nem is egyet láttunk tőle."

(Molnár Gál Péter: A múlékonyság játékai. 2. Svejk alkonya. Márkus László Ugo Betti "Özönvíz"-ében. Színház, 1972/3. 27.)

Karinthy Ferenc: Hosszú weekend / Madách Színház, Budapest, Keleti Éva, 1974-03-01, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Nikos Protopapas szerepében

Thornton Wilder: A házasságszerző / Madách Színház, Budapest, Keleti Éva, 1975-12-05, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Tolnay Klári (Mrs. Levi) és Márkus László (Wandergelder)

Szabó Magda: Régimódi történet / Madách Színház, Budapest, Horvát Éva, 1977-12-16, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Sulyok Mária (Rickl Mária) és Márkus László (Jablonczay Kálmán)

A felvételen szereplő további partnerek: Schütz Ila (Gizella), Csűrös Karola (Margit), Kelemen Éva (Klári, mindenes cseléd) és Vándor József (Dudek Ferdinánd)

Szabó Magda: A meráni fiú / Madách Színház, Budapest, Danis Barna, 1980-02-22, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Huszti Péter (IV. Béla) és Márkus László (Teuton János)

George Bernard Shaw: Pygmalion / Madách Színház, Budapest (1978-10-20) by Ismeretlen fényképészHungarian Theatre Museum and Institute

A modern drámák kihívásai

A 19. század végén és a 20. század első felében született modern drámákban való megmutatkozás egyszerre jelent kihívást és lehetőséget egy színész számára. Míg Csehov realista drámáiban való játék az elmélyülést, az érzelmek csendes finomságát és kifejezésbeli árnyalhatóságát teszi lehetővé, addig egy Brecht előadásban színészi eszközökkel láthatóvá lehet tenni a modern társadalom szereplői közötti jelentős különbségeket, bonyolult viszonyokat és elidegenedést. George Bernard Shaw darabjaiban pedig a modern angol polgárság jellemvonásait rajzolhatta meg a közönségnek. Márkus a színészi játékában és tehetségében rejlő kreativitást és sokszínűséget demonstrálhatta és élhette ki az olyan szerepekben, mint Szuszlov mérnök Gorkij Nyaralók című drámájában vagy a pap szerepe Bertolt Brecht A kurázsi mama című előadásában.

Makszim Gorkij: Nyaralók / Madách Színház, Budapest, Keleti Éva, 1958-04-21, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Váradi Hédi (Julija Filippovna) és Márkus László (Szuszlov)

Bertolt Brecht: Courage mama / Madách Színház, Budapest, Wellesz Ella, 1958-01-24, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Kiss Manyi (Courage mama), Psota Irén (Kata), Mensáros László (Eilif), Márkus László (Verbuváló) és Zenthe Ferenc (Stüsszi)

George Bernard Shaw: Az ördög cimborája / Madách Színház, Budapest, Bartal Ferenc, 1958-12-21, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Pécsi Sándor (Anderson lelkész), Márkus László (Kristóf) és Tolnay Klári (Judith)

A.P. Csehov: Cseresznyéskert / Madách Színház, Budapest, Ismeretlen fényképész, 1960-03-05, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Márkus László (Szimeonov Piscsik, földbirtokos) és Kiss Manyi (Sarlotta Ivanovna, nevelőnő)

Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör / Madách Színház, Budapest, Ismeretlen fényképész, 1961-03-24, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

A kövér herceg szerepében

Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor / Madách Színház, Budapest, Bartal Ferenc, 1962-10-14, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Körmendi János (Pjotr Ivanovics Bobcsinszkij, helybeli földbirtokos), Vándor József (Pjotr Ivanovics Dobcsinszkij, helybeli földbirtokos), Gyenge Árpád (Hlopov, tanfelügyelő), Basilides Zoltán (Zemljanyika, főgondnok), Márkus László (Hlesztakov, pétervári tisztviselő) és Pécsi Sándor (Szkvoznyik-Dnuhanovszkij, polgármester)

Bertolt Brecht: Svejk a második világháborúban / Madách Színház, Budapest (1962-12-01) by Bartal FerencHungarian Theatre Museum and Institute

"Márkus Ludwig Bullinger SS-Scharführer szerepében Brecht prototípusokat sematizáló vígjátéki alakját változékony lélektani eszközökkel stilizálta mulatságos figurává. A harmadik felvonásban, mint Ignatz Bullinger, tábori pap, démoni jellemet ábrázolt erőteljes belső átéléssel. A megformált szerep az írott fölé növekedett és szinte gorkiji mélységű jellemábrázolással állította elénk a menekülő tábori lelkész egyszerre mulatságos és félelmetes alakját."

