Pályakezdés I.
Téri Árpád – nevét gyakran írta, írták y-nal is, eredeti keresztneve pedig Árvéd – 1916. május 25-én született Budapesten. 1937-ben végezte el a színiakadémiát, nagy tehetségnek tartották, Ódry Árpád volt rá tanárként a legnagyobb hatással. A főiskola után három esztendeig játszott vidéki színházakban, 1940-ben viszont színpadon nemkívánatos elemnek minősítették s nem kapott szerződést.
A Téri családHungarian Theatre Museum and Institute
A képen balról az első sorban a második kisfiú az édesapa, Téri Tihamér, 12 évesen.
A csecsemő fölött jobbra a nagymama, Seemann Karolina, mellette (ölében egyik gyermekükkel) a nagypapa, Tyroler József, aki 1906. október 23-tól Tyrolerről Térire változtatta a családnevet.
Középen a dédapa, Tyroler Salamon, képíró (fotós), 1848-as honvéd. Szüleivel és testvérével, Tyroler Józseffel (aki korának neves rézmetszője lett) még ifjú korukban költöztek Alsó-Kubinból Pestre.
Téri Árpád születési anyakönyvi kivonataHungarian Theatre Museum and Institute
Téri Árpád családjával (1916)Hungarian Theatre Museum and Institute
A bátyja, Téri Tibor, táncos, koreográfus
Édesapja,Téri Tihamér, vegyészmérnök.
Édesanyja, Téri Tihamérné, Szobovits Edit, Szobovits Ferenc magyar királyi pénzügyi számtanácsos és Blüthgen Emma Valeska baroness lánya
Téri Árpád családjával, 1929 körülHungarian Theatre Museum and Institute
Seemann Karolina (Linocska), Téri Árvéd (Öcsi, innen ered a későbbi Téri Öcsi vagy Öcsi bácsi elnevezés), Téri Tibor, a bátyja, szülei és a nagypapa, Téri József.
Téri Árpád a Hungária Evezős Egylet vezérevezőseHungarian Theatre Museum and Institute
Téri Árpád (Myska bán) és Szabó Sándor (Solom mester)
Téri Árpád (Versinyin)
Téri Árpád (A jegyző)
Téri Árpád (Horváth százados) és Szabó István (Ezredes)
Szegedi Szabó István (Rank doktor), Bajor Gizi (Nóra), Földessy Géza (Helmer), Téri Árpád (Krogstadt) és Mikey Lilli (Lindéné)
Pályakezdés II.
Téri Árpádot 1942-ben behívták katonának s a frontról és hadifogságból 1948-ban tért haza, amikor egykori pályatársai, barátai segítségével (Gellért Endre, Pártos Géza) a Nemzeti Színház művésze lett. Apróbb szerepeket játszott nagy ambícióval, például Vilit az Ahogy tetszikben, egy mulató urat az Úri muriban. Saját vallomása szerint ezekkel a szerepekkel tanulta újra a színházat.
Shakespeare: Ahogy tetszik (1949-06-10) by Kálmán BélaHungarian Theatre Museum and Institute
Szörényi Éva (Rhédey Eszter) és a mulatozó urak. A kép bal oldalán, félig takarva Téri Árpád.
Vándor József (Koszta Varra), Győri Ilona (Hanna Lichta), Téri Árpád (Sztyeban) és Kátay Vanda (Mina, Koszta felesége)
Debrecen
Téri Árpádot 1950-ben bízták meg az államosított Debreceni Csokonai Színház igazgatásával. Téri 1955-ben írott cikkében úgy nyilatkozik, hogy „ez az utolsó öt esztendő volt életem legnehezebb, de leggazdagabb időszaka”. Az azóta megjelent színháztörténetek, visszaemlékezések pedig Téri igazgatásának időszakát a Csokonai Színház államosítás utáni története legszebb, legjelentősebb fejezetének minősítik.
A debreceni kispadonHungarian Theatre Museum and Institute
Téri Árpád és munkatársai a debreceni színház előtt
Készülődés a színész–újságíró rangadóraHungarian Theatre Museum and Institute
Az álló sor bal szélén Téri Árpád, középen Kautzky József, a jobb szélen Csengery István. Második sor: Örkényi Éva, a jobb oldalon Angyal Sándor. Labdával Zenthe Ferenc, mellette Basilides Zoltán.
