By Hungarian Theatre Museum and Institute

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

B a j o r G i z i

ÉS A KORTÁRS MAGYAR DRÁMAIRODALOM

Read

Herczeg Ferenc Bajor Gizivel A Gyurkovics leányok előadásakor (1922) by Landau ErzsiHungarian Theatre Museum and Institute

Elöljáróban

Bajor Gizi pályája végén klasszikus szerepeket játszott a Nemzeti Színházban. A színésznőről szóló írások is jobbára ezeket az alakításokat emelték ki, holott legnagyobb sikereit kortárs magyar szerzők művében aratta. Akadémiai növendékként 1913. november 21-én lépett fel először a Nemzeti Színházban – Szomory Dezső Mária Antónia című darabjában De Mackau szerepében. Két évvel később, 1915-ben már főszerepet kapott Gárdonyi Géza Annuska című művében, majd Gábor Andor Palika című vígjátékában.

Az írók babonásan hittek abban, hogy Bajor Gizi a siker záloga. Mindenki úgy vélte, hogy fél győzelemmel felér, ha a népszerű és megbecsült művésznő alakítja a főszerepet. Természetesen Bajor szívesen játszott eredeti darabban – valaha így nevezték, ha magyar színjáték, nem pedig fordítás vagy adaptáció került színre. Mivel minden premier előtt úgy érezte, hogy meg fog bukni, jót tett a szerző rajongó biztatása.

Azt talán nem is kell hozzátennünk, hogy mindenkit elvarázsolt Bajor Gizi színes egyénisége, s jó néhányan beleszerettek a színésznőbe.

Összeállításunk – mely természetesen nem teljes – a két világháború közötti színházi élet érdekes jelenségét, a színjátszó és a drámaíró közötti kapcsolatot mutatja be. 

Bajor Gizi és Bródy Sándor a Dada bemutatásakor (1919) by Ismeretlen fényképészHungarian Theatre Museum and Institute

Bródy Sándor

Bródy Sándor A dada című drámáját Bajor Gizivel a címszerepben 1917. október 5-én adta elő a Nemzeti Színház.

A színház frissen kinevezett igazgatója, Ambrus Zoltán, akiről kortársai azt tartották, hogy szerelmes volt a pályakezdő színésznőbe, 1917 nyarán levelet írt az Ótátrafüreden pihenő Bajornak: „Küldöm a »Dadát« is, melyben – […] a szerző óhajtásának megfelelően – Erzsébet szerepének eljátszását kérem.”

Nem meglepő, hogy Bródy Sándor ragaszkodott Bajor Gizi személyéhez, hiszen Móricz Zsigmond Pacsirtaszó című művének 1917. szeptember 14-én megtartott premierjét követően ezt írta róla: „Egy egészen fiatal színésznő, aki a rendkívüli feladatban rendkívüli volt. Még nem tudja, vagy nem akarja tudni azokat az apró-cseprő kifejezésbeli formákat, amelyek egy magyar parasztasszonyt úgy jellemeznek, mint a sokszínes szoknyája. Lélekben, erőben, lényegben volt elragadó. Az a benyomásom, hogy megvan az új Júlia, és a színháznak megvan a keresett, várva-várt fiatal heroinája.”

S vajon sikeres volt A dada előadása? A Világ című lapban megjelent kritika szerint, melyet Ignotus írt, igen: „A közönség szeretettel és megértéssel fogadta a tizenöt év alatt szinte semmiben el nem avult darabot, s a második felvonásközben zajosan és viharosan tapsolta meg, és hítta számtalanszor a lámpák elé a népszerű, beérkezett mestert, Bródy Sándort, s a népszerűségnek induló Bajor Gizit.”

A dada színlapja (1917)Hungarian Theatre Museum and Institute

Bródy Sándor: A dada, Ismeretlen fényképész, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Erzsébet, a dada)

A kép hátoldala, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

'Bródy Sándor, magyar író őrizte e képet. Néki mindig nagyon kedves volt, s ezért is a hagyatékozó fiú 11 évig híven vigyázott rá. Most pedig hálája és tisztelete jeléül küldi Germán tanár úrnak. Budapest 1935 május havában. Bródy János'

Kürthy György, Molnár Ferenc, Bajor Gizi, Rózsahegyi Kálmán és Hegedűs Gyula, Somlay Artúr, Rajnai Gábor és Pataki József a Fehér felhő bemutatóján (1916-02-25) by AlexyHungarian Theatre Museum and Institute

Molnár Ferenc

Molnár Ferencnek mindössze két darabja került színre életében a Nemzeti Színházban – s Bajor Gizi mindkettőben játszott. A háború témáját feldolgozó Fehér felhő című egyfelvonásos mirákulumban, melyet 1916. február 25-én mutattak be, az Angyal szerepét kapta. Bár a dráma nem tartozik Molnár legjelentősebb művei közé, a háború áldozataira emlékező közhangulatban sikert aratott. Elragadtatással állapították meg, hogy írója „otthagyta fővárosunk aszfaltját, s tiszta magyar talajról szedte virágait, melyből irodalmi működésének a koszorúját fonta”. A másik Molnár-darabot is az első világháború idején, 1917. november 23-án adta elő a Nemzeti Színház. Az Úri divatban Bajor Gizi Paulát, a nagyratörő irodakisasszonyt alakította, aki „erősen elhatározza magában, hogy kokott lesz, de végül megtér, és egy derék kereskedőnek nyújtja a kezét”. Az Estben Bródy Sándor méltatta a színpadi játékot, a főszereplőről ezt írta: „ma már mint nagyszerű színésznőt látjuk. Naiva, drámai hősnő, cselszövő, egyszóval: – a színésznő. Az előadás kitűnő fogadtatása, a színésznő kiváló alakítása megbabonázhatta Molnár Ferencet, mert még kétszer tervezett Bajorral bemutatót: 1922-ben az Égi és földi szerelem, 1934-ben A cukrászné című színjátékának főszerepére hívta. Sajnos egyik tervét sem tudta megvalósítani. 