(Molnár Gál Péter: Svejk a második világháborúban. Brecht színműve a Madách Színházban. Népszabadság. 1962. december 6. 8.)

Márkus László (Bullinger Ludwig, SS Scharführer) és Körmendi János (Svejk, prágai kutyakereskedő)

A.P. Csehov: Jubileum / Madách Kamaraszínház, Budapest, Bartal Ferenc, 1963-05-18, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Márkus László (Hirin) és Greguss Zoltán (Sipucsin)

Bródy Sándor: A szerető / Madách Kamaraszínház, Budapest, Tormai Andor, 1963-12-21, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Horváth Ferenc (Egy angol herceg), Garics János (De Robidde-Rotta), Váradi Hédi (Eőz Anna), Zenthe Ferenc (Aba Ágost, osztrák herceg) és Márkus László (Kostitz udvarmester)

Bertolt Brecht: Koldusopera / Madách Színház, Budapest, Keleti Éva, 1965-10-22, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Gábor Miklós (Macheath, más néven Bicska Maxi) és Márkus László (Tigris Brown, rendőrfőnök)

Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romulus / Madách Színház, Budapest (1967-12-08) by Tormai AndorHungarian Theatre Museum and Institute

"Lelkesen fogadta a közönség komikus kedvencét, és Márkus megkezdte karikaturisztikus kényeskedését és agyonékszerezett, rikító színekbe bújtatott feminin uralkodóbábunak finomkodásait, magakellető és értelmét vesztett udvari formákat betartó színpadias siránkozását.

Tulajdonképpen kifogástalan volt, hiszen olyan tömény pontossággal hozta a színpadra mindazt, ami az elpuhult és elgyengült, romlott és buja Bizáncról képzeletünkben él: gyűrűket húsos ujjain és gyűrűket a hajában, puha csípőmozgásokat és csonttalan, de gyors helyzetváltoztatásokat, magas fejhangokat és üres kacarászásokat, vihorászást és kuncogást, puha kellemkedést és sértettséget, amikor figyelmen kívül hagyják uralkodói rangját."

(Molnár Gál Péter: Olvasópróba. 1968. 187.)

Ilosvay Katalin (Julia, Romulus felesége), Szénási Ernő (Pyramus, komornyik), Pécsi Sándor (Romulus, nyugatrómai császár) és Márkus László (Zénó, keletrómai császár)

Szép Ernő: Lila ákác / Madách Kamaraszínház, Budapest, Keleti Éva, 1968-03-16, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Angelusz, artistaügynök szerepében

Bertolt Brecht: Kurázsi mama / Madách Színház, Budapest (1973-03-23) by Ikládi LászlóHungarian Theatre Museum and Institute

Márkus László Bertolt Brecht-ről

"Szerintem Brechtet is úgy kell játszani, ahogy a színdarab le van írva. Például a Psota főszereplésével készült 1973-as Kurázsi mamában a papot játszottam, és olyan dolgokat meg mertem csinálni, amiket egy másik darabban meg sem kíséreltem volna. De Brecht, szerintem csupa ész, csupa logika, a néző képébe vágja a maga igazát, így aztán úgy véltem, az én elképzelésem belefér a brechti gondolatba.

Van egy jelenet, hogy udvarolok a Kurázsi mamának. Nyomtam a szöveget, és közben egy fejszét lóbáltam a lábam között, a fejsze hol le, hol föl és közben: ››No, legyen már hozzám kedvesebb...‹‹ Vámos fel volt háborodva, azt mondta, ezt a hülyeséget ne csináljam. De én azért minden este csináltam. Ez a pap ugyanis nagy kujon, szélhámos, szóval az a kettősség él benne, amit Brecht gyakran alkalmaz figurái leleplezésére."

(Harangozó Márta: Márkus László. 1984. 94-95.)