Téri Árpád hármas funkciót vállalva lett Debrecenben igazgató. Ugyanúgy, mint a korábbi nagy magántársulatok vezetői (Kótsi Patkó Jánostól Krecsányi Ignácon, Kardoss Gézán és másokon át Beleznay Unger Istvánig), vagy a fővárosi vezető művészek (pl. Major Tamás, Várkonyi Zoltán stb.) színészként, rendezőként és igazgatóként is működni akart.
Téri Árpád (Főmérnök) és Zelenai József (Kertész)
Készül Téri Árpád Kossuth maszkja a legendás maszkmesterrel, Zakar Istvánnal
Téri Árpád (Kossuth Lajos)
Téri Árpád (Vaszilij Okajomov) és Örkényi Éva (Mása)
Téri Árpád (Lőrinc barát)
Mensáros László (Ferdinánd von Walter) és Téri Árpád (Von Walter)
Téri Árpád (Betörő) és Simor Erzsi (Gyáros leánya)
Debrecen után…
1957–1980
Téri Árpád távozása a debreceni színház éléről máig megoldatlan rejtély. […] Ám ettől kezdve nem találta meg igazán többé önmagát, részsikerek, részeredmények ellenére sem. 1957 őszétől egy évre a Madách Színház igazgatója lett, majd öt évet töltött el a Nemzeti Színház színészeként, aztán Szolnokra került főrendezőnek. Két esztendő után a József Attila Színházban tért vissza színészként a színpadra, ám az utolsó években már súlyos betegsége is akadályozta, hogy kiteljesítse gazdag életművét.
Tolnay Klári (Varvara), Téri Árpád (Salimov) és Váradi Hédi (Julija Filippovna)
Szénási Ernő (Zamiszlov), Téri Árpád (Salimov) és Greguss Zoltán (Bazsov)
Téri Árpád (Dievenbach)
Brecht: A rettegés birodalma (1958-11-07) by Keleti ÉvaHungarian Theatre Museum and Institute
Suka Sándor (A bibliakutató), Tompa Sándor (Brühl), Téri Árpád (Dievenbach) és Major Tamás (Lohmann)
Téri Árpád (Árkágyij Jeljiszátov) és Csernus Mariann (Pávla Petrovna Pánova)
Téri Árpád (Joe Nelson) és Mészáros Ági (Alicia Harper)
Téri Árpád (Mester)
Bornemisza – Móricz: Magyar Elektra (1959-11-27)Hungarian Theatre Museum and Institute
Majláth Mária (Kórus, vénasszony), Téri Árpád (Mester), Ungvári László (Égisztusz), Bitskey Tibor (Oresztész), Sándor Géza (Piladész királyfi), Kohut Magda (Élektra) és Raksányi Gellért (Parazitus)
Téri Árpád (Norfolk herceg)
Mészáros Ági (Beatrice) és Téri Árpád (Don Pedro)
Berek Kati (Hero), Bitskey Tibor (Claudio), Téri Árpád (Don Pedro) és Tompa Sándor (Leonato)
Haumann Péter (Alekszandr Puskin) és Téri Árpád (Usztralov professzor)
Csákányi László (Peter Tostao) és Téri Árpád (Antonio Morais ezredes)
Borbás Gabi (Bianca) és Téri Árpád (Baptista)
Hommage á Téri Árpád
Téri Árpád 1982. december 4-én hunyt el. Jelentősége […] országos mércével mérhető. Nem véletlen, hogy a debreceni Téri-szobor kezdeményezője és kiharcolója, Mensáros László szoboralapítványi felhívásában így fogalmazott: „embert megalázó, szellem-zsugorító időben Téri Árpád emberi és művészi tisztessége nemcsak nekünk, színészeknek, hanem a társulatnak is életmegtartó erőt jelentett”.
A kiállítást az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet készítette.
Közreműködött Füle Péter, Gajdó Tamás, Perjési Éva és Szabó Attila.
Köszönetet mondunk Téri Sándor színművésznek, aki fényképeit és kéziratait rendelkezésünkre bocsátotta.