A fehér felhő színlapja (1916)Hungarian Theatre Museum and Institute

Molnár Ferenc: A fehér felhő, Ismeretlen fényképész, 1916, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Angyal) és Rajnai Gábor (Hadapród)

Molnár Ferenc: Úri divat, Kardos nővérek, 1917, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Paula)

Bajor Gizi Herczeg Ferenccel a Kék róka 200. előadásán (1938-03-26)Hungarian Theatre Museum and Institute

Herczeg Ferenc

Az írófejedelemként tisztelt Herczeg Ferenc és az egyik legjelentősebb, legtehetségesebb színésznőnek tartott Bajor Gizi barátsága 1921-ben Keszthelyen kezdődött. A Helikon-ünnepek felújítása alkalmával a Festetich-kastély parkjában felállított színpadon Herczeg A holicsi Cupidó című darabjának címszerepét Bajor alakította. A színésznő ekkor már túl volt két Herczeg-premieren: 1920-ban A fekete lovas című színműben Bábi szerepében lépett fel, az Árva korona című ünnepi előadáson pedig a Második angyal szerepét kapta. Staud Géza színháztörténész kissé szigorúan ítélte meg kapcsolatukat: „Az életre szóló barátságban a rajongáson kívül kétségtelenül szerepet játszott Herczeg kitűnő üzleti érzéke is; Bajor Herczeg tizenhárom darabjában játszott, s a többnyire gyenge műveket mindig sikerre vitte.” A Nemzeti Színház Kamaraszínháza 1937-ben Bajor Gizivel a főszerepben felújította Herczeg legjobb vígjátékát, a Kék rókát. Mindenkit meglepett a példa nélkül álló lelkes fogadtatás – Bajor Cécile alakítása több mint kétszázszor vonzotta a régi újdonsághoz a közönséget. A középosztály körében szinte divat lett az előadást megtekinteni. Egy évvel később friss Herczeg-darabot tűzött műsorára a színház. Az író Az utolsó tánc kettős női főszerepét – anyát és lányát – természetesen Bajor Gizinek szánta, s választását ekként indokolta: „Bajor Giziben, eltekintve az ő nagyszerű művészi képességeitől, van [...] valami játékos mókázó és alakoskodó hajlam is, amely ezúttal kedve szerint kiélheti magát. Két különböző korú, különböző fizikumú és ellentétes lelkű nőt fog ábrázolni.”

Herczeg Ferenc: A dolovai nábob lánya (1913) by Strelisky SándorHungarian Theatre Museum and Institute

Bajor Gizi (Vilma)

Herczeg Ferenc: A holicsi Cupido, Landau Erzsi, 1921, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Cs. Aczél Ilona (Zsófi) és Bajor Gizi (Holicsi Cupido)

Herczeg Ferenc: A Költő és a Halál, Angelo, 1922, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (A falusi lány)

Herczeg Ferenc: A Gyurkovics leányok, Landau Erzsi, 1922, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Dési Margit (Klári), Horkay Margit (Liza), Dobos Margit (Terka), Bajor Gizi (Mici), Ághy Erzsi (Ella), Környey Paula (Sári), Cs. Aczél Ilona (Katinka)

Herczeg Ferenc: Balatoni rege, Ismeretlen fényképész, 1923, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Ághy Erzsi (Lesence), Bajor Gizi (Sió) és Környey Paula (Gyöngyös)

A Majomszínház színlapja (1926)Hungarian Theatre Museum and Institute

Herczeg Ferenc: Majomszínház, Angelo, 1926, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Rákitákijuláhé)

Herczeg Ferenc: Majomszínház, Ismeretlen fényképész, 1926, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Rákitákijuláhé)

Herczeg Ferenc: Déryné ifjasszony (1928) by Ismeretlen fényképészHungarian Theatre Museum and Institute

Bajor Gizi (Déryné) és Cs. Aczél Ilona (A grófné)

Herczeg Ferenc: Déryné ifjasszony, Kossak József, 1928, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Déryné)

Herczeg Ferenc: Déryné ifjasszony, Ismeretlen fényképész, 1928, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Déryné)

Herczeg Ferenc: Szendrey Júlia, Kossak utóda Komáromi, 1930, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Szendrey Júlia)

Herczeg Ferenc: Szendrey Júlia, Ismeretlen fényképész, 1930, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Uray Tivadar (Trubeckoj herceg) és Bajor Gizi (Szendrey Júlia)

Herczeg Ferenc: Éva boszorkány, László, 1931, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Éva hercegnő)

Herczeg Ferenc: Bizánc, Áldor Dezső, 1932, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Petheő Attila (Konstantin császár) és Bajor Gizi (Iréne császárnő)