Kalocsay Miklós (Stüsszi), Nagy Anna (Kattrin), Psota Irén (Kurázsi mama) és Márkus László (Pap)

George Bernard Shaw: Brassbound kapitány / Madách Színház, Budapest, Keleti Éva, 1973-12-07, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Gábor Miklós (Brassbound kapitány, más néven Black Paquito) és Márkus László (Sir Howard Hallam, angol pair és bíró)

Makszim Gorkij: Nyaralók / Madách Színház, Budapest, Ismeretlen fényképész, 1975-02-14, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Szuszlov mérnök szerepében

Makszim Gorkij: Nyaralók / Madách Színház, Budapest (1975-02-14) by Keleti ÉvaHungarian Theatre Museum and Institute

"Talán nem meglepetés Bencze Ilona Varvara Mihajlovnája - de tiszta öröm ezt a színésznőt - ily jelentőségteljesen jónak látni. Néma jelenlétei éppoly súlyosak, mint a szavai - s ez a színészet magasiskolája. Haumann Pétertől sem meglepetés, hogy az ostoba Bazsovot oly színesen tudja megvalósítani, élethitellel megtölteni: de az már meglepetés, hogy Márkus Lászlóban mennyi erő és mélység van - hogy ez a kitűnő színész szinte újjászületik, mert kiléphet megszokott szerepköréből."

(Nagy Péter: Gorkij: Nyaralók. Kritika, 1975/5. 31.)

Márkus László (Szuszlov, mérnök), Lőte Attila (Salimov), Haumann Péter (Bazsov ügyvéd) és Bencze Ilona (Varvara Mihajlovna, Bazsov felesége)

Nyikolaj Vasziljevics Gogol - Szakonyi Károly: Holt lelkek / Madách Színház, Budapest, Horvát Éva, 1976-12-17, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Márkus László (Szobakevics, földbirtokos), Kelemen Éva (Feodulina) és Haumann Péter (Csicsikov)

Friedrich Dürrenmatt: A baleset / Budapesti Gyermekszínház, Pólya Zoltán, 1981-02-28, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Lőte Attila (Roland René Raimond Pilet), Körmendi János (Isak Joachim Friedrich Zorn), Haumann Péter (Alfredo Traps) és Márkus László (Abraham Gotthold Luis Wucht)

Molnár Ferenc: A hattyú / Madách Színház, Budapest (1972-05-26) by Keleti ÉvaHungarian Theatre Museum and Institute

Molnár Ferenc színműiben 

Számos kritikus megállapította, hogy Márkus László igazi Molnár-színész. A rendezők korán felismerték ezt, és ennek köszönhetően pályafutása során számtalan Molnár Ferenc-darabban játszott. Az első, kis szerepet még 1946-ban, Szegeden kapta A hattyú című előadásban, majd Debrecenben és a Madách Színházban is rendszeresen fő- vagy mellékszereplője volt a Molnár darabokból készült bemutatóknak.

Szikora Tamás, rendező – aki többek között a nagysikerű Egy, kettő, három című előadásban is együtt dolgozott vele –, úgy vélte, hogy Márkust az tette alkalmassá ezekre a szerepekre, hogy fantasztikus ritmusérzéke volt, mely elengedhetetlen egy jó Molnár-előadáshoz, valamint rendkívüli elegancia jellemezte játékát, amely a másik fontos kulcs Molnárhoz.

 

Molnár Ferenc: Olympia / Madách Színház, Budapest, Keleti Éva, 1965-04-24, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Darvas Lili (Eugenia, Plata-Ettingen herceg felesége) és Márkus László (Krehl, osztrák csendőralezredes)

Molnár Ferenc: Előjáték Lear királyhoz / Madách Kamaraszínház, Budapest, Keleti Éva, 1967-10-07, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Csűrös Karola (Helén) és Márkus László (Dr. Ernő)

Molnár Ferenc: Az ibolya / Madách Színház, Budapest, Keleti Éva, 1967-10-07, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Gábor Miklós (Zeneszerző), Márkus László (Igazgató) és Szénási Ernő (Szolga)

Molnár Ferenc: Egy, kettő, három / Madách Színház, Budapest, Keleti Éva, 1974-11-01, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bencze Ilona (Lydia) és Márkus László (Norrison)

További partnerek a felvételen: Némethy Ferenc (Titkár), Csűrös Karola (Kuno kisasszony) és Paudits Béla (Fusz Antal).