A Nemzeti Színház 100 éves díszelőadásán Bajor Gizi mint Déryné Herczeg Ferenc ünnepi köszöntőjét mondja, Vajda M. Pál, 1937, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Ismeretlenek, Bajor Gizi, Herczeg Ferenc, Dr. Németh Antal és Olty Magda a Kék róka 200. előadása után (1938-03-26) by Ismeretlen fényképészHungarian Theatre Museum and Institute

Herczeg Ferenc: Kék róka, Ismeretlen fényképész, 1937, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Kiss Ferenc (Pál, Cecile férje), Bajor Gizi (Cecile) és Rajnai Gábor (Sándor)

Herczeg Ferenc: Kék róka, Bojár Sándor, 1937, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Kiss Ferenc (Pál, Cecile férje), Bajor Gizi (Cecile), Rajnai Gábor (Sándor), Jávor Pál (Trill báró)

Herczeg Ferenc és Bajor Gizi az Utolsó tánc előadásakor (1938) by Bojár SándorHungarian Theatre Museum and Institute

Herczeg Ferenc: Utolsó tánc, Wellesz Ella, 1938, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Judit)

Herczeg Ferenc: Utolsó tánc, Vajda M. Pál, 1938, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (A szép Juci)

Herczeg Ferenc: Utolsó tánc, Ismeretlen fényképész, 1938, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Rajnai Gábor (Dr. Boronkay Tibor) és Bajor Gizi (A szép Juci)

Herczeg Ferenc: Utolsó tánc, Ismeretlen fényképész, 1938, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Judit) és Petheő Attila (Kornéliusz)

Herczeg Ferenc: Utolsó tánc, Ismeretlen fényképész, 1938, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Ungvári László (Aranka Freddy), Rajnai Gábor (Dr. Boronkay Tibor), Petheő Attila (Kornéliusz), Bajor Gizi (A szép Juci)

Dr. Németh Antal, Szabó Margit, Herczeg Ferenc, Bajor Gizi és Hóman Bálint az Utolsó tánc 100. előadásakor (1939-03-03) by Schäffer Gy.Hungarian Theatre Museum and Institute

Bajor Gizi és Csathó Kálmán premiervacsorán, 1940-es évek by Ismeretlen fényképész felvételeHungarian Theatre Museum and Institute

Csathó Kálmán

Csathó Kálmán író, 1909-től a Nemzeti Színház rendezője elsőként örökítette meg Bajor Gizi alakját szépirodalmi alkotásban. A kortársak úgy vélték, hogy az Új Idők című hetilapban 1916-ban megjelent Ibolyka-elbeszélések főszereplőjét a pályakezdő színésznőről mintázta az író. Csathó fél évszázaddal később számos érdekes epizódot feljegyzett Bajor pályakezdéséről és a Nemzetiben töltött éveiről. Emlékezése A régi Nemzeti Színház címmel 1957-ben kiadott könyvében jelent meg. Ebben az írásában megerősítette, hogy a művésznő „valóban rendkívüli tehetség volt, egyike a legnagyobbaknak a magyar színészet történetében. Ezt most már, mióta – fájdalom! – idő előtt és tragikusan félbeszakadt életpályája elejétől végéig előttünk van, végérvényesen meg lehet állapítani.”

Bajor Gizi a magánéletben is szoros kapcsolatban állt rendezőjével, hiszen Aczél Ilonának, legjobb barátnőjének volt a férje. Nem véletlen tehát, hogy Csathó Kálmán – ahogyan Staud Géza megállapította – „darabjait is Gizi egyéniségére szabta. Az új rokon, Te csak pipálj, Ladányi, Lilla és A felhők lovagja Bajor nélkül csekélyebb érdeklődést keltett volna.”

A Színházi Élet beszámolt róla, hogy a színésznő 1922-ben nagy sikert aratott Az új rokon című színjátékban, amelyben négy dámával szemben a fiatalságot képviselte, „mégpedig egészen példátlanul kedves fiatalságot, szépséget és temperamentumot.” Feladata nem volt könnyű, „mert ezt a kényes figurát csak igazi nagy művész tudja megoldani úgy, hogy a szakadatlan ellentétek között is, mindig szimpatikus és megnyerő legyen”. Ez pedig tökéletesen sikerült Bajor Gizinek.

Az új rokon színlapja (1922)Hungarian Theatre Museum and Institute

Csathó Kálmán: Az új rokon, Ismeretlen fényképész, 1922, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Valeriáni Blanche)

Csathó Kálmán: Az új rokon, Ismeretlen fényképész, 1922, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Valeriáni Blanche)

Csathó Kálmán: Te csak pipálj, Ladányi (1927) by Ismeretlen fényképészHungarian Theatre Museum and Institute

Cs. Aczél Ilona (Linka, Ladányi Miska felesége), Bajor Gizi (Katica) és Gömöry Vilma (Boriska, Darázs Berci neje)

Csathó Kálmán: Te csak pipálj, Ladányi, Strelisky-fiók, 1927, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Katica)

Csathó Kálmán: Te csak pipálj, Ladányi, Angelo, 1927, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Katica) és Timár József (Áron Imre, mérnök)

Csathó Kálmán: Te csak pipálj, Ladányi, Angelo, 1927, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Rózsahegyi Kálmán (Ladányi Miska, földbirtokos) és Bajor Gizi (Katica)

Csathó Kálmán: Te csak pipálj, Ladányi (1927) by KlugerHungarian Theatre Museum and Institute

Timár József (Áron Imre), Bodnár Jenő (Szabó doktor), Vaszary Piri (Marci), Rózsahegyi Kálmán (Ladányi Miska), Gömöry Vilma (Boriska), Petheő Attila (Vincze József) és Bajor Gizi (Katica)

Csathó Kálmán: Lilla, Halász Vilma, 1928, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Vajda Júlia) és Petheő Attila (Csokonai)

Csathó Kálmán: Lilla, Ismeretlen fényképész, 1928, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Vajda Júlia)

Csathó Kálmán: Felhők lovagja, Seidner Zoltán, 1930, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Cs. Aczél Ilona (Juci néni) és Bajor Gizi (Katica)

Csathó Kálmán: Felhők lovagja, Ismeretlen fényképész, 1930, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Petheő Attila (Istvándy József) és Bajor Gizi (Katica)

Bajor Gizi és Heltai Jenő A néma levente előadásakor (1945) by Escher KárolyHungarian Theatre Museum and Institute

Heltai Jenő

Bajor Gizi 1924-ben találkozhatott először Heltai Jenővel. Ekkor játszotta ugyanis A masamód című Heltai-darabban Vilma szerepét. Az író a Színház Élet 1924. november 16-án megjelent számának első oldalán elragadtatottan jellemezte a színésznőt: „Milyen egyszerű és közvetlen, mindent tud és mindent mer; nézése, hallgatása, beszéde, mozdulatainak macskaszerű gráciája, fiús jókedve, csillogó okossága, fölszabadultsága, angyali szelídsége és veszedelmes bűbája: csupa ellentmondás és csupa összesimulás egy hallatlanul dús művészi és asszonyi egyéniségben, egy nagyszerű teremtő szellemben, amelynek ereje és zsenije szerepről-szerepre mindjobban ki fog bontakozni.”

Tizenkét évvel később találkoztak ismét, 1936-ban Heltai verses színjátékot írt a Nemzeti Színház művésznőjének. A néma levente bemutatójára a Magyar Színházban került sor. A játék hőfokát jól jellemzi Bilicsi Tivadar története: az „egyik előadás végén egy férfi a nézőtéren szinte extázisba esve előrerohant, és így kiáltott fel: – Ezért a nőért én is szívesen hallgatnék három évig!” (Film, Színház, Muzsika, 1978. december 2.)

A közelmúltban Négy fal között címmel megjelentek Heltai Jenő 1944–1945-ben készült feljegyzései. A különös naplóból kiderül, hogy a vészkorszakban Bajor Gizi mindent megtett azért, hogy a zsidó származású író és hozzátartozói mentességet kapjanak.

Az ostrom után, 1945 decemberében a Magyar Színház felújította A néma leventét. A főszerepet természetesen Bajor Gizi kapta – jelezve, hogy a színházi élet visszatért a régi kerékvágásba. 

Heltai Jenő: Masamód (1924) by Strelisky-fiókHungarian Theatre Museum and Institute

Bajor Gizi (Vilma)

Heltai Jenő: Masamód, Strelisky-fiók, 1924, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Vilma)

Heltai Jenő: Masamód, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Vilma) és Gombaszögi Ella (Kranz Klári)

Heltai Jenő: Masamód, Strelisky-fiók, 1924, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Vilma), Gombaszögi Ella (Kranz Klári) és Csathó Gitta (Bodza Irén)

A néma levente 100. előadását hirdető színlap (1936)Hungarian Theatre Museum and Institute

Heltai Jenő: A néma levente, Áldor Fotószalon, 1936, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Zilia Duca)

Heltai Jenő: A néma levente, Angelo, 1936, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Zilia Duca)

Heltai Jenő: A néma levente, Solty Kató, 1936, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Sennyei Vera (Carlotta) és Bajor Gizi (Zilia Duca)

Heltai Jenő: A néma levente, Ismeretlen fényképész, 1936, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Zilia Duca) és Törzs Jenő (Agárdi Péter)

Bajor Gizi levele Hevesi Sándornak A néma levente bemutatója után (1936-03-21)Hungarian Theatre Museum and Institute

Heltai Jenő: A néma levente (1945) by Várkonyi LászlóHungarian Theatre Museum and Institute

Bajor Gizi (Zilia Duca), Szende Mária (Gianetta) és Móricz Lili (Monna Mea)

Heltai Jenő: A néma levente, Ismeretlen fényképész, 1945, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Zilia Duca) és Timár József (Agárdi Péter)

Zilia - szerepbaba Bajor Gizi hagyatékából (1945) by IsmeretlenHungarian Theatre Museum and Institute

Zilia hímzőrámája - színpadi kellék Bajor Gizi hagyatékából (1945) by IsmeretlenHungarian Theatre Museum and Institute

Heltai Jenő: A néma levente, Wellesz Ella, 1945, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Timár József (Agárdi Péter) és Bajor Gizi (Zilia Duca)

Bajor Gizi, Zilahy Lajos és Kiss Ferenc a Süt a nap előadásakor (1924) by Mészöly LászlóHungarian Theatre Museum and Institute

Zilahy Lajos

Bajor Gizi és Zilahy Lajos kapcsolata 1923-ban kezdődött. Az emlékezők szerint a Nemzeti Színházban színre vitt Hazajáró lélek című darab premierje után lángolt fel szerelmük. Ebben az előadásban a színésznő Mária szerepét játszotta, a mű „legegységesebben megrajzolt és legtökéletesebb” figuráját, akinek „lényét az író strindbergi kegyetlenséggel, de nem annyira nőgyűlölő, mint inkább nőismerő alapon állítja be” (Színházi Élet, 1923. 20. szám).