Molnár Ferenc: Egy kettő három / Madách Színház, Budapest (1974-11-01) by Keleti ÉvaHungarian Theatre Museum and Institute

"A darabot egyetlen szereplő, Norrison köré építi Molnár; így kell építkeznie a rendezőnek is. Szirtes Tamás követi az írói instrukciót, s jól, mulatságosan, emberi kapcsolatokban hitelesen játssza el. A kulcskérdés: a Norrisont játszó színész. A rendező vele nyerhet csatát.

Márkus László alakítása ilyen csatanyerés. Félelmetes biztonsággal, fanyar eleganciával, pompás stílusban vezényli a parádét, celebrál és prelegál - eközben is jut ideje arra, hogy gondozza mások és a maga drámácskáit. Elsőrangú alakítás; a rendező ugyan még inkább hozzá gyorsíthatta volna a játék tempóját, de azzal, hogy találó típusokat keresett ehhez a Márkus-kavalkádhoz, a legfontosabbat megoldotta."

(Demeter Imre: Szomory és Molnár egy darabban. Egy, kettő, három. Film Színház Muzsika, 1974/46. 7.)

Balázs Samu (Gróf Dubois-Schöttenburg) és Márkus László (Norrison)

Molnár Ferenc: A doktor úr / Madách Színház, Budapest (1979-04-14) by Danis BarnaHungarian Theatre Museum and Institute

Dr. Sárkány szerepében

"Fábri Zoltán korhű, s mégis kissé stilizált, vonzó díszletében Ádám Ottó is kor- és Molnár-hű, meg egy kissé stilizált előadást teremtett. A darabot oly elmésen, pergőn, ellenállhatatlanul mulatságosan játszatja el, ahogy a szerző megírta, de olykor a molnári iróniát a mi korunk ironikus szemléletének idézőjeleivel dúsítja.

Márkus László pompás alakításán különösképp érződik ez a többrétegűség. ››Ez a Márkus Molnár-színésznek született‹‹ - lestem el egy elismerő megjegyzést a szünetben."

(Barabás Tamás: A doktor úr. Molnár-bemutató a Madách Színházban. Esti Hírlap. 1979. április 19.)

Molnár Ferenc: A doktor úr / Madách Színház, Budapest, Danis Barna, 1979-04-14, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Piros Ildikó (Sárkányné) és Márkus László (Dr. Sárkány)

Molnár Ferenc: Játék a kastélyban / Madách Színház, Budapest (1984-02-25) by Ilovszky BélaHungarian Theatre Museum and Institute

Az utolsó nagy szerep: Turai Sándor

A betegsége után Molnár Ferenc Játék a kastélyban című darabjának Turai Sándor szerepében tért vissza a színpadra. A választás nem is lehetett volna stílszerűbb, hiszen ahogy Koltai Tamás kritikus megállapította, Márkus maga volt Turai Sándor, a csak a szakmájának élő, avval azonosuló színdarabíró. Első alkalommal Debrecenben játszotta el ezt a szerepet 1957-ben Berényi Gábor rendezésében, a klasszikussá vált előadást 1984. február 25-én mutatták be a Madách Színházban, a rendező Lengyel György volt.

Molnár Ferenc: Játék a kastélyban / Csokonai Színház, Debrecen, Ismeretlen fényképész, 1957-03-15, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Latinovits Zoltán (Ádám), Angyal Sándor (Gál) és Márkus László (Turai)

Molnár Ferenc: Játék a kastélyban / Madách Kamaraszínház, MTI / Ilovszky Béla, 1984-02-25, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Csernák János (Ádám), Zenthe Ferenc (Gál) és Márkus László (Turai)

Molnár Ferenc: Játék a kastélyban / Madách Kamaraszínház, Budapest (1984-02-25) by Ilovszky BélaHungarian Theatre Museum and Institute

"Turai minden kétséget kizáróan Márkus László szerepe, többek között azért, mert éppúgy a rabszolgája - s ezáltal már az ura is - a mesterségének, mint ő. Mindketten ››színházban gondolkodnak‹‹, a világot játszótérnek tekintik, amely tele van hatásos antrékkal és abgangokkal, félreérthető és félreérthetetlen helyzetekkel, több értelmű szavakkal és egyértelmű gesztusokkal.

Márkusnak ugyanúgy a játék az életeleme, mint Turainak, csak hát ő színész, nem pedig író, nem akar a háttérben maradni, a sorok mögül kikacsintani, ezért az ő Turaija színész-Turai, aki szeretné minden pillanatban ››ellenőrizni az eredményt‹‹, lemérni trükkjeinek hatását. És ki máson mérhetné le, mint a nézőn, a fokról fokra beavatott közönségen?!"