Érdekes szemszögből bírálta az alakítást Szász Károly: „Bajor Gizinek felróható ugyan, hogy a hősnő alakjának elfogadtatásában nem segít a szerzőn, s az alak rettenetes ellenszenvességét egy csöppet sem enyhíti. De el kell ismerni, hogy nagy igyekezettel játszik, s minden színt kihoz művészi egyéniségéből – amit benne efféle alakok megfestéséhez csak találhat.”

Zilahy Lajos 1926 őszéig élt együtt Bajor Gizivel, természetesen ez alatt az idő alatt valamennyi Zilahy-darabban volt egy „Bajor-szerep”.  Ekkor került színre a Süt a nap (1924), a Zenebohócok (1925) és A házasságszédelgő (1926). A munkakapcsolat a szakítás után is megmaradt; a Nemzeti Színház sorra mutatta be Zilahy műveit Bajor Gizivel: Szibéria (1928), A tábornok, (1928), Leona (1930), Az utolsó szerep (1935), Szépanyám (1943).

A Szépanyám próbáiról színes riportban tudósította olvasóit a Film, Színház, Irodalom című hetilap: „Zilahy néha bele-beleszól, aztán feláll, hogy hogyan képzel egy-egy szót, kísérő hangsúlyt vagy gesztust, és Bajor Gizi nem fukarkodik az elismeréssel, mikor Zilahy mélyen cizellált elgondolásait olyan plasztikusan mutatja meg, a legjobb színésznek is becsületére válnék.”

Zilahy Lajos: Romlatlanság (1924) by Papp RezsőHungarian Theatre Museum and Institute

Pethes Sándor (Marci) és Bajor Gizi (Jani)

Zilahy Lajos: Romlatlanság, Ismeretlen fényképész, 1924, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Jani)

Zilahy Lajos: Süt a nap, Ismeretlen fényképész, 1924, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Kiss Ferenc (Sámson Mihály) és Bajor Gizi (Sárika)

Zilahy Lajos: Süt a nap, Ismeretlen fényképész, 1924, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Sárika) és Pethes Imre (Tiszteletes úr)

Zilahy Lajos: Szibéria, Vajda M. Pál, 1928, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Rákosi Szidi (Odgyota) és Bajor Gizi (Lizaveta)

Zilahy Lajos: A tábornok, Harsányi Gyula, 1928, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Judit) és Rákosi Szidi (Pásztorné)

Zilahy Lajos: Leona (1930) by Ismeretlen fényképészHungarian Theatre Museum and Institute

Bajor Gizi (Leona)

Zilahy Lajos: Leona, Áldor Dezső, 1930, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Ódry Árpád (Ferenczy Iván) és Bajor Gizi (Leona)

Zilahy Lajos: Leona, Angelo, 1930, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Petheő Attila (Katona György) és Bajor Gizi (Leona)

Füzess Anna, Bajor Gizi, Ódry Árpád és Tarján György az Utolsó szerep próbáján (1935) by Ismeretlen fényképészHungarian Theatre Museum and Institute

Zilahy Lajos: Az utolsó szerep, Ismeretlen fényképész, 1935, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Klementina)

Zilahy Lajos: Az utolsó szerep, Ismeretlen fényképész, 1935, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Klementina)

Zilahy Lajos: Az utolsó szerep, Wellesz Ella, 1935, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Klementina) és Uray Tivadar (Raul)

Zilahy Lajos: Zenebohócok, Mészöly László, 1925, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Rózsahegyi Kálmán (Angyal mester), Bajor Gizi (Fruzsina), Sugár Károly (Pehely úr) az 1925-ös előadásban

Zilahy Lajos: Zenebohócok, Vajda M. Pál, 1937, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Csortos Gyula (Angyal mester) és Bajor Gizi (Fruzsina) az 1937-es előadásban

Zilahy Lajos: Hazajáró lélek, Ismeretlen fényképész, 1923, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Mária) és Pethes Imre (Ágoston, Mária férje) az 1923-mas ősbemutatón.

Zilahy Lajos: Hazajáró lélek, Ismeretlen fényképész, 1938, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Timár József (Ágoston, Mária férje) és Bajor Gizi (Mária) az 1938-as előadásban

Zilahy Lajos: Hazajáró lélek, Ismeretlen fényképész, 1938, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Jávor Pál (István) és Bajor Gizi (Mária)

Zilahy Lajos: A házasságszédelgő, Halmi, 1926, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Postáskisasszony) 1926-ban

Zilahy Lajos: A házasságszédelgő, Ismeretlen fényképész, 1941, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

...és 1941-ben

Zilahy Lajos: Szépanyám (1943) by Wellesz EllaHungarian Theatre Museum and Institute

Zilahy Lajos: Szépanyám, Wellesz Ella, 1943, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Kürthy György (Ugali Bedő) és Bajor Gizi (Petronella)

Zilahy Lajos: Szépanyám, Wellesz Ella, 1943, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Petronella) és Timár József (Bikessy Dienes)

Uray Tivadar, Bajor Gizi és Szép Ernő az Azra próbáján (1930) by PaálHungarian Theatre Museum and Institute

Szép Ernő

Bajor Gizi pályafutása során mindössze egyetlen Szép Ernő-darabban, az Azra című háromfelvonásos mesében játszott. A színjátékot, Hevesi Sándor rendezésében, 1930. február 28-án mutatta be a Nemzeti Színház Kamaraszínháza. A színésznő 1930. január 1-jén így nyilatkozott új feladatáról a Pesti Napló újságírójának, Fazekas Imrének: „Nem tudom, mi van velem ma, de úgy érzem, hogy vallomást kell tennem. Tulajdonképpen egy mondat az, amit közölni akarok veletek, és ez az, hogy – nagyon boldog vagyok. Új szerepem van. Úgy betölti a lelkemet, ahogyan semmi más. Ez a szerep Szép Ernő új darabjának, az Azrának női főszerepe. [...] Hosszú idő óta járok ezzel a szereppel, mint egy tébolyodott. És higgyétek el, így van az ilyen szerepekkel mindenki, aki igazi színész.”

Az előadásról Boross Mihály írta az egyik legelragadtatottabb kritikát az Esti Kurírban: „Bajor Gizi játssza a főszerepet. Amit ez a művésznő egyetlen hangban, gesztusban, egyetlen pillantásban, vagy sóhajban ki tud fejezni, olyan mélysége és kiterjedése a színjátszó művészetnek, amit emberfia szerepszóban megírni képtelen, amit rendező még álmában sem tud útmutatással megteremteni. Az ember azt hitte, hogy a Krétakörbeli alakításának méltatásánál kimerítette a magasztalás lehetőségeit, a Niccodemi-darabban csak ismételte önmagát, tegnap óta úgy érzem, új szavakat, új kifejezési formákat kellene keresni, hogy Bajor Gizi színpadi produkcióját csak halványan is érzékeltethessem.”

Szép Ernő a bemutató sikere után – Staud Géza szavaival – „valami ábrándos hódolattal tekintett Bajorra, s egy sereg szerelmes verset írt hozzá.” 

Szép Ernő: Azra (1930) by Ismeretlen fényképészHungarian Theatre Museum and Institute

Szép Ernő: Azra, Vajda M. Pál, 1930, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Leila)

Szép Ernő: Azra, Ismeretlen fényképész, 1930, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Uray Tivadar (Muhammad rabszolga) és Bajor Gizi (Leila)

Móricz Zsigmond és Bajor Gizi a Kerek Ferkó előadásakor (1931) by Ismeretlen fényképészHungarian Theatre Museum and Institute

Móricz Zsigmond

Ambrus Zoltán 1917. július 28-án levelet küldött az Ó-Tátrafüreden pihenő Bajor Gizinek. A levél egyik legfontosabb része így szól: „Mellékelten küldöm Móricz Zsigmond Pacsirtaszó című színművének kézirat gyanánt kinyomtatott 1. számú példányát. Minthogy ez a színmű az új szezon egyik legelső újdonsága lesz, s minthogy a szerző kívánságára »A menyecske« szerepét önnek osztottam ki, tisztelettel kérem, méltóztassék a darabot elolvasni, s a szereppel már most, a nyári szünet idején foglalkozni. Abban a nem várt esetben, ha úgy találná, hogy az önnek kiosztott szerep nem felel meg művészi egyéniségének, kérném szíveskedjék ezt velem minél előbb, de mindenesetre még a próbák megkezdése előtt közölni.”

Móricz talán megbánta, hogy a pályakezdő színésznőt választotta főszereplőnek, mert a Nyugatban Szini Gyula így írt Bajor Gizi játékáról: „Egyes jeleneteiben ez a fiatal színésznő túltett sok nagynevű nagyságon, de az ő igaz és finom tehetségének tartozunk azzal, hogy megállapítsuk: magyar parasztnő ábrázolására, amíg a kellő megfigyeléseket és tanulmányokat el nem végzi, ne vállalkozzék.” (Nyugat, 1917. 19. szám)

Móricz Zsigmond az évek során a Nemzeti Színház háziszerzője lett, Bajor Gizi 1931-ig mégsem lépett fel az író egyik művében sem. A jég 1931-ben tört meg, a színésznő ekkor Mária alakját személyesítette meg a Kerek Ferkó című vígjátékban. Az előadásban, melyet Csathó Kálmán rendezett, Bajor „elragadóan kedves és okos polgárkisasszony” volt, természetesen szép is, és ő állt a darab középpontjában. Pünkösdi Andor kritikájában megállapította, hogy Bajor Gizi „finoman és egyszerűen játssza meg nehéz szerepét, a fölénynek olyan virtuozitásával, ami mindenkit le kell, hogy nyűgözzön.” (Újság, 1931. október 31.)