(Koltai Tamás kritikája Molnár Ferenc Játék a kastélyban előadásáról. Kritika. 1984/5. 27.)

Zenthe Ferenc (Gál) és Márkus László (Turai)

Molnár Ferenc: Játék a kastélyban / Madách Színház, Budapest, Ilovszky Béla, 1984-02-25, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Tóth Enikő (Annie) és Márkus László (Turai)

Molnár Ferenc: Az ibolya / Madách Színház, Budapest (1967-10-07) by Keleti ÉvaHungarian Theatre Museum and Institute

Pályatársak

Márkus László színésztársai számos alkalommal felemlegették vele kapcsolatban, hogy igazi ünnep volt vele együtt játszani. De Márkus számára is állandó ünnep volt a játék, a hivatás gyakorlása, a színésztársakkal való együttlét. Sok kollégáját nagyon szerette, és rajongással tudott róluk beszélni, de Pécsi Sándor, Kiss Manyi, Domján Edit és Almási Éva különösen közel állt hozzá. Nagyon jó természete volt, szerette a tehetséget, a tehetséges színészeket. Csak azokkal nem tudott jól kijönni, akik nem vették komolyan a színházi munkát.

Kiss Manyi és Pécsi Sándor / Madách Színház, Budapest by Fortepan / Kotnyek AntalHungarian Theatre Museum and Institute

Márkus László visszaemlékezése Kiss Manyira és Pécsi Sándorra

"Két fényképet őrzök az öltözőm falán: Kiss Manyiét és Pécsi Sándorét. Ők a példaképeim. Mindketten igazi ››clown‹‹-ok voltak, utánozhatatlan komédiások, bohócok, a játék játékos morfinistái, mindent játszottak; Shakespeare-t, fél-klasszikust, zöldségeket, Cézárt, öregasszonyt, habos süteményt s mindig ››istenigazából‹‹, teljes önfeledtséggel, zseniálisan. Amióta elmentek, nekem üresebb a színház. Minden előadásból hiányoznak. [...] Kiss Manyi és Pécsi Sanyi tüneményes emberek voltak. Ezt megérezte a közönség. Akit ennyien szeretnek: az bizonyára szeretetre méltó is."

(Részletek egy beszélgetésből. Lejegyezte: Galsai Pongrác. Nők Lapja, 1982. július 24.)

Molnár Ferenc: A hattyú / Madách Színház, Budapest (1972-05-26) by Keleti ÉvaHungarian Theatre Museum and Institute

Márkus László Pécsi Sándorról

„Csak derűs dolgok jutnak eszembe róla, és most, hogy elment, jövök rá, hogy az egyetlen ember volt eddigi pályámon, akivel soha nem vesztem össze, még csak nem is vitatkoztunk soha. Pedig, hogy féltem eleinte Tőle, mikor a Madách Színházhoz kerültem. Azt mondták nekem, hogy a színpadon nagyon szigorú és nem ismer tréfát. Aztán a legjobb partnerek lettünk. Bármit mondhattam neki, de bármelyik kolléga is – nem sértődött meg. Megköszönte és próbált javítani alakításán, ha úgy érezte az illetőnek van igaza."

(Márkus László: Pécsi Sándor 1922-1972. Kritika, 1973/1. 2.)

Elöl: Pécsi Sándor (Jácint) és Márkus László (Albert herceg, trónörökös). Második sor: Bencze Ilona (Alexandra), Szemere Vera (Symphorosa), Tolnay Klári (Beatrix, özvegy királyné). Hátul: Bakay Lajos (Gróf Lützen) és Kéry Gyula (Wunderlich ezredes)

Marcel Achard: A bolond lány / Madách Színház (1964-09-18) by Keleti ÉvaHungarian Theatre Museum and Institute

Márkus László visszaemlékezése Domján Editre

"A bolond lányt a végkimerülésig játszottuk, a végén már megőrültünk tőle...Én 444-szer játszottam Sévigné vizsgálóbíró szerepét, Edit 447-szer Jozefát, mert ő elment Miskolcra is néhány előadás erejéig...Képzelje el: a darab rendes játszási idővel negyed tízig tartott...Négyszáz előadás után már nem volt kontrollunk.

Egyik este úgy meghajtottuk az előadást, hogy egyszer csak az órámra pillantok: atyaúristen háromnegyed kilenc. Hát nem lehet a darabot kilenc előtt befejezni! De már alig volt belőle valami hátra. És az addigi őrült pörgetésből hirtelen kíméletlen lassúságra váltottam. Edit azonnal kapcsolt. Elvetette magát, egyszerűen ráesett az íróasztalra, és úgy nevetett azon, hogy most meg akarom nyújtani az előadást. Edit csodálatosan tudott kacagni, senki embert én olyan gyöngyözően, tisztán, szívet melengetően nem hallottam kacagni, mint éppen őt."

(Harangozó Márta: Márkus László. 1984. 104-105.)


Garas Dezső (Benjamin Beaurevers), Márkus László (Camille Sévigné) és Domján Edit (Josefa Lantenay)

Hubay Miklós: Néró játszik - a fenevad hét komédiája / Madách Kamaraszínház, Budapest (1968-02-03)Hungarian Theatre Museum and Institute

Almási Éva visszaemlékezése Márkus Lászlóra

"Először a Néro játszik című darabban dolgoztunk együtt. Kezdő színésznő voltam, bár néhány szerepet már eljátszottam a József Attila Színházban. Egészen meghatódtam, amikor egy epizódalakításom után bejött az öltözőmbe gratulálni. Máig őrzöm egy mondatát: ››Nem sok bajod lesz, ha megöregszel, mert van humorod.‹‹ Ez az első találkozás megkönnyítette a Néró próbáit.

Elmondhatatlanul jó érzés, ha egy fiatal színészt egy nagy pályatárs elfogad. Nem görcsöltem, nem volt bizonyítási kényszerem, mert Laci egyenrangú félként kezelt. Nem osztogatott tanácsokat, hanem a létezésével adott példát. Nagyon szigorú volt, de ha jól érezte magát a szerepben, a próbán, csakúgy sugározta a szeretetet, a boldogságot magából."

(Márkus. Szerk.: B. Fábri Magda. 2003. 17-18.)

Márkus László (Néró) és Almási Éva (Poppea)

Peter Shaffer: Ki után megy a nő / Madách Kamaraszínház, Budapest (1963-10-04) by Kotnyek AntalHungarian Theatre Museum and Institute

Psota Irén visszaemlékezése Márkus Lászlóra

"A kapcsolat tükör, amit mindenki - akinek köze van egymáshoz - a másik elé tart. Ebben vagy szeretjük magunkat, vagy nem. Laci olyan tükröt tartott elém, amiben jól éreztem magam, önfeledtem lubickoltam, azt láttam benne, hogy jók vagyunk, szépek vagyunk, humorosak vagyunk. Amit együtt éltünk meg a színpadon, meg az össze-vissza fellépéseken, ahol énekeltünk és táncoltunk, az ennek a tükörképnek volt köszönhető.

Jó volt az életemben Laci tükre, és sajnálom, hogy nincs többé. A halála azt juttatta eszembe, hogy tulajdonképpen minden elvesztésben önmagunkat gyászoljuk, mert ahogy ő látott minket az egyedi, és azt szerettük benne, ahogy látott. Mint én Laciban azt, hogy mellette képes voltam teljesen feloldódni.

(Márkus. Szerk.: B. Fábri Magda). 2003. 144.)

Márkus László (Ted) és Psota Irén (Doreen)

Tabi László: Családi dráma / Madách Színház, Budapest (1973-01-19) by Keleti ÉvaHungarian Theatre Museum and Institute

Márkus László szavai Dajka Margitról

"A Madách Színház Családi dráma című produkciójában - és ezt minden nagyképűség nélkül állíthatom - én voltam az a vonzerő, amiért elvállalta a vendégszereplést. Ez az első közös munka hallatlanul nagy élményt jelentett számomra. S utána a legnagyobb örömömre következett az idén nyáron második közös produkciónk: A bohóc felesége című tévéfilmben.

Ekkor tudatosodott bennem, hogy az iránta érzett imádatom az ő clownságában gyökeredzik, és talán nem tévedek, ha azt mondom, hogy ugyanezt a ››bohócériát‹‹, játékosságot, a finom értelemben vett ripacsságot érzi és szereti ő is bennem."