A Kerek Ferkó színlapja (1931)Hungarian Theatre Museum and Institute

Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó (1931) by ismeretlen fényképészHungarian Theatre Museum and Institute

Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó, Ismeretlen fényképész, 1931, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Mária) és Petheő Attila (Kerek Ferkó)

Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó, Ismeretlen fényképész, 1931, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Mária) és Kürthy György (Kornya tanár)

Bajor Gizi és Indig Ottó a Tűz a monostoron próbái idején a Nemzeti Színház előtt (1932) by Ismeretlen fényképészHungarian Theatre Museum and Institute

Indig Ottó

Bajor Gizi 1931 novemberében egy alkalommal megnézte a Belvárosi Színház nagy sikerrel játszott darabját, A torockói menyasszonyt. A szünetben fölkereste öltözőjében barátnőjét, Gombaszögi Ellát, s ott ismerkedett meg a darab szerzőjével, Indig Ottóval. Az ismeretségből rövidesen szerelem lett. A kitűnő modorú író szórakoztató szenvedélyességével elbűvölte Bajor Gizit, aki később többször azt hangoztatta, hogy ő volt az a férfi, akivel leginkább el tudta volna képzelni az életét. Indig Ottó – miután Bécsben nem sikerült a hőn áhított nemzetközi karriert elindítania – Budapesten darabot írt Bajor Gizinek. A mű születésének történetéről Intim Pista így számolt be a Színházi Élet olvasóinak: „Indig [...] felolvasta a színésznőnek Tűz a Monostoron című novelláját, amely egy kolozsvári lapban jelent meg, és az erdélyi Helikon irodalmi pályázatán első díjat nyert. Bajor Gizinek nagyon megtetszett a kis írás, és így szólt: »Ha ebből ír egy komoly darabot, örömmel eljátszom az asszony szerepét a Nemzeti Színházban«. Indig megígérte. Mind a ketten megtartották a szavukat. Indig megírta, a művésznő eljátszotta a szerepet.” Kicsit később Intim Pista hozzátette. „Mire a Tűz a Monostoron elérkezik az első jubileumhoz, ők is férj és feleség lesznek. A jövő hó elejére tervezik a házasságot.”

Indig Ottó darabja megbukott a Nemzeti Színházban, mindössze tizenháromszor adták elő. Bajor Gizit persze dicsérték a kritikusok: „Ez a csodálatos asszony betölti a színpadot, a darabot, a nézők szívét, fantáziáját. Az eszközei előkelőek. Egyszerű és finom. A megjelenése törékeny, a hangja halk. És mégis úgy hat, mint senki más. Mert mindent átél” – írta Ebeczki György az Új Időkben. A házasságból mégsem lett semmi.

A Tűz a Monostoron színlapja (1932)Hungarian Theatre Museum and Institute

Indig Ottó: Tűz a Monostoron (1932) by Jób E.Hungarian Theatre Museum and Institute

Lehotay Árpád (Mikes András) és Bajor Gizi (Zsuzsánna)

Indig Ottó: Tűz a Monostoron, Angelo, 1932, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Zsuzsánna)

Indig Ottó levele Bajor Gizinek, 1932. február, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi és Bókay János (1940) by Bojár SándorHungarian Theatre Museum and Institute

Bókay János

Bajor Gizi két alkalommal szerepelt Bókay János színpadi művében: 1939-ben a Feleség című vígjátékban, 1940-ben A négy asszonyt szeretek című komédiában. Mindkét előadás óriási sikert aratott.

A Feleség színreviteléhez, mely Bókay nemzeti színházi bemutatkozása volt egyben, Németh Antal igazgató a Vígszínház népszerű művészét, Páger Antalt hívta segítségül. Páger formálta meg az önző, felelőtlen, hetvenkedő és megszeppenő férjet, akinek felesége – természetesen – megbocsátott. Az Új Idők kritikusa, Ruzitska Mária úgy ítélte meg, hogy ez a megoldást nem a közönség ízlésével megalkuvó happy end, hanem bátor önvallomás: „A Feleség azért kitűnő darab, mert éppen olyan sötét és éppen olyan világos, mint maga az élet, éppen olyan bonyolult és éppen olyan egyszerű.” Természetesen, hogy a szituáció hitelessé váljon, szükség volt Bajor Gizi kivételes játékára: „Ahogyan az ajka meg-megvonaglik, ahogyan elcsuklik a hangja, ahogy a keze lecsúszik a telefonkagylóról, ahogyan mosolya az arcára dermed, ahogyan könnyeit felszárítja, megbocsátó mosolyának napsugara: megrendítő.” (Új Idők, 1939. 635. oldal)

Bókay János A négy asszonyt szeretek című komédiáját Bajor Gizire építette, aki egymaga játszotta el a címben szereplő négy asszonyt: „Ez a káprázatos fregoliság a darab fénye, szárnya, izgalma, de még a tétele megigazolása is abban, hogy száz asszonynak kell annak az egy asszonynak lennie, aki jóban, rosszban egészen a magáénak akarja a férfit, akit szeret. Talán ez a magyarázata annak, hogy a minden vihart megálló szerelmi boldogság olyan ritka az életben, mint a színpadon egy – Bajor Gizi” – írta az Újság kritikusa 1940. december 8-án.

A hírek 1944-ben arról szóltak, hogy Bókay János Az önzés című művét is Bajor Gizivel mutatja be a Nemzeti Színház, a második világháború azonban elsöpörte ezt a színházi eseményt. 

Bókay János: Feleség, Wellesz Ella, 1939, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Páger Antal (Zoltán) és Bajor Gizi (Anna)

Bókay János: Feleség, Ismeretlen fényképész, 1939, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Páger Antal (Zoltán), Rajnai Gábor (Géza), Lukács Margit (Helén), Bajor Gizi (Anna)

Bókay János: Feleség, Petruss László, 1939, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Páger Antal (Zoltán), Bajor Gizi (Anna), Rajnai Gábor (Géza), Lukács Margit (Helén)

A Feleség 200. előadását követő bankett a Bajor-villában (1940) by Bojár SándorHungarian Theatre Museum and Institute

Bókay János, Bókay Jánosné, dr. Simon Béla, Bajor Gizi, Peéry Piri, Dobos Annie, dr. Németh Antal

Bókay János: Négy asszonyt szeretek (1940) by AngeloHungarian Theatre Museum and Institute

Bajor Gizi Bókay Jánosnak dedikált portréja
"Négy asszony helyett szeretek... 1940 Karácsony - G. Bayor Gizi"

A Négy asszonyt szeretek 150. előadását hirdető színlapHungarian Theatre Museum and Institute

Bókay János: Négy asszonyt szeretek, Rozgonyi Dezső, 1938, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Uray Tivadar (Gábor) és Bajor Gizi (Magdi)

Bókay János: Négy asszonyt szeretek, Ismeretlen fényképész, 1940, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Magdi) és Uray Tivadar (Gábor)

Bókay János: Négy asszonyt szeretek, Rozgonyi Dezső, 1940, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Csortos Gyula (Vállay, gyáros) és Bajor Gizi (Magdi)

Bókay János: Négy asszonyt szeretek, Rozgonyi Dezső, 1940, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Magdi) és Csortos Gyula (Vállay, gyáros)

Bókay János: Négy asszonyt szeretek, Wellesz Ella, 1940, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Magdi) és Pethes Sándor (Károly, Magdi fivére)

Hóman Bálint kultuszminiszter gratulál a Bolond Ásvayné bemutatója után Bajor Gizinek és Harsányi Zsoltnak (1942-02-07) by Ismeretlen fényképészHungarian Theatre Museum and Institute

Harsányi Zsolt

Bajor Gizi a Nemzeti Színházban 1942. február 7-én játszotta először Erzsi és Ásvayné szerepét Harsányi Zsolt A bolond Ásvayné című színművében. Harsányi Zsolt a korszak ünnepelt írója, akinek regényei, színdarabjai, operettszövegkönyvei és egyfelvonásos kabarétréfái is óriási sikert arattak.

Amikor Harsányi darabját befejezte, és a Nemzeti Színháznak benyújtotta, a színház vezetősége azt tervezte, hogy a szerepet ketten játsszák. Az első felvonást Szörényi Éva, a továbbiakat Vízváry Mariska vagy Gobbi Hilda. Ám Harsányi átadta Bajor Gizinek is a művet, hogy olvassa el, és mondjon róla véleményt. Majd rábeszélte, hogy mindkét szerepet játssza el. Állítólag a színházi hírverés már akkor csodát emlegetett, amikor az olvasópróbát megtartották. Baróti Géza szerint Harsányi „olyan mű megalkotására vállalkozott, amely a legteljesebb mértékben próbára teszi egy társulat s elsősorban egy színésznő képességeit.” (Film, Színház, Muzsika, 1990. március 10.) Baróti úgy emlékezett, hogy az előadása előkészületei zárt ajtók mögött folytak. A meglepetés nem is maradt el, beszédesen bizonyítja ezt Edelsheim Gyulai Ella írása: „Hogy valaki ugyanazon az estén és ugyanazon a színpadon önmagát és a saját nagyanyját játssza: ez nem csupán maszk kérdése. Maszkot lehet csinálni tökéleteset, a hangszínét is lehet változtatni – hisz minden színész ezt csinálja, amikor elbújik a szerepe mögé, de így, ennyi színnel és elhitető erővel elénk állítani egy rögeszmétől megzavart lélek csodálatos életét, a valóság és a képzelet fény- és árnyjátékaival, ezt csak egészen kivételes egyéniség tudhatja.” (Film, Színház, Irodalom, 1942. március 6.)

 

Bajor Gizi mint az öreg és fiatal Ásvayné (1942) by Ismeretlen fényképészHungarian Theatre Museum and Institute

A bolond Ásvayné 205. előadását hirdető színlapHungarian Theatre Museum and Institute

Harsányi Zsolt: A bolond Ásvayné, Wellesz Ella, 1942, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Jávor Pál (Ásvay Zoltán) és Bajor Gizi (Ásvayné)

Harsányi Zsolt: A bolond Ásvayné, Wellesz Ella, 1942, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Kovács Károly (Brezovay Olivér) és Bajor Gizi (Ásvayné)

Harsányi Zsolt: A bolond Ásvayné, Wellesz Ella, 1942, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Bajor Gizi (Ásvayné)

Harsányi Zsolt: A bolond Ásvayné, Wellesz Ella, 1942, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Jávor Pál (gróf Rosztovszkij Iván) és Bajor Gizi (Ásvayné)

Harsányi Zsolt: A bolond Ásvayné, Wellesz Ella, 1942, From the collection of: Hungarian Theatre Museum and Institute
Show lessRead more

Jávor Pál (gróf Rosztovszkij Iván), Bajor Gizi (Ásvayné), Szörényi Éva (Zelmányi Lenke)

Bajor Gizi szerepet tanul, 1940-es évek by Wellesz EllaHungarian Theatre Museum and Institute

Credits: Story

Szöveg: Gajdó Tamás
Összeállítás: Sipőcz Mariann

A virtuális kiállítással múzeumunk névadója, Bajor Gizi előtt tisztelgünk születésének 125 éves évfordulója alkalmából.

A tárlatban bemutatott dokumentumok forrása a Petőfi Irodalmi Múzeum - Országos Színháztörténeti Múzeum.

Credits: All media
The story featured may in some cases have been created by an independent third party and may not always represent the views of the institutions, listed below, who have supplied the content.