(Vendégünk Dajka Margit. Színházról-színészről - Márkus Lászlóval. Film Színház Muzsika. 1974/49. 13.)

Márkus László (Csobáncz Endre, színpadi szerző) és Dajka Margit (Mama)

Márkus László ismeretlen tévéjátékban by Varga ZoltánHungarian Theatre Museum and Institute

Márkus László, a filmszínész

Márkus László több mint 170 filmben szerepelt, amelyek között voltak mozifilmek, tévéfilmek és színházi előadások filmes adaptációi. Az első filmszerepet az 1951-ben bemutatott Ütközet békében című produkcióban kapta. Ezt követően olyan közkedvelt filmekben játszott, mint a Bakaruhában, a Meztelen diplomata, a Két félidő a pokolban, A kőszívű ember fiai, A tizedes meg a többiek, A régi idők focija, Az ötödik pecsét, a Kísértet Lublón. Népszerű animációs sorozatokban vállalt szinkronszerepet, A Flintstone család Bénijét csak az ő hangjával tudjuk ma is elképzelni.

Az arc nélküli város / Rendező: Fejér Tamás, Ismeretlen fényképész, 1960, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Két félidő a pokolban / Rendező: Fábri Zoltán (1961) by Ismeretlen fényképészHungarian Theatre Museum and Institute

"Két filmet említenék, amiben komoly és nagy szerepem volt, s mindkettő Fábri Zoltán nevéhez fűződik: az egyik a Két félidő a pokolban, a másik Az ötödik pecsét. Ha a forgatásra visszaemlékszem, csak azt mondhatom, boldogsággal teli napok voltak azok. Minden nap reggel hétkor keltem, és már boldogan, mert tudtam, hogy izgalmas, eseményekben gazdag, okos és szép munkában lesz részem. Rengeteg szövegem volt, de én, mint mindig, most is jó előre megtanultam. Így aztán semmi nehézségem nem volt a felvételeken.

(Harangozó Márta: Márkus László. 1984. 134-135.)

Az ötödik pecsét / Rendező: Fábri Zoltán, Ismeretlen fényképész, 1976, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Az ötödik pecsét című filmből látható jelenet szereplői: Márkus László (Király László), Őze Lajos (Gyuricza Miklós), Bencze Ferenc (Béla), Horváth Sándor (Kovács János), Vándor József (Macák) és Nagy Gábor (fiatal nyilas tiszt)

A Három csillag című film bemutatóján az Urániában, 1960, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Márkus László, Kiss Manyi, Apostol Karamitev, Várkonyi Zoltán és Szemere Vera

Meztelen diplomata / Rendező: Palásthy György, Ismeretlen fényképész, 1963, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Márkus László (Félix Martin) és Krencsey Mariann (Maud)

A pénzcsináló / Rendező: Bán Frigyes, Ismeretlen fényképész, 1964, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Békés Itala (Lina, Bányai felesége), Márkus László (Nemere Ubul), Esztergályos Cecília (Bányai Sárika), Gobbi Hilda (özvegy Hagymássyné) és Pécsi Sándor (Bányai Péter)

És akkor a pasas... / Rendező: Gertler Viktor, Szóvári Gyula, 1966, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Pongrácz Imre (Popper könyvelője), Márkus László (Charlie), Sinkovits Imre (A rendező) és Koncz Gábor (Dick)

Én, Strasznov Ignác, a szélhámos / Rendező: Keleti Márton, Vörös Ilona, 1966, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Benkő Gyula (Strasznov Ignác) és Márkus László (Mikola nyomozó)

Nem vagyunk angyalok / Rendező: Rényi Tamás, Lippay Ágnes, 1967, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Domján Edit (Vera) és Márkus László (id. András György)

Márkus László tévéfelvételen, Ismeretlen fényképész, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

A háttérben az íróasztal mögött Garas Dezső. (1970-es évek)

A Flintstone család / Színész-Újságíró Rangadó, Ismeretlen fényképész, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Csákányi László, Psota Irén, Bálint Erzsébet és Márkus László mint a Flinstone család a Színész-Újságíró Rangadón (1960-as évek)

Márkus László ismeretlen kabaréjelenetben ismeretlenekkelHungarian Theatre Museum and Institute

Kabaré és rádiójátékok

Komikusi vénájának, népszerűségének és kiváló hangjának köszönhetően Márkus Lászlót gyakran hívták kabaréjelenetek felvételéhez és rádiójátékok szereplőjének. Voltak évek, amikor túlvállalta magát: minden nap azzal telt, hogy a színházi próbáról rohant a rádióba, onnan a tévébe, a tévé után este megint a színházba.

Márkus László ismeretlen kabaréjelenetben, Ismeretlen fényképész, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

1960-as évek

Márkus László a Magyar Rádió 6-os stúdiójában, Fortepan / Szalay Zoltán, 1962, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Rozsos István, Márkus László, Hlatky László színművészek

Fő a vendég! zenés játék felvétele a Magyar Rádió 6-os stúdiójában, Fortepan / Szalay Zoltán, 1963, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Az első sorban balról Psota Irén, Galambos Erzsi és Márkus László színművészek.

Balzac Emberi színjáték című művéből készült rádiójáték felvétele / Magyar Rádió, Fortepan / Szalay Zoltán, 1974, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Kozák András, Márkus László és hátul Benkő Gyula színművészek

Asperján György: Csirizesvödör című hangjáték felvétele a Magyar Rádió stúdiójában, Fortepan / Szalay Zoltán, 1980, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Kálmán György, Márkus László, Garas Dezső színművészek

Szilveszter vagy amit akartunk... című újságcikk a Vas Népe című újságban (1967-01-03)Hungarian Theatre Museum and Institute

A kabarék mellett a Magyar Televízió szilveszteri műsorának is állandó résztvevője volt. Az 1966-os szilveszteri műsorban – amelyről a Vas Népe beszámolója is készült–, Szörényi Leventét, az Illés zenekar énekesét parodizálta.

Márkus László színművész az otthonában (1967) by Szalay ZoltánHungarian Theatre Museum and Institute

Színész civilben

Horváth Ádám rendező szerint Márkus a munkában véresen komoly felnőtt volt, az élet egyéb dolgaiban önfeledt gyerek. Gyerekmódra örült, gyerekmódra csodálkozott, gyerekmódra szeretett, sértődött és haragudott. Mindenre figyelt és kíváncsi volt. Pályafutása során rengeteg interjút adott, amelyekben a legnagyobb szeretettel beszélt a munkáról, és ha magánéletéről faggatták, szívesen mesélt gyerekkori önmagáról, édesanyjáról, utazásairól vagy éppen a filmekről, amiket legutóbb látott. Szemérmes volt, ha a népszerűségről kérdezték, és úgy tett, mintha nem élvezné, amikor ráköszöntek az utcán. Azt mondta nem érdekli a kritika, de valójában elolvasta őket, sőt kivágta és eltette azokat, amelyek dicsérték a játékát. 

Márkus László negyvenöt éves kora körül / Civil felvétel, Ismeretlen fényképész, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Márkus László összeigazítja a homokórát karórájával / Civil felvétel, Ismeretlen fényképész, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

1970-es évek

Márkus László portréfotója, Ismeretlen fényképész, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Márkus László színművész az otthonában. Csanády utca 12/a, Fortepan / Lugosi Szilvia, 1972, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
A Kossuth-díj átvétele a Parlamentben, Mezey Béla, 1983, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more
Édesanyjával, Szabó Judit, 1984, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

A felvétel Harangozó Márta interjúkötetéhez készült. A fotós interjú készítés közben, Márkus otthonában örökítette meg anyát és fiát.

A Népszava című hetilap híre Márkus László haláláról (1986-01-02)Hungarian Theatre Museum and Institute

Márkus László 1985. december 28-án hunyt el. A magyar televízió szilveszteri műsorának felvétele után visszavonult öltözőjébe lepihenni. Kicsivel később élettelenül találtak rá.

Credits: Story

A Színész - Szerep. Márkus László (1927-1984) című kiállítást a PIM – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet készítette.

A kiállítás kurátora: Galácz Judit

A kiállításban szereplő képek az OSZMI Fotótárának gyűjteményéből származnak. Az eltérő forrásokat minden esetben jelöltük.

A kiállításban nyújtott segítségéért köszönet illeti a PIM – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményeinek kollégáit: Csiszár Mirellát, Lakatosné Ircsik Terézt, Orbán Györgyöt és Sipőcz Mariannt.

Credits: All media
The story featured may in some cases have been created by an independent third party and may not always represent the views of the institutions, listed below, who have supplied the